Most már néhány éve fel-felbukkannak a tesztek között olyan telefonok, amelyekről elsőre mi sem tudjuk, hogy eszik-e, vagy isszák. Aztán a tényleg végtelen számú kínai márka egy része megragad a piacon (és adott esetben hazánkban, hivatalosan is elérhetővé válik), a másik fele a felhozatalnak pedig úgy eltűnik, mintha sosem lett volna. Előbbire példa a Doogee, ami az egyik legröhejesebb névválasztás ever, bár most pont Barcelonában találkoztunk az Európába delegált marketingessel (See), aki autentikus forrásnak bizonyult abból a szempontból, hogy hogyan kell ezt ejteni: duzsi. A lista másik felén ott van mondjuk a THL (Technology Happy Life!), amely szépen eltűnt, de lehetne még ezeket sorolni.
(forrás: chinesewebshop.net)
A kínai márkák és webshopok egy része pedig kifejezetten exportra dolgozik (ilyen a Vernee például, akik Kínában nincsenek is piacon), úgyhogy hetente legalább egy kínai ember megtalál levélben, hogy helló, olyan jó a weboldalatok (rosszabb esetben blogotok(!)), működjünk együtt. És most már rutinosan zárom ezeket rövidre, mert van már egy kooperációs séma, ami alapján tényleg tudunk együtt dolgozni, ezt általában elég határozottan képviselem, mert nem szabad elgyengülni.
A webshopos arcok ugyanis általában azt akarják, hogy írd meg, milyen jók az akciók, itt egy kuponkód, tegyétek ki, most karácsonyi vásár van, most húsvéti, most pünkösdi, most kínai újévi, most szülinapi, tökmindegy. És ezeket nem győzöm pattintani lefelé, hogy barátom, ez nem így működik, ez hirdetés, ez marketing, az ilyesmi pedig eléggé nem ingyenes. Úgyhogy ezt a részt általában még a legelején tisztázzuk. Ha nem webshopos a tag, hanem gyártó, akkor pedig bombáznak teljesen hiteltelen és himi-humi spamekkel, hogy a Csiengcsung Superhyper S8 jobb fotókat lő, mint a Galaxy S8, írjuk meg. És ebből naponta jön több, hagyjuk már.
Szóval mostanra már van egy bejáratott modell, ami egyébként elég egyszerű, ha akartok tesztet a termékről, akkor szépen küldjétek el, igen, kifizetjük a vámot és a DHL pofátlanul magas vámkezelési költségét, megírjuk a cikket. És ha akarjátok, akkor visszaküldjük a motyót, csak amíg Kínából állami támogatással kábé nulla pénzért jön ide a termék, addig a visszaút majdnem annyiba kerül, mint maga a készülék, plusz akkor lesztek szívesek a vámköltséget is megtéríteni, úgyhogy általában ezek a termékek itt ragadnak nálunk, aztán a családban és az ismeretségi körben tökre jól elketyegnek, mindig lesz helyük. Aminek nem (Uhans U300), azt pedig néha kisorsoljuk, oké, van rajta valamennyi bukó (az áfa és a vámkezelés), de ennyi mindenképp belefér. Ráadásul annyiból nem is rossz, ha az eszköz ismerősnél landol, hogy fél év múlva megtudjuk, hogy megy-e még, vagy már rég beadta a kulcsot (mint majdnem az összes Elephone eddig).
