Ha technológiailag közelítjük meg a zenehallgatást, érdemes egy láncként gondolni a folyamatra, és tisztában kell lenni azzal, hogy mindig a rendszer leggyengébb pontjának hibáit hallgatjuk. Tételezzük fel, hogy eljutottunk arra a pontra, hogy a kedvenc zenéinkből igyekszünk a legjobb minőségű és felbontású darabokat megtalálni (a remastered szó egyébként nem mindig megoldás, sőt!), és fülhallgatóból is vettünk már ízlésünknek megfelelő darabot, de valami mégis hiányzik. Ez estben a hibát valahol ott kell keresni, ahol a digitális jelből némi varázslattal analóg, erősített hang lesz.

Ha vezeték nélkül hallgatjuk a fül- vagy fejhallgatónkat, szinte biztos, hogy a Bluetooth-t hívjuk segítségül, ebben az esetben nem kell túl sok energiát fektetni a DAC kérdéskörébe, hiszen maga a hangkeltő végzi a digitál-analóg átalakítást. Ilyenkor, telefonvásárlásnál inkább azt érdemes figyelembe venni, hogy az adott eszköz mely kodekeket támogatja (SBC, AptX, AptX HD, LDAC), ne dőljünk be a Bluetooth-verziószámoknak, ebből a szempontból teljesen irreleváns, hogy egy telefonban 4.1-es vagy 5.0-s a modul. Az LG egyébként erre is odafigyel, a G7 ThinQ és az Oreo frissítés óta a V30-széria egyaránt ismeri a fentiek mindegyikét, ezzel a jelenleg ismert skála összes fontos tagját kipipálja, így minden hangkeltőből kihozza a maximumot.

Az Android Authority táblázata megmutatja a különbséget a Bluetooth-kodekek bitrátája közt [+]

Van még egy eset, amikor nem kell a DAC-kal foglalkozni, ez pedig a vezetékes, de digitális fülhallgatók esete. Az LG mobilok, noha jack csatlakozóval rendelkeznek, támogatják a Type-C csatlakozón keresztüli zenehallgatást is, ebben az esetben a telefon csak a digitális jel átvitelével foglalkozik, az átalakítást és az erősítést már a hangkeltő végzi.

A hosszúra nyúlt intermezzo után pedig eljutottunk oda, hogy miért kell a jó DAC a mobilba. Egyrészt, mert bár néhány gyártó próbálja ennek ellenkezőjét sugallni, objektív és szubjektív szempontok szerint is a jack csatlakozós megoldásból lehet a legjobb mobilos zenei élményt elérni, ehhez pedig az kell, hogy a telefonban lévő komponensek kiválóak legyenek. Ezzel azonban méltatlanul keveset foglalkozik a vásárlói oldal és a marketing egyaránt, a többségnek elég, ha szép és első ránézésre meggyőző a telefon, a többiek pedig sokkal hamarabb nézik a kijelző felbontását vagy a RAM mennyiségét, mint azt, hogy a kedvenc fülhallgatójukkal hogy fog szólni a kütyü.

Kis helyet foglal, mégis sokkal komolyabb teljesítményű, mint az SoC-be integrált megoldások

A digitális-analóg átalakítás önmagában egy soklépcsős, komplex folyamat, amit helyspórolási okokból a telefonok többsége az SoC-n keresztül valósít meg. Igen, azon az SoC-n, amin keresztül a döbbenetes teljesítményű processzorok, illetve grafikus gyorsítók dolgoznak, és ami a hálózati képességekért is felel. Így születhettek azok az egyébként nem teljesen megalapozatlan képzetek, hogy egy Qualcomm chippel szerelt mobil jobban tud szólni, mint ugyanaz MediaTekkel.

[+]

Az LG csúcsmobiljai mindeközben azt az apró töredékét képviselik a piacnak, amikben különálló DAC chipet helyeztek el, a V-széria minden tagjára jellemző a Hi-Fi DAC, de a G7 ThinQ és a G6 bizonyos változatai is rendelkeznek ilyen egységgel. A V20 óta olvasható Quad DAC fantázianév mögött egy ESS Sabre 9218 szerepel, amit azóta vezérlésbeli és szoftveres módosításokkal javítgatnak. A Quad szóból könnyedén asszociálhatnánk négycsatornás megoldásra, de ilyenről természetesen szó sincs, a zenei világban általánosan elfogadott és jónak tartott sztereó megoldásból hozza ki a legtöbbet ez a DAC.

A sztereó áthallás redukálásában is segítenek a különálló egységek [+]

A legfeljebb 32-bites, 394 kHz-es fájlokat kezelni képes digitális-analóg átalakító ebben az esetben azért hozható össze a négyes számmal, mert nem csak a két csatornára történik egy-egy átalakítás, hanem azokat egy-egy alárendelt átalakító is kisegíti, így a túlmintavételezett jel feldolgozása gyorsabban és kevesebb hibával történik meg, mindehhez pedig még egy olyan digitális szűrő is tartozik, amivel nagyon jól a saját ízlésünkre hangolhatjuk, hogy lassabb lecsengésű mélyhangokat, basszustengert, esetleg a részleteket leginkább megmutató frekvenciaátvitelt szeretnénk. Hangsúlyozandó, hogy ez ugyan még a zene digitális állapotában történik, de korántsem olyan egyszerű, szoftveres lepel, mint ami miatt nem szeretjük az egyszerű hangszínszabályzókat a mobilokban.

[+]

Adott tehát egy jó minőségű analóg jel, nem marad más hátra, mint ezt egy erősített formában a jack csatlakozó felé közvetíteni. Ez pedig a következő pont, ahol igazán nagyot mutat a gyártó: egy apró, kis impedanciájú, relatív magas érzékenységű in-ear fülhallgatót meghajtani nem nagy mutatvány, de a nagy ellenállású fejhallgatókkal a mobilok többsége elvérzik. A Quad DAC-os mobilok azonban felismerik ezeket a kütyüket, erősítőjük pedig fel lett készítve ezekre a méretesebb eszközökre, és ha nem is ígérik azt, hogy kihozzák belőlük a maximumot, értékelhető és hallható hangot fognak kihozni akár a legkomolyabb stúdiófejhallgatóból is.

A gyári B&O füles nem rossz, de a csúcs LG-k tudását nem tudja megmutatni [+]

A végeredmény? Nem más, mint hogy az LG-k maximálisan kiszolgálják a vásárlók zenehallgatási szokásait, legyen szó vezeték nélküli vagy vezetékes technológiákról. A Quad DAC egy egészen különleges élményt nyújt azoknak, akik korábban csak mobilról hallgattak zenét, de a komolyabb DAP-ok felhasználói is zömmel azt mondják, hogy ez már nagyon közel van ahhoz, amiért korábban érdemes volt a mobil mellett egy zenelejátszót is tartani.