Hirdetés
-
Computex 2024: monstrumhűtő a DeepCoolnál (videóval!)
ph Az Assassin IV széria legújabb verziója egy vapor chamber talpat kapott, így már 300 wattig használható.
-
Új Reno12 modellek is érkeznek
ma A Reno12 Pro mellett belépő ajánlatokkal is készül az Oppo, a Reno12 F 4G-s és 5G-s verzióban is elérhető lesz.
-
SGF24 - Befutott a Monster Hunter Wilds legújabb előzetese
gp Az új rész jövőre érkezik, ennél pontosabb dátumot nem kaptunk még sajnos.
Új hozzászólás Aktív témák
-
nagyúr
válasz szaszyka #49541 üzenetére
Beszéld rá anyukádat, hogy ne vágassa ki. Nem tudom, mi az ok, amiért mennie kell, de ha nincs útban és egészséges, akkor egy fa sokkal többet ér élve, mint kivágva. Ha mindenképp ki kell venni, akkor rakd el a törzsét és a vastagabb ágakat, azokból semmiképp ne legyen tüzelő, kár lenne érte. Ha meghirdeted, előbb-utóbb jelentkezik valaki érte.
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
(#49546) szaszyka
"megfeketedett az összes termés rajta"Tehát a termése használhatatlan. Pont mint az én egyik diófámnak, aminek olyan kicsi és kemény héjú a diója, hogy lehetetlen gazdaságosan hozzájutni a dióbélhez. Ennek ellenére eszemben sincs kivágni. A fa csak önmagáért, kézzelfogható haszon nélkül is nagy érték. Árnyékot ad, véd a szél ellen, de legfőképpen gyönyörű. Ez a "ha nincs haszna, ne is legyen ott", egy rossz beidegződés, kivéve persze, ha ültetnek a helyére másik fát.
Bocs, csak elmélkedek, hangosan gondolkozom.....[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz pali923 #49558 üzenetére
"Tavaly dőlt ki egy 10-15 méteres kőrisfánk. Ott is kénytelen voltam belátni, hogy mire elvitetném egy fűrészüzembe......"
Nem egyenként kell ezeket fűrészeltetni vinni. Én összegyűjtöttem jó adag különböző rönköt, elfért a telken. Lekérgeztem őket, aztán amikor értelmes mennyiség összegyűlt, akkor egyszerre vittem őket gatterra, és úgy már igencsak megérte. Így lett használható mennyiségű diófám és cseresznyém is. Egyenként össszegyűjtve, és egy ideig raktározva a rönköket. (Kőris is volt, az sajnos csak egy fa, pedig imádok vele dolgozni, főleg az illata miatt. )
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz pali923 #49561 üzenetére
Félreértettél, nem arra sarkalltalak, hogy vágd ki a fáidat. Amiket összegyűjtöttem, azok nem a saját fáim voltak, hanem hirdetés útján hozzám került, vagy ismerősök által kivágatott és általam megvásárolt fák. Az élő fáimra nagyon vigyázok, borzasztóan nyomós ok kellene ahhoz, hogy egyet is kivágjak közülük.
"4 nagyobb fa van a telkünkön, szeretném, ha ezek maradnának a helyükön."
-
nagyúr
Bemásolom az egészet, hadd legyen meg kétszer, mert minden mondatoddal maximálisan azonosulni tudok!!!
"...végignéztem, ahogy a full erdős, ősfás területen minden egyes kiköltöző azzal kezdi, hogy fákat vágat ki, de volt olyan is, aki az összes fát kiszedette, mert neki napfény kell a napozáshoz. Aztán meg sírnak nyáron, hogy szétég minden, és kínlódnak a műanyag tescos napernyőkkel. Hülyék az emberek, főleg a várolsból kiköltözőkkel van baj, fingjuk nincs a természetről. Láttak egy szép díszkertet a neten, vagy egy magazinban, aztán az erdő közepén golfpálya pázsitot akar fák nélkül a szerencsétlen marhája. Én meg nem győzöm ültetni a fákat, viszont baromi vicces, ahogy az utca lecsupaszodott az évek során, nálam meg. kb. egy kisebb erdő van. A másik kedvenc témám a tüzelés, amikor a panelből kiköltözött szerencsétlen elkezd kandallót hasnzálni, csak arról nincs finga se, hogy mivel, és hogyan kéne tüzelni. Mi meg fuldoklunk jókat télen. Legjobb lenne egy tanya, egy minimum 3 hektáros területtel, hogy a közelembe se kerülhessenek ilyen emberek."
