Manapság már minden “okos”, a telefontól kezdve az autókon át a fogkeféken keresztül a mosóporig bezárólag. Ez az “okosság” sokszor csak egy marketinges trükk, amivel megpróbálják a terméket más, nagyon hasonló termékektől megkülönböztetni a gyártók, de számos esetben tényleg okosabb egy készülék, mint korábban, ez pedig általában annak köszönhető, hogy van benne elektronika és kapcsolatba is tudunk vele lépni a neten, vagy valamilyen hordozható eszköz (tablet, telefon, számítógép) segítésével.
[+]
Ez utóbbi eset viszont számos problémát vet fel, egyrészt az ilyen-olyan okos kütyük kommunikációs megoldásai, másrészt pedig az ehhez szükséges energiaigény kapcsán. A korábbi években ezt a kapcsolatot a leginkább a Bluetooth technológia biztosította, amit olykor a WiFi egészített ki, ám annak ellenére, hogy a Bluetooth manapság már mondhatni alapvető funkciója minden telefonnak, mégis van vele egy gond, mégpedig az, hogy meglehetősen magas az energiaigénye. Persze minden viszonyítás kérdése, ma már egy pár grammos headset is órákon keresztül képes zenét megszólaltatni, de vannak olyan apró berendezéseink, amelyeknek az üzemidejét nem órákban és napokban, hanem hetekben, hónapokban érdemes mérnünk, a Bluetooth ilyenkor még az LE (Low Energy) szabvány megjelenése mellett is ilyesmire alkalmatlan.
Az okostelefonos ökoszisztémában használt UWB technológia általában nagyon magas frekvenciát történő adatátvitelt jelent, a jelenleg is piacon levő UWB-s mobilok (mint amilyen a Galaxy Note20 Ultra) 6 és 9 GHz közötti frekvenciatartományban működnek. A szabványt kezelő FiRa konzorcium 2019-ben alakult, a tagok között a Samsung mellett ott van az Apple, a Xiaomi és az Oppo is, tehát a közeljövőben arra számíthatunk, hogy az UWB-t használó eszközök ezen gyártók műhelyéből kerülnek majd ki. Az UWB előnye a Bluetooth-szal szemben, hogy roppant csekély az energiaigénye (a SmartTag+ akár egy évig is elketyeg egy gombelemmel), illetve jóval pontosabban meghatározható, hogy milyen irányból érkeznek a jelek. A következő generáció (C-UWB) képes 675 Mbps sebességű átviteli sebességre is, de ennek azért több áramra van szüksége, az UWB-nek ugyanis jelen felhasználási körülmények között az a jellemzője, hogy nem folyamatosan, hanem pulzálva küld rádiós jeleket, tehát mondhatjuk, hogy nincs állandó kapcsolat a két eszköz között, hanem periodikus átvitelről van szó, amely jóval kevesebbet fogyaszt, ugyanakkor nem alkalmas nagyobb információ gyors átadására. Ez a pulzálás azonban kifejezetten sűrű (egy jel két nanoszekundum időtartamú csupán), két UWB-s eszköz pedig a jeltovábbítás idejéből meglehetősen pontosan ki tudja számítani, hogy milyen távolság van közöttük, ami a beltéri lokalizációs szolgáltatások kapcsán a jelenlegi legpontosabb megoldást tudja kínálni.
[+]
Az UWB felhasználási területe egyelőre pont ezt igényli, a Samsung a SmartTag+ nevű nyomkövetőt már úgy tervezte meg és dobta piacra, hogy akár centiméterre is pontos helymeghatározásra is alkalmas legyen. Az UWB további előnye, hogy a teljesen új fizikai réteget specifikáltak hozzá olyan biztonsági kiterjesztéssel (IEEE 802.15.4z), amit a WiFi és a Bluetooth sem kapott (még) meg, tehát meglehetősen biztonságosnak tekinthető, plusz nem is fog összeakadni sem az említett két kommunikációs megoldással, sem pedig az NFC-vel. A SmartTag+ csak az első lépés, a pontos helymeghatározás miatt az UWB technológia tökéletesen alkalmas arra, hogy garázsajtókat nyisson ki és csukjon be a felhasználó tartózkodási helyétől és mozgásától függően, de már a BMW is használja az elektromos iX kocsikulcsában, amit akár telefonnal is ki lehet váltani, ha a mobil ismeri ezt a szabványt.
[+]
A Samsung pillanatnyilag kétféle SmartTaget forgalmaz, a különbség a sima és a + jellel ellátott változat között pont az UWB megléte. Értelemszerűen ez azok számára lesz érdekes, akik egyébként is UWB-képes Galaxy telefonnal rendelkeznek (Note20 Ultra, S21+, S21 Ultra, Z Fold 2), ebben az esetben ugyanis nem csak azt tudja a szoftver, amit a SmartThing Find ökoszisztéma felkínál (rácsipogás, elvesztés esetén közösségi felderítés), hanem amikor már hatótávon belül van a SmartTag+, akkor a kamera képére vetített navigáció használatával egészen pontosan meg lehet találni a kütyüt. Magáról az eszközről és annak működéséről már részletesen írtunk, a SmartTag+ csupán az első termék, ami az UWB-ben rejlő lehetőségeket kihasználja, de valószínűleg egyre több telefon és kiegészítő kapja majd meg ezt a technológiát, hogy ne csak egy hozzávetőleges pozíciót kapjunk majd az ilyen-olyan tartozékok helyzetét illetően, hanem egészen precízen és hatékonyan megkereshessük a fülhallgatónk ágy alá gurult bal felét, vagy a véletlenül a szennyeskosárba csúszott okosóránkat.
