Mivel tette jobbá a napjaimat az LG GT540?
2010. július 21. egy igen fontos nap volt mind a HCPC Team, mind ez én életemben, ugyanis ezen a napon jártam először úgy egy rendezvényen, hogy nem csak néző/hallgató voltam. Mint sokan tudjátok, az LG Magyarországnak, a Mobilarena.hu-nak és a barátaimnak köszönhetően gazdája lettem egy LG Optimus GT540-nek, ami miatt teljesen átértelmeztem a mobil eszköz fogalmát.
Természetesen, miután kézhez kaptam a kicsi dobozt, már fúrta az oldalamat, hogy mi rejtőzik benne, nem is bírtam ki hazáig, hogy ne bontsam ki. Budapest és Veszprém között nagyjából két órás az út, ezalatt sikerült is az egész számlámat felemésztenie a Androidnak, ugyanis bekapcsolás után egyből szalad a webre letölteni a frissítéseket. Mindez nem lett volna gond, ha van mobilinternet csomagom. Az elmúlt évek alatt volt a kezemben pár olyan telefon, amik már alkalmasak voltak mobilnetre (SE P990i, Nokia N73 és 5800 XM), de igazából nem láttam értelmét, ugyanis volt laptopom. Visszatérve meg kellett várnom, míg hazaérek, mert az itthoni Wi-Fi-ről is le tudom szedni a cuccokat majd.
A Nokia 5800 januári halála óta nem vettem komoly telefont, a szekrény mélyéről előbányásztam a jó 4 éves K800i-met és azt használtam. A képen láthatjátok, hogy az Optimus doboza alig nagyobb ennél a telefonnál, így nagyon nagy piros pont jár az LG-nek a környezetkímélő csomagolásért! A doboz tartalma nem sok, de ennek ellenére semmiféle hiányérzetem nem támadt: kaptam egy 2 GB-os microSD kártyát, sztereó headsetet, egy használati útmutatót és egy USB kábelt, egy kis adapterrel amivel hálózatról is tölthetjük a kicsikét.
Elsőre furának tűnt, hogy nincs valami kis CD, amin hasznos programokat találnánk, de miután az LG honlapján szétnéztem, megtaláltam a PC Suite-ot, ami DivX konverterrel együtt kicsit több mint 100 MB. Erre ne is pazaroljunk CD-t, nagyjából 2,5 perc alatt leugrott, telepítés 6 perc és már pakolhattam a telefonra a dolgaimat.
Másnap a Magenta szolgáltatónál nyitottam a napot, díjcsomagváltás. Az ajtón kilépve már csipogott is a kicsi, hogy amióta elindultam otthonról, érkezett 11 darab email-em. Gondoltam rá, hogy az Optimus - nevéhez méltóan - csak jófiú lehet, de hogy ennyire, azt nem. Innentől kezdve nagyjából 2-3 napig foglalkoztam azzal, hogy kiismerjem a funkcióit, de ez a mai napig nem sikerült 100%-osan.
A Twittert nem használom ugyan, mert nem vagyok az a pletykás fajta, de a Facebook közvetlen elérése valami fenomenális élmény. Amióta a készülék hozzám került, azóta egyre többször néznek bolondnak a buszon, amikor hangosan nevetek valamelyik elmeroggyant haverom beteg poénjain. A YouTube kliens csak a hab a tortán, mert ha még be is linkelik az előző esti bevásárlókocsival rallizást a teszkó előtt, az úgy már sokkal viccesebb. A beépített böngészővel nem voltam 100%-osan megelégedve, így a Marketről ingyenesen tölthettem le, majd a telefon automatikusan telepítette az Opera nevű fénysebességű mobilböngészőt.
Külön szerettem volna szedni a zenei részt, ugyanis ez fontos dolog számomra, mert egyrészt én is egy zenekarban tevékenykedek aktívan, sokat hallgatok muzsikát, hangosan és mellé nagyon kényes a fülem a minőségre. A beépített hangszórót nem lesz a "telefonról az utca közepén bömböltetetem a tuc-tuc-ot" típusú egyének kedvence, ugyanis nem szól hangosan. A hangminősége egész jó, de halk. A gyári fülestől viszont leesett az állam. A kezembe kerülő fülhallgatók közül (egy Samsung Pleomax, egy Apple gyári füles és egy Grundig) mindegyiket leszólta hangerőben, minőségben nagyjából az Apple-lel volt egy szinten! Amennyire nem feltűnő, annyira jó kis szerkezet. A beépített lejátszó helyett ajánlom a Zimly nevűt, marketről letölthető progit, ami egyben videót is kezel, de kicsit jobb az állíthatósága.
Hogy miben változtatta meg az Android a napjaimat?
Adott egy olyan rendszer, ami gyors, betonstabil, nem döcög, kifejezetten szép kezelőfelülettel és rengeteg hasznos funkcióval. Az Androiddal már nem idegeskedek, ha fontos levelet várok éppen egy üzleti ügyben vagy éppen egy koncertszervezés dátuma miatt. Akárhol járok, meg tudok nézni bármit, például ha lekésem a buszomat, nem kell hazamennem megnézni a menetrendet (mert a buszmegállóból a huligánok ellopták...), hanem leülök padra, kattintok hármat és előttem van. Ha esetleg félrenavigálom magamat a világ végén, 2-3 mozdulattal be tudom pozícionálni a helyemet. Egész napos utazásokkor ha unatkozom, tudok videót nézni, zenét hallgatni, böngészni és a barátaim facebookos őrültségein nevetni.
planbmokus