Mintha az én tapasztalatomat és véleményemet osztottad volna meg, köszi!
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz NeoPampalini #49591 üzenetére
Ne kérdezd az árakat, rég volt, nem emlékszem összegekre, meg amúgy sem lenne már releváns. Az üzem, ahová annak idején fűrészeltetni jártam, már nem működik, de a környéken van még, aki megoldaná.
Hogy mennyit érdemes elvinni és hogyan, az sok mindentől függ. Meg tudod-e magadnak oldani a felrakást-szállítást, az üzem fogad-e kisebb mennyiségeket is, vannak-e benne olyan nagy rönkök, hogy darus teherkocsi kell hozzá, stb. A nagyokat teherautóval, de vittem kisebb mennyiségeket is, utánfutóval. Rövidebbeket nem gatterra, hanem szalagfűrészre. (Kell egy megfelelő hossz a gatternak, hogy be tudja fogni a rönköt.)
A legfontosabb, hogy először találj valakit, aki foglalkozik ilyennel, aztán lehet egyezkedni. Szerintem az általad leírt mennyiség és vastagság egy nagyobb, rönkvágó sínes szalagfűrésszel is megoldható, nem kell hozzá gattert találni.
A legkérdésesebb a fenyő rönköd, mind méretileg, mind gazdaságosság szempontjából. A gyümölcsfákkal jobban megéri foglalkozni, persze a fenyő sem esélytelen, ha olyan embert találsz. -
nagyúr
válasz exlepra #49613 üzenetére
"az se baj ha lányom egyedül tudja biztonságosan használni"
Itt van a bökkenő, mert ezek a fűrészek nemigen "biztonságosak". Akármilyen asztali fűrész lesz a befutó, könnyen adódhat a lányodnak némi manikűr, ami a faiparban sajnos nem korlátozódik a körmökre. Talán a lombfűrészgép lenne az, amit laikusnak is mernék ajánlani, de az meg egyenes vágásokra nem az igazi. Inkább te csináld a gépeddel, némi anyagveszteséget bevállalva. Makettekhez úgysem kell drága, egzóta-árú faanyag, megteszi az olcsó fenyő vagy nyárfa is. Ráadásul, mivel makett lévén apró darabokról van szó, valószínűleg leeső hulladékdarabok is megfelelnek.
A nicknevedet a Brian élete ihlette?
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz indianjoe23 #49742 üzenetére
"a hozzávaló klipsz nem elég nagy és a lábnak az a része, ami rögzitve van a szekrény aljához beleütközik a takaró lapba."
Pár mm-el kisebbre kell méretezni a takarólemezt. Fölül marad egy kis rés, ami egyáltalán nem látszik emberi magasságból, távolról sem. Csak ha földre fekszik az user.
-
nagyúr
válasz EGOn79 #49750 üzenetére
Na, beles rönkök. Nem csoda hogy elrepedt, pláne, ha nem volt teljesen száraz. (Mondjuk a képen nem látszanak a repedések.) Egyébként használhatatlanná repedtek, vagy csak esztétikai bug?
Igen, természetesen esztergálható a japán akác is. (Én hangszerkulcsokat esztergáltam belőlük annak idején.)
"Műszárításnak" elég az is, ha kisebb darabokban beviszed ezt a kis anyagot a fűtött lakásba. Sok mindentől függ, mennyi szárítás kell neki, függ a fa keménységétől, vastagságától, nedvességtartalmától, de szerintem az esztergáláshoz szükséges, bőven ráhagyott méretben 1-2 hét elég kell legyen, légszáraz fa esetén.[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz EGOn79 #49753 üzenetére
A beles rönk alatt azt értem, hogy rönkfa, amiben benne van a fa közepe, más néven bele. A bél mentén szokott leginkább elrepedni a fa. Ha a japán akácod is ilyen, akkor javaslom, találj olyan anyagot, ami nem rönk, nem beles, és egészben kiadja a kívánt méretet, vagy ha nem, akkor ragasztott anyagot használj. Magad is ragaszthatod.
"Lakásba nem hozhatom be, de műhely, garázs van."
