Miután már mindenkinek a kezében van kamerás mobil, ezért azt is mondhatnánk, hogy a maga módján mindenki fotós is lett. Míg régebben rengeteg tanulás, gyakorlás, időbefektetés és felszerelés kellett ahhoz, hogy valaki egyáltalán képes legyen elkészíteni egy képet, ma már akárki annyit fotózhat, amennyit csak akar. És ez persze oda is vezetett, hogy soha nem látott mennyiségben készülnek fotók, amelyek jelentős része teljesen használhatatlan.
P20 és P20 Pro [+]
A jó fotót két dolog határozza meg: a kompozíció és a technológia. Az elsőben kevésbé tud segíteni bármilyen algoritmus, a téma megtalálása, felismerése, megkomponálása alapvetően a fotós feladata, az elkészült kép minősége viszont nagyban múlik azon, hogy milyen eszközt és milyen felkészültséggel használunk.
Kamerás okostelefonok [+]
Mivel az átlagembertől nem várható el, hogy elmélyedjen az ISO, a záridő, a blende és a fénymérési metódusok világában (noha ez persze roppant hasznos tudás akkor, ha az ember komolyabban foglalkozik a témával), ezért már egy ideje a fogyasztói piacra lőtt képalkotó termékek mindegyikében van automatikus mód. Pont azért, hogy ne kelljen babrálni a beállításokkal, elég legyen csak megtalálni a témát és megnyomni a gombot.
Rossz képeket mi is zsákszámra csinálunk tesztelés közben... [+]
Ennek ellenére (vagy éppen ezért) automatikus módban készül a legtöbb rossz fotó. Ferde. Homályos. Egyik fele túl sötét, a másik túl világos. Nem ott éles, ahol kéne. Kilóg Béla bácsi bal keze. Vagy épp belóg. Pont az alanyra nem jut elég fény. Bemozdult. Esküszöm ott volt a gyerek, amikor megnyomtam a gombot, de a képen csak egy paca látszik belőle. Pont csak nekem vörös a szemem a képen. Csak én nem mosolygok. Vagy simán csak nem látszik semmi, mert olyan rosszak voltak a fények.
Mindent bevetnek, hogy csak jó képek szülessenek, de a gombot akkor is nekünk kell megnyomni [+]
Ez most már évek óta komoly kihívás a készülékgyártók számára és már egy ideje próbálkoznak is egy csomó trükkel. A bemozdult, homályos, életlen képekre a gyorsabb és pontosabb fókuszálás a válasz (PDAF, lézer, két lencsés mélységérzékelés), most már például a Huawei P20 ott tart, hogy az összes ilyen trükköt beveti és 0,3 másodperc alatt ígéri nem csak az exponálást magát, de az egész folyamatot, onnantól, hogy a lezárt kijelzős telefont elővesszük a zsebünkből. Ez azt is jelenti, hogy maga az exponálás is roppant gyors és késlekedés nélküli, de ehhez az AI-nak még sok köze nincs.
[+]
Az AI-t (amit azért kissé túlzás így hívni, legyen inkább gépi tanulás) ugyanis a témafelismerés kapcsán veti be a P20 Pro. A Mate 10-ben debütált Kirin 970 chipsetben dolgozó NPU (Neural Processing Unit) segítségével jóval gyorsabban lehet képi információkat elemezni és feldolgozni, mint a hagyományos processzorokkal. Ezt kihasználva a Huawei 100 milliónyi képet mutatott meg az algoritmusnak és tanította meg a szoftvert arra, hogy felismerjen 19 különböző témát és tárgyat, illetve meghatározták azt is, hogy ezekben az esetekben mik az ideális beállítások, amivel a leglátványosabb fotók készíthetők. És itt a látványon van a hangsúlyt, mert nem biztos, hogy fotós szemmel az lesz a képileg legjobb (színhűség, kontraszt, szaturáció, fényesség), de arra törekszik, hogy az eredmény jól nézzen ki, vagy legalábbis kiemelje a felismert téma jellegzetességeit.
[+]
A Huawei P20 Pro menürendszerében egyébként ki is lehet kapcsolni mindezt, hogy az AI ne akarja piszkálni a képet. És ez egy tök jó funkció, mert így lehetőségünk nyílik összehasonlítani, hogy mit csinál a mesterséges intelligencia a fotónkkal, ez itt például egy pásztorpite (húsos ragu krumplipürével), a bal oldali az eredeti, a jobb oldalon az AI-ra bízott változat.
[+]
Nem kell óriási dolgokra gondolni, van, amikor nem is látszik az eltérés túlzottan, alant például egy nárcisz (balra eredeti változatban, jobbra az AI-mód).
[+]
Illetve napfényes időben egy kis látkép, balra itt is az eredeti, jobbra a felturbózott kép:
[+]
Nyilván a portré kapcsán sokkal látványosabbak az eredmények, az arc kap(hat) extra megvilágítást, a háttér elmosódik, minderre még rá is lehet küldeni mindenféle bónusz szépítést, miközben variálunk a ráeső fényekkel.
[+]
Az algoritmus arra is képes egyébként, hogy különböző dolgokat észleljen egy képen és ilyenkor a fotó különböző részeit másképpen effektezi meg. Persze nem tévedhetetlen, mint ahogyan ezt a lenti példák is mutatják…
[+]
Két dolog van, amire még használható a gépi tanulás. Egyrészt videózásnál a stabilizátor. Az ugye OIS és EIS szokott eddig lenni, most a Huawei csinált AIS-t, alapvetően a látott téma analizálása történik valós időben és ehhez mérten igyekszik kiküszöbölni a kézremegésekből fakadó rángatásokat a szoftver. Biztos, hogy jobb, mint amit a P10 Pro tudott, de például macskaköves úton azért ez is esélytelen. Illetve érhető okokból 4K felbontás mellett nem működik.
Ami viszont működik és lenyűgöző, az a P20 Pro esti módja. Ez a fajta képkészítési mód eddig is megvolt a Huawei telefonoknál, 6 másodperces expozíciót használ ilyenkor a készülék, csak eddig ezt kizárólag állvánnyal lehetett használni, mert nincs az az élő ember, aki 6 másodpercig sziklaszilárdan megtart egy telefont. Most viszont — és ez talán az egyik leglátványosabb fejlesztés — a P20 Pro olyan képet lő az AI segítségével, ami zárójelbe tesz minden konkurens modellt sötét fényviszonyok között, egy csomó alkalommal egyszerűen több olyan részletet is rögzít ebben a módban, ami szabad szemmel nem is volt látható. Alant pár kép:
[+]
Persze tegyük hozzá, hogy általában mozdulatlan témáknál jönnek össze a kívánt eredmények, egy tánckart, egy csapat kóbor macskát, városi forgalmat ilyen hosszú záridő mellett nem lehet megörökíteni.
Az AI tehát tényleg segít. Hol többet (este, portrénál, HDR-nél), hol kevesebbet (macska, kutya), de mindenképpen van látható ér érezhető haszna. És ha valaki inkább átkapcsolna pro módba, ahol továbbra is állíthat minden fontos paramétert, akkor megteheti, kikapcsolhatja az AI-t és használhatja a P20 három lencséjét azokkal a beállításokkal, amelyeket ő tart jónak. Az átlagfelhasználók pedig kapnak a kezükbe egy olyan telefont, ami igyekszik minden körülmények között látványos fotókat csinálni anélkül, hogy a júzernek el kéne mélyednie a fotózás tudományában.