És ez mostanra odáig fejlődött, hogy most már én választok a kínálatból. Mert elmesélem a kínai ügyintézőnek, hogy figyu, értem, hogy itt van a Shenzhen Telephone Gigacompany tucatmodellje, amit tukmálsz rám, de hidd el, hogy ez annyira izgi, mint egy tetszőleges Barátok Közt epizód, ha egyet láttál, láttad az összeset, tök felesleges elküldeni, nekünk ügyintézni és vacakolni vele, ebből nem lesz egy deka értékesítés sem (mert nyilván ez az ő céljuk), inkább bízd ide, vagy legyen a készülék valamilyen szempontból érdekes (lásd: Nomu S30), vagy legyen indokolatlanul és arcpirítóan olcsó (Doogee Shoot 1), vagy valami nagyon tápos csúcsgép, amit itthon nem lehet megkapni (LeEco). És húzzuk ki a listáról azokat is, amelyeket nálunk is meg lehet szerezni (Xiaomi, ZTE, Huawei, Lenovo, ilyesmi), mert akkor már inkább kérek egy magyar forgalmazótól, szóval így már nem olyan nagy a merítés, és érthető okokból egy 350 dolláros csúcsmodellt ők sem szívesen küldözgetnek.
Shenzhen egy szmogos délelőtt [+]
És amikor már a dolog üzemel, kiment egy-két teszt, látták, hogy ezeket a telefonokat sem vesszük félvállról, foglalkozunk velük pont úgy, mint egy ismertebb modellel, adott esetben még plecsni is repül rá, onnantól már tök jóban vagyunk (legalábbis írásban), Dear Bog, have a nice evening, this is night here in China, but I reply to you, satöbbi, volt egy lány (mondjuk a nevét már elfelejtettem), aki még a Balatonról is kért egy fotót tőlem, hogy el tudja képzelni, hogy milyen hely Magyarország. De fluktuáció ott is van bőven, néha csak kapok egy levelet, hogy szevasz, a nevem Sophia, én veszem át June munkáját, hogy is volt ez a megállapodás köztünk? Szia Sophia, akkor összeszedem gyorsan.
Shenzhen [+]
Párszor már jártam Kínában (Mainland mondjuk csak kétszer volt meg, de Hong Kong sincs messze, sőt, az összes techcég Shenzhenben székel, ami egy ugrás csupán), legutóbb lett is volna egy csöpp időm, hogy végre személyesen is találkozzak Echoval, Amy-vel, June-nal, Jorkerrel, próbáltam is összehozni egy látogatást, mert lehetett volna egy jópofa anyag abból, hogy a való életben hogyan néz ki egy kínai webshop raktára és irodája, de lepattantam azzal, hogy hát tök jó lenne, de ők nem beszélnek angolul egyáltalán, írásban hellyel-közzel oké, de IRL esélytelen. Pedig tényleg, annyit levelezgetek már velük, hogy szívesen megismerném őket, amikor az MWC-n a Vernee marketingesével végre találkoztunk, akkor nagy volt az öröm. Legalábbis részemről, mert ő azzal nyitott, hogy ó, te vagy Bog, aki sosem válaszol. És igen tanulságos volt a Doogee standnál is beszélgetni egy jót, egy csomó dolog kiderült, nekem mondjuk az volt a meglepetés, hogy a Homtom nevű márkát mennyire savazta See, mert annak idején azok úgy hirdették magukat, hogy a Doogee albrandje, amiből egy szó sem volt igaz.
Shenzhen felülről, a legmagasabb felhőkarcoló tetejéről [+]
És ebben az egészben igazából ma már semmi meglepő nincsen. Ha tényleg képben akarsz lenni a világ mobilos dolgaival, akkor Kína megkerülhetetlen. De ha 10 évvel ezelőtt valaki azt mondja nekem, hogy én majd teljesen meglepő nevű kínaiakkal fogok levelezni telefonos témában, akkor nem okvetlenül hittem volna ebben. Egyébként még egy adalék a témához, a kínaiak maguk választják, hogy milyen "angolos" nevet akarnak használni és semmi, de semmi megkötés nincs, van, aki nem húzza túl és lesz belőle egy John Wang (pont ismerek egy ilyen embert), de az Echo, a June, a Duncan már azért innen nézve meglepő, noha egyébként az eredeti kínai nevek is "beszédes" nevek, vízesést, hajnalt, szivárványt, szarvast és hasonló dolgokat jelentenek sokszor. Mi meg küzdünk a Ladó Gyula féle utónévkönyvvel.