Ha fűtött, akkor az is jó. Lehet, hogy hihetetlen számodra, de fontos a fűtött helyiség, a kinti párás levegő sok esetben nem elég. (Pláne ősszel.) Kint max légszáraz lesz az anyag. Jó, nem azt mondom, hogy a "pogácsáid" annyira érzékenyek, hogy csontszáraz fára van szükség, gondolom belefér egy pici vetemedés, zsugorodás, de érzékenyebb munkákhoz elengedhetetlen a légszáraztól jóval szárazabb faanyag. (Mivel szárítóm nincs, műszáríttatni meg ilyen kis tételek esetén esélytelen, nekem volt, hogy komplett konyhabútornyi anyagom volt a lakás különböző részeiben szétpakolva. )[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz #74459392 #49757 üzenetére
"(lakkozni nem szeretném az biztos)"
Miért? Nem kell a lakktól megijedni.... A jó drága munkalap-olajok sem kizárólag természetes, környezetbarát anyagokat tartalmaznak. Ha találsz olyat, amiben csak az van, azt meg inkább ne használd. A legnagyobb igénybevételnek konyhában van kitéve a fa. Víz, éles kés, forró lábas, stb. Akármilyen olajat teszel rá, az nem lesz olyan strapabíró és időtálló, mint egy jó lakk. Selyemfényű és matt lakk is van, ha nem tetszik a fényes felület.
"Még berakás előtt tegyem ezt meg?"
Igen.
"mindkét oldalát, illetve körbe az éleit. Hányszor?"
Felületkezelő anyagtól is függ, de a tetejét és a kilógó alját, élét 2x-3x, a ki nem látszó alját 1x.
"Mennyi ideig?"
Amíg be nem fejezed.
"Vagy inkább bent kellene megoldani valahogy?"
10 fok környékén még jó kint is, de ha túl párás a levegő, akkor én inkább bent csinálnám.[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz pali923 #49767 üzenetére
Igen, valóban nem használtam olajat munkalaphoz, és nem véletlenül. Többször csináltam fából konyhai munkalapot, egyáltalán nem "repedezett" el a lakk rajta. Van olyan, ami kb. 20 éves. Oldószeres és vizes lakkot is használtam. Abban igazad van, a forróságot nem a legjobban tűri, de az olajos felület sem, pontosabban a fa képes elszíneződni hő hatására, tehát forró lábast egyikre sem érdemes pakolni. A faerezet kiemelése is ugyanúgy igaz a lakkokra, és nem kell évente újra lekenni, mint az olajjal. A kemény fedőréteg szerintem nagyon hasznos.
Élelmiszeripari minőségű paraffinolajat rendszeresen használok natúr fafelületekhez, de az szerintem alkalmatlan lenne konyhai munkalapra. Sem a vegyszereket, sem a rendszeres nedvességet nemigen bírja sokáig, nem arra való. Szerintem.....[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz pacman_123 #49776 üzenetére
"És ha egyzer le kell szedni, fel kell újítani ...."
Ha le kell szedni, az nem könnyű mutatvány, bár nem lehetetlen. És itt azon van a hangsúly, hogy HA le kell szedni. Csakhogy eddigi tapasztalatom szerint nem nagyon kell leszedni. Természetesen ehhez megfelelő lakk, és megfelelő lakkozás kell.A lakkal szembeni ellenérzés szerintem abból alakult ki, hogy sokak szemében a lakk valami csillogó, ragacsos hatású, ósdi felület, ami kiment a divatból. Ez már nem így van, változatos a kínálat, teljesen matt is van, meg különböző kellemes átmenetek is. A másik előítélet az, hogy mérgező. Igen, pont annyira, amennyire pl. a lazúrok, vagy általánosságban a festékek. A munkalapolajokban is vannak adalékanyagok. Ráadásul száradás és kiszellőzés után már nem mérgező, nyugodtan lehet nyalogatni is a fényes (vagy matt) parkettát.
"Öcsém fa lépcsőlapjait eszembe nem jutott volna lakkozni"
Nekem meg eszembe nem jutott volna olajozni. Lehet, hogy hozzád hasonlóan nekem is érzelmi alapú és nem releváns a véleményem, de én sáros csizmával nem mernék rálépni egy olajozott lépcsőlapra, egy megfelelő keménységű és vastagságú lakkozott felületre viszont minden további nélkül.
Ahogy írtam is, én is használok olajokat, natúr lenolajat, meg élelmiszeripari paraffinolajat. De lépcső, meg egyéb, nagy igénybevételnek kitett felületeken én személy szerint jobban bízok a kemény és strapabíró "vastag" védőrétegben. Persze biztos vannak már olyan olajok, amik megfelelő védelmet nyújtanak minden helyzetben. Attól, hogy én nem találkoztam még ilyennel, nem állítom, hogy nincsenek![ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz pali923 #49779 üzenetére
"Tehát előbb-utóbb fel kell újítani, az meg nem hasonlítható össze egy újraolajozással."
Igen, de kérdés, hogy az "előbb-utóbb" mikor következik be. Ahogy írtam is, kb. 20 éves lakkozott konyhai munkapult-példával is tudok szolgálni. Köszöni szépen, jól van. De aláírom, ez biztos sok mindentől függ, lehet nem mindegyik bírja eddig, vagy a háziak szélsőségesen kíméletesek. A mechanikai sérülések elkerülhetetlenek, ami egy kemény lakkréteg esetén kevésbé érvényesül. A lakk valamilyen szinten megvédi a fát a kisebb sérülésektől, mert jó esetben nem megy a karc a fáig. (Az 1 méterről hegyével leesett csontozókés példáját kéretik nem felhozni. ) De olajozás esetén egyből a fa az, ami sérül, azokkal mit kezdtek? Azt is csiszolni kell, az sem kis munka.Lakkozással van tapasztalatom, de a nagy igénybevételnek kitett felületek olajozásával, különösen újraolajozásával nincs, ezért kérdeznék:
Egy konyhában vegyszerek, hő, zsír-olaj, mechanikai sérülések, stb, minden előfordul. Lehetetlennek tartom, hogy ez nem látszik meg az olajozott felületen. Újraolajozás előtt nyilván le kell csiszolni ezt is, különben semmit nem ér az újrakezelés. Lakk esetén három megoldás van,
1. finoman átcsiszolni és rálakkozni a régire
2. ha már annyira szar a lakk, vagy annyira sérült a felület, akkor lecsiszolni fáig
3. Oldószerrel lemaratni róla a lakkréteget.
De olajozásnál mi a protokoll, ha már láthatóan nem tölti be védő-takaró funkcióját az olajozott felület, vagy csak egyszerűen nem szép már?(#49780) kayaman
"lakkot nehezebb is felkenni"
Ez tény, ez egy érv az olaj mellett, de a lakk legalább gyorsan kikeményedik. -
nagyúr
válasz varsam #49782 üzenetére
A "teljesen matt" kritérium miatt nem lesz könnyű. Az vagy vízbázisúban van, vagy festékboltban kevert kétkomponensű, de meg nem mondom a nevét így hirtelen. (Meg tudom kérdezni.) Viszont ipari minőségű, tehát extrém igénybevételnek is ellenáll. (Kérdés, van-e szükséged ilyen ellenállóságra.) Az ára sem vészes lépcsőnyi mennyiségben. Persze drágább, mint egy hagyományos parkettlakk, valahol a padlóolajokkal van pariban.
Szerintem tartósság és kopásállóság tekintetében az oldószeres fényesek és selyemfényűek a legjobbak, és a selyemfényű az majdnem matt, nincs csillogás a felületén. Én inspirálnálak a selyemfény felé. Valami ilyesmit képzelj el. Nem fényesebb, mint egy olajozott padló. (Ahogy olvasom, azt is ki kell fényesíteni valamennyire.) A vízbázisúak már nem annyira kemények és ellenállók, viszont állítólag környezetbarátabbak.Olajozásban jártasaknak: Most azt olvasom az egyik oldalon, ami összehasonlítja a lakkozást és az olajozást, hogy fél évente kell újrakenni, hogy az impregnálás megmaradjon. Más oldalakon 1 év szerepel. Nyilván igénybevételtől, meg szennyeződéstől függ, de szerintetek milyen időközönként kell újrakenni az olajozott felületeket?
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz pacman_123 #49789 üzenetére
Sok mindennel egyetértek, de:
"tükörre polírozott felületen csúszik meg és zúg pár lécsőfokot"
Ez megint az a sztereotípia, amiről írtam, hogy a lakk az csak valami csillogó, fényes, tükör-felület lehet. Nem így van.
"mindkét felületkezelés mellett lehet pár pro-kontra évet felhozni."
Így van, ez a lényeg. Én a magam részéről a nagy igénybevételnek kitett felületeken (konyhai munkapult, lépcső stb.) egyelőre maradok a lakknál, de más beltéri fakezeléseknél én is szívesen alkalmazom az olajozást. -
nagyúr
Sűrű fogazású fűrészlappal szerintem vágható a rézlemez, de annak sem lehet akadálya, hogy egy nagy fémvágókorongot rakj a körfűrészre.
Fűrészlap esetén én mindenképpen rögzítenék az asztal lapjára egy bevágott fa- vagy bútorlapot, hogy semmiképp ne maradjon rés a fűrészlap mellett és előtt. Így a vékony lemez véletlenül sem tud "bedarálódni" a fűrészlap és az asztal lapja közé.
Szerk.: (#49828)
"a réz rá lesz ragasztva egy 38 mm-es pozdorjára"
Jaaaa, akkor szerintem a ragasztás után, a rézlemezzel együtt vágd méretre őket körfűrésszel. Marni sem kellene.[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
"nem találtam még olyan fűrészlapot ami a rézhez és a pozdihoz is jó lenne"
Szerintem sima sűrű fogazású jó lesz mindkettőhöz. (Egy élezést érdemes rászánni erre a projektre. ) Az összeragasztott állapotban méretre vágásnak több előnye is van,
1. biztosan nem gyűrődik be a rézlemez a fűrész és az asztal közé,
2. megúszol egy egész vágási folyamatot,
3. egészen biztosan egyforma méretű lesz a kétféle anyag. -
nagyúr
válasz #74459392 #49905 üzenetére
Felsejlik számomra a posztod, ahol azt írtad, olajozni fogsz, többek között azért, mert könnyű felkenni.
Ne parázz a fa által be nem szívott olaj miatt. Kendd addig a fát, amíg már nem szív többet, és kialakul a felesleg, aztán töröld le. Időd mint a tenger, mert marha lassú a száradása-kikeményedése, nem kell ezt túldimenzionálni.Lehet puha ronggyal dörzsölni is, de attól nem fog több beszívódni, inkább a felületet fényesíti. -
nagyúr
válasz #74459392 #49907 üzenetére
8 nap??? Áááá, az semmi, csak 1 nappal több, mint amennyi alatt Isten megteremtette a világot.
"sérülékenyebb még ilyenkor, vizes poharat ne felejtsem rajta, illetve ha mosogatok és kifröccsen a víz, egyből le kell törölni"
Úgy olvastam, olajozás esetén ez később is így marad, vegyszerek, savas dolgok, zsíradékok, alkoholos italok stb. kiömlésénél. Lehetőség szerint rögtön le kell törölni.[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz steve_p #49934 üzenetére
Ez a fa bütüje, és a fűrészelés által kiszaggatott farostok kis mélyedéseit látjuk. Nem elég éles fűrész, vagy túl gyors tolás stb. okoz ilyet, hogy nem teljesen sima a felület. Gépi csiszolást javaslok, mert ezek elég mélyek, és kézzel eltüntetni persze nem lehetetlen, de hogy finoman fogalmazzak el fog tartani egy darabig. Ha nincs lehetőség mélyebb, gépi csiszolásra, akkor javaslom a lesz@rom faktort, vagy a felület rusztikusként felfogását.
-
nagyúr
válasz steve_p #49936 üzenetére
Érdekes, csiszolás esetén nem kellene ilyen árkoknak jelentkeznie, max akkor, ha nagyon durva a csiszoló szalag/vászon. De talán még akkor sem. Biztos, hogy elég mélyen csiszoltad? Én nyárfával is dolgozok, ami sokkal puhább, mint a hárs, de még annál sem találkoztam kicsiszolhatlan és újratermelődő mélyedésekkel. Tökéletesen simára csiszolható akár a nyár vagy a fenyő bütüje is. Esetleg próbáld meg a lassú fordulatú kézi szalagcsiszoló helyett, asztalos szalagcsiszolóra vinni. Vagy sarokcsiszolóra tegyél tépőzáras gumitányért, valami közepes papírral.
-
nagyúr
válasz pali923 #49948 üzenetére
Hát, én is gondolkodóba estem...... Hányszor kellett volna már egy ilyen csiszológép. (Eddig az asztalos marógépemen oldottam meg, szerencsére a fordulatszáma szabályozható, alacsonyra kell venni. De ott nem lehet vékonyabb csiszolóhengereket használni.)
A vászon ragasztására van valami házi módszer, vagy muszáj megvenni a gyári henger-szalagokat hozzá?[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
-
nagyúr
válasz steve_p #49979 üzenetére
"a ragasztó mérgező anyagokat is tartalmaz ezért nem javasolt...... még nem böngésztem végig a ragasztók kémiai összetételét. Ha esetleg azok is tartalmaznak egsézségre károsító anyagot, akkor az sem működik. (itt elméletileg előforulhat, hogy rágcsálja, nyalogatja a gyerek)"
Azt hiszem, egy kicsit túlzásba viszed ezt a dolgot. Millió és egy "mérgező" anyag van. Nem engeded be a gyereket a parkettás szobába, mert lakkal van lekenve? Nem adsz a kezébe műanyag játékot? Mosóport sem használtok a ruháihoz? Lazúrral lekent vagy laminált nyílászárók? Habfürdő, szappan, wc illatosító, amit van hogy meg is kóstol?
A minimális tört része az a ragasztómennyiség, amivel a gyerek esetleg kapcsolatba kerülhet, és megszáradva biztosan nem mérgezőbb, mint pl. egy zománcfesték vagy műanyag, amivel nap mint nap ezerszer találkozik. Ha meg ennyire parázol ettől, ragassz csontenyvvel, az elvileg természetes. (Kérdés persze, hogy az állat, aminek a csontjából készült, mivel táplálkozott. )[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz #74459392 #49982 üzenetére
"Azért egy játékot nagyobb eséllyel vesz a szájába a gyerek"
Így van, ennek ellenére a játékok többsége műanyag. "Egészséges" anyag, mi? A padlón is nap mint nap fetreng a gyerek, a ráesett kaját simán megeszi, a kiömlött ivólét meg felnyalja. Az ajtót fogdossa, aztán mászik a szájába. De ezek csak példák voltak egy olyan közegből, ami zsúfolva van "egészségtelennek" mondott anyagokkal, legyen bármilyen egészségtudatos a szülő. És gyanítom, hogy egy pohár üdítővel több "mérget" bevisz, mint a játéka készítésére használt faragasztó nyalogatásával.
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
"Létezik vízálló, illetve víz és főzésálló verzió is, amiket elvileg nem old a nyál, de a simát is nagyon sokáig kéne nyalogassa, és akkor is csak elhanyagolható mennyiségű dózist kapna."
Sok évvel ezelőtt csináltam egy vízállósági próbát valamilyen fehérragasztóval. Sima ragasztó volt, nem volt kiemelve, hogy vízálló, lehet nem is létezett még ilyen besorolás, hogy D3, D4. (Nem emlékszem már a típusára.) Összeragasztottam két kis fenyőlécet, és behajítottam egy vödör vízbe. Két napig volt benne, de semmi baja nem lett, egyben volt, meg se gyengült a ragasztás. Na, azóta nemigen parázok a vízállóság miatt.
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz #74459392 #49987 üzenetére
"az hogy felveszi a leesett ételt, a koszos kezét a szájába veszi azért nem ugyanaz"
Én azt nem a kosz, hanem a hagyományos vegyi anyagokkal való folyamatos érintkezés miatt írtam. (Egyetértek veled, a kosz igenis fontos és az immunrendszert erősíti, nyilván bizonyos mennyiség alatt. ) És azzal is egyetértek, hogy a gyerekjátékok felületkezelésére különösen oda kell figyelni, csak azt akartam jelezni, hogy egyrészt nem gyerekeknek készült tárgyakkal is rengeteg esetben találkozik a gyerekszáj, másrészt a beszélgetésindító ragasztó olyan bagatell mennyiség, hogy szóra sem érdemes.[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz Topuka #50004 üzenetére
"A törzsét tavasszal terveztem elvinni gatteroltatni, addig száradna fedett helyen."
Megerősítem generatoros véleményét, most vágasd fel, minél hamarabb. Úgy van értelme (természetesen hézagolva) szárítani, rönkben nemigen szárad, inkább csak fülled.
Lehet "hántolóval" is kérgezni, de vonókéssel, baltával, vagy svájci bicskával is, mindegy, csak kerüljön le róla.
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz #74459392 #50011 üzenetére
"használhatjuk-e a sütőt és mosogatógépet, vagy inkább várjunk ezekkel is?"
Azt nem értem, mi a közvetlen kapcsolata egy sütőnek és egy mosogatógépnek a munkapulttal? Szerintem nyugodtan használhatjátok, még nem teljesen kikeményedett állapotban sem tartom valószínűnek, hogy annyit ne toleráljon, hogy a közelében működjön pl. egy mosogatógép.
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz matta2003 #50041 üzenetére
"Nem tudok rájönni a matekra, hogy lehet egyforma méretű ajtó, egyforma méretű polcnyílásokkal........ félig ráütődő a középső ajtónál, a két szélsőnél meg ráütődőt....."
Akkor lehet egyforma méretű ajtó egyforma méretű polcnyílásokkal, ha félig ráütődő pántot használsz mindenütt! Ha középen félig ráütődő, két szélső meg ráütődő, akkor sehogy sem fog kijönni az egyforma ajtók, egyforma nyílás elved! De nincs is rá szükség! Javaslatom: egyforma ajtók, picit nagyobb középső nyílással. 413 mm-es ajtók, két szélén 390, középen 396 mm nyílás. Középen félig ráütődő, két szélén ráütődő pánttal.
Korpusz : 18-390-18-396-18-390-18 ez 1251
Ajtó: 2-413-4-413-4-413-2 ez is 1251 Itt a 2mm a két szélén maradó hely, a 4 mm pedig a 3 ajtó közötti 2x4 mm rés.
Így jön ki az egyforma ajtó, két szélén ráütődő pánt. Az, hogy egy picit nagyobb a középső nyílás, senkit nem fog zavarni. Vagy ha zavar, akkor ott van még a mindenhová félig ráütődő megoldás, de szebb lenne a két szélén ráütődővel.[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz generatoros #50054 üzenetére
"az általad tévesnek mondott 36 mm"
Azt nem én írtam tévesen, hanem te! Nem kell levonni semmilyen 36 mm-t amit írtál, erre utalt kapu2006 is.De ezt leszámítva és javítva az eredeti számításodat már kb. ugyanarról beszélünk. Az, hogy a szélén 2, 1.5 vagy 0 mm marad, részletkérdés, max. a 3 ajtó közti rés lesz picivel nagyobb vagy kisebb. A szélén lévő hely nem "elavultság" kérdése, függ attól is, hogy lesz-e mellette valami, másik szekrény, fal, stb. Szerintem előnyös nem teljesen a széléig kiütközteni, 2 mm nem árt, ha marad.
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz generatoros #50058 üzenetére
"Amennyiben csak ráütődő egyforma ajtók kellenek a kollégának"
Hát persze, hogy azok kellenek, ezt a linkelt kép és a kérdező kérdése is egyértelműen jelzi, nem is értjük, hogy jött ide a közézáródó téma a maga 36mm-es mínuszával.De hagyjuk, a kérdező már megkapta rég a megfelelő választ.
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz Graphics #50056 üzenetére
"hogyan lenne ideális a falon lyukat fúrnom? Kimérni, lent a földön átfúrni a bútorlapot az akasztóval együtt, majd odailleszteni, megjelölni levenni és kifúrni?"
Minek ehhez akasztó? Felesleges és látványban sem ideális. Mindenhol 18 mm-es bútorlap van, az bőven megtartja. Ott kell szekrény-függesztő, ahol pl. farostlemez van hátul, és a szekrény oldalfalára kell rögzíteni az akasztót.
A földön ki kell fúrni a sarokpolc bútorlapját a csavar vastagságának megfelelően, lehetőleg nem látszó helyen, mondjuk a polcok felett pár centivel. Aztán (segítséggel) fel kell illeszteni a polcot a helyére a falra, megtartani ott, és a meglévő lukakon keresztül bejelölni a fúrás helyét a falon. Levenni, fúrni és tiplizni a falat, polcot visszatenni, becsavarozni, (ha van mellette szekrény, azzal is összefogatni), kész.[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
"Engem zavar ha nem a csempére van ráültetve a felső szekrény mert nagy terhet levesz a felfogató csavarokról."
Ez igaz, nagy terhet levesz a csavarokról, ami szépen átterhelődik a csempére, aminek viszont abszolút nem teherhordás a funkciója. Miért kellene átvenni a terhet a teherhordásra kitalált csavarokról? Én inkább túlbiztosítom a csavar- és tiplimennyiséget, a fal minőségének és a szekrény súlyának függvényében. Soká kollégával értek egyet, szerintem nem a csempe dolga a szekrény megtartása. Persze segíthet, de ahhoz nagyon jó és ideálisan erős csempézés szükséges, és ez nem mindenhol adott. Ráadásul nem látható előre, mikor kezd engedni a ragasztás, vagy hanyag burkolómunka miatt lazulni a csempe. Mi van akkor, ha előbb-utóbb a jól megpakolt szekrény súlya egész egyszerűen lenyomja a csempét? Bukta a csempe is, meg a szekrény felfüggesztése is.
Graphics:
[link][ Szerkesztve ]
-
nagyúr
"A jól megpakolt szekrény súlya meg egész egyszerűen letolja a csempét idővel,az azt jelenti,hogy sz@rul lett felrakva a szekrény. "
De ha olyan jól lett felrakva a szekrény, hogy nem nyomja le a csempét, mert nem süllyed évek alatt egy picit sem, akkor minek ráültetni a csempére?
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
"Akkor hagyjak hézagot és kenjem ki sárral? "
Jaaa, hogy ezt valójában hézag-eltüntésre alkalmazod? Akkor oké, arra jó.
(A hézagot sárral is kikenheted, vályogháznál stílusos. )
Egyébként sok esetben szerintem eleve alkalmazhatatlan a csempére ültetés, mert egyrészt a csempesor nem biztos, hogy vízszintes, másrészt egy csomószor föntebb van csempézve, mint ahol a szekrény alja ideális lenne, harmadrészt ha szépen ferdén ki van fúgázva a csempe teteje, akkor még felfekvési felület sem nagyon van.[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
A felmerülő problémák camar nélkül is áthidalhatóak.
Más: Csináltatok már munkalap színével megegyező, kb. 10 mm-es forgácslapra laminált dekor falburkolatot? Amit csempe helyett szoktak a falra tenni a munkalap és a fölső szekrény közé. Néhány munkalaphoz van ilyen, nem mindhez. Ha jól tudom, 410x64-es táblákban van, de biztos típusa válogatja. Hogy kell ezt rögzíteni, van erre valami sztenderd protokoll? És mivel szokás eltakarni az oldalról látszó éleket?
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
Azt reméltem, létezik az élére valami speckó szegő. Ha nincs, nyilván marad a dekorozás, csak nem tudom, mennyire lesz szép a falon oldalról a 10-12 mm-es "éles" sarok.
Egyébként amiről én beszélek, azt nem kell ragasztani, gyárilag készen van, mindkét oldala be van laminálva a munkalappal megegyező színre. Így lehet kapni. (Legalábbis ha maradnak ennél a munkalapnál, mert ha mégis másikat választanak, akkor lehet, hogy nekem is ragasztanom kell. )
Rá szoktad ültetni a munkalapra, vagy a munkalap hátsó éléhez csavarozod? Falhoz ki szoktad rögzíteni?[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
Ja, tényleg írtad. Toldani egészen biztos, hogy nem fogom, nem probléma ha nem megy egészen a páraelszívóig. Lehet, hogy az alsó és felső rész közötti magasságban megy végig a páraelszívónál is, vagy max. marad 64 cm. De ez még képlékeny, simán lehet, hogy nekem is a táblás dekort kell majd használnom. Mekkora táblákban vannak ezek? (Az építési ragasztó jól tapad a műanyag dekor felületre?)
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
Értem. Nekem sem jut eszembe jobb, pedig a szilózás nem az igazi. Új állapotában nincs jobb tőle, mert transzparens, ha szépen van a sarokban elhúzva akkor alig észrevehető, de előbb-utóbb megcsúnyul, sötétedik, penészedik, elmállik, ahol hő éri, különösen.
Nincs erre valami szilikongumi, olyasmi, mint a lábazati vízzáró? Mondjuk ez nem zár olyan jól, mint a sziló. Esetleg ebből a lábazatiból vágni megfelelő méretet?[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz nullpoint #50096 üzenetére
"Ha elöregszik (nem szokott)"
Dehogynem! Ha gondolod, képeket is küldök, milyenné tud válni a transzparens sziloplaszt az évek, a piszok és hő hatására. Pláne a lábazatnál. Én is húztam ki konyhai lábazatot (rugdosót) szilikonnal, nagyon megbántam. De egy darabig szép, ahogy már írtam is.
"akkor levágod és újraszilózod"
Tudod milyen szinten tud összegyógyulni némely burkolattal a sziloplaszt? Nem tudom mitől függ, de némelyikről simán lehúzható, van amelyikről meg vésővel sem lehet levakarni.
"a vizvetők néznek ki gusztustalanul az idő múlásával"Ez is igaz, maximálisan egyetértek. Csak sajnos nem igazán létezik jobb, profibb megoldás a munkalap és mondjuk a csempe lezárására, pontosabban velem még nem jött szembe ilyen.
És itt beszúrnék egy kérdést mindenkihez, amit már régóta tervezek feltenni. Milyen működőképes megoldásokat tudtok a vízzáró profilok kiváltására? Ami takar is valamennyit, de azért nem akkora mint a hagyományos vízzárók, és tényleg zárja a vizet?"Persze a szilóhoz az is kell hogy ne hagyjál egy centi rést a fal és a csempe között."
Én nem hagynék, de folyamatos tapasztalat, hogy a burkolás vagy a fal viszont igencsak tud centis, vagy akár még több réssel járó íveket vagy domborúságokat produkálni, és ezeket nem lehet a munkalap hátuljával lekövetni.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen