Hirdetés
-
Olcsó és visszafogottan elegáns kompakt AIO jön az ID-Cooling berkeiből
ph Az előzetes tesztek alapján korrektül teljesítő modellnek nem kenyere a cicoma, és akár titkos favorit is válhat belőle a kategóriájában.
-
Skull and Bones - Egy hétig ingyen játszhatunk vele
gp Az önjelölt kalózok ránézhetnek az Ubisoft játékára, hátha valaki úgy dönt, hogy megvásárolja azt.
-
Jó dolog az AI, de emberek nélkül nincs játékfejlesztés
it A Tomb Raider franchise tulajdonosa szerint egy dolog az AI térhódítása – de a sikeres játékfejlesztéshez emberi kreativitás kell.
Új hozzászólás Aktív témák
-
bim
veterán
helyén fogsz egy vízmértéket és feljelölöd. Majd egy kis körfűrészt beállítasz adott mélységbe és beirdalod 5mm-ként és kiütöd. Vésővel tisztázod.
Gyengítésnek azt nevezzük amikor a fa keresztmetszetének 1/3-nál többet veszel ki. Mivel a fa átmérőjét az adott felhasználási területhez képest túl kell biztosítani annyira a tervezésnél hogy egy rovás alkalmazásával még bőven nagyobb legyen a teherbírása a megrótt anyagnak mint amire szükség van.
Beeresztés ferde kapcsolatú"rovás" Más kritériumoknak kell ilyenkor megfelelnie a fakötésnek. Rovások elcsúszás/elmozdulás ellen, beeresztés nyomó és csavaró erőnek is ellen kell állnia két faanyag között. Lásd egy kettős ferde beeresztés a szarufa végén egy gerendába. Adott helyen pl. egy oszlopban nem, venném ki az 1/3-át mert az már gyengítés.Tehát rovod és nem lapolod vagy beereszted.
Asztalos ne csináljon tetőt és fordítva se legyen. Azért mert ismeritek a fakötéseket nem azt jelenti hogy tudjátok milyen keresztmetszetek biztonságosak és milyen kötést kell adott csomópontokon alkalmazni.
Süllyesztett fejű csavar?! Lambériát rögzíteni ...Mindenki próbáljon meg abból kiindulni hogy tudna az adott helyen a legerősebb hagyományos fakötést alkalmazni és azt biztosítsa meg egy csavarral ami minden esetben a fentebb linkelt legyen, vagy átmenő. Csak az a fakapcsolat jó ami kibír egy autót is. a többi GYENGE!
Ne himi humi ácsoktól kérjetek tanácsot hanem olyanról aki készített már ilyet!
[ Szerkesztve ]
-
bim
veterán
válasz thyeby #30600 üzenetére
Az élettapasztalat növeli az arcomat.
A csavarról alkotott véleményünk nem egyezik és akác ügyben sem venném kisebbre a kötést mivel igencsak repedős/hasadós anyagról van szó hiába bitang erős. Ez persze megint csak az én véleményem. Rengetegféle dolgot építettünk már és ha én valamit megtapasztalok azt nem fogom magammal vinni a sírba. Akit érdekel megosztom vele, legyen akár PH! vagy baráti beszélgetés. Nem szeretek félmunkát végezni amit megépítek az 30év múlva is álljon ha egy disznóól vagy pajta akkor is.
UFF! Én szóltam. -
bim
veterán
válasz thyeby #30610 üzenetére
csavarfej kérdésben nem jó a süllyesztett. Két fát próbálj meg összeszorítani egy átmenő csavarral fakötésű alátét nélkül.Eleteted simán. Ezt a szerepet tölti be a telt fejű csavar. Nagyobb területen fog ezért jobban tart.
Az öreg ácsok sokszor be vannak gyöpösödve. De nem is számítógépeznek. A technológia ott jár hogy hőtechnikai szempontok ugyanakkora hangsúlyt kapnak mint maga a tetőszerkezet. Mindkettőnek tökéletesnek kell lennie. Úgy jellemezném hogy az ácsszerkezetet a tapasztalat és a rutin kell hogy készítse (nem megfeledkezve arról hogy komoly előkészítést igényel már a szerkezet kialakításánál a hő és pára elvezetésének dolga is) de amint az alátét héjazathoz érnek az innováció és a naprakészség a fontosabb.
A fiatalok hajlamosak elhanyagolni a fakötéseket amik részét képezik a munkájuknak. Egy sima illesztés és egy nagyobb szeg oszt jóvan. (megjegyzem nem is tudom mikor használtam utoljára szeget szerkezetépítéshez. )
Ha nem mondom magamról hogy tudok a kutya se figyel rám. Természetesen mindent képekkel tudok bizonyítani. Pont az a baj hogy a régi nagy öregek akik valóban tudnak nem vesznek maguk mellé tanulókat.
Tegnap ezt a burkolatot raktuk le amit csak azért vállaltam el mert még nem is láttam hasonlót sem. termék
Miközben lépcsőkészítésnél csak a hagyományos beeresztett lépcsőfokokat vagyok hajlandó készíteni bármi is van kiírva a rajzon. Lépcső . Ide pl. a tervező 40-es szögvasat írt ki alá. Szerintem szebb és tartósabb is ez a megoldás. -
bim
veterán
Majdnem pont ilyen. Ebben téglalap alakú lyukak vannak középen. Ez akciósan volt 13500/m2,
Elég macerás rakni. Csak tükörsima egyenes betonnál érdemes vállalni. Úgy tudod könnyen rögzíteni ha egymás mellé teszed egy kicsivel nagyobb réssel amin oldalról becsúsztatod a rögzítő klipszet és utána csavarozol. Mit szívtunk mire rájöttünk. A rögzítése nincs kitalálva rendesen de az anyag maga rendben van. -
bim
veterán
válasz ferkoboy #30628 üzenetére
Jó az ötleted és elkezdtem megírni de visszanéztem a rajzokat és erre már csak a tető jön ha jól értelmezem ami az oszlopok fölé 1-1 pár szarufát jelent. Ott jó is lenne de szakmailag értelmezhetetlen a kettő közötti összekötők. Ezért inkább megvárnám a végeredményt mielőtt bármit hozzáfűznék.
Két dolgot emelnék ki. Az egyik az hogy fával dolgozni és alkotni valamit/létrehozni egy szép és funkcionális produktumot mindig jó érzés. Ha nekitámadunk a kedvét szeghetjük.
A másik az hogy ha elkészül a mű szerintem Ő is el tudja majd dönteni hogy elég erős lesz e az adott feladatra. Ha gyengének minősíti akkor segítünk megerősíteni. Nyilván az épphogy elbírja jelen esetben nagyon kevés. Nem 1xfordult elő hogy gyermekre dőlt kapu agyonvágta. Soha nem baj ha valami 3x túl van biztosítva. Ha gyerekeknek tervezek valamit akkor minimum engem ugrálva is ki kell bírnia moccanás nélkül.100kiló vagyok. -
bim
veterán
válasz thyeby #30657 üzenetére
Stihlnek van normális láncfék elektromoson. Nekem sokáig egy MSE180 volt. 10évig húzta azon az igénybevételen amin mi használjuk. Most ősrégi kocka makitám van amin fut a lánc mint a benzinesen és amikor a röpsúly elenged akkor áll meg. Mi azon kevés ácsok közé tartozunk akik jobban szeretik az elektromos láncfűrészt mint a benzinest.
-
bim
veterán
válasz aszamóca #30790 üzenetére
Sokkal jobb az 5903r.
Nekem van ilyen és 5900-at cseréltem le rá. Lágyindítás és motorfék. Motorvédelem és alu öntvény talp. Klasszisokkal jobb. Az 5900 sajtolt lemez talp és úgy indult mint a lórúgás. Abban sem vagyok biztos hogy a sima 5900-at rendesen fel tudod rögzíteni mert a gép súlya miatt fejjel lefelé lógva el fogja húzni a merőlegestől.[ Szerkesztve ]
-
bim
veterán
válasz aszamóca #30792 üzenetére
Nem gyenge a lemez talp csak nem arra tervezték hogy fejjel lefelé lógjon róla egy nehéz gép.
Lemez talp amúgy is a vesszőparipám. minden kézi körfűrészemet lecseréltem már ami nem alu öntvény. Egyszerűen pontatlanok.
Én amúgy a kialakításukból adódóan nem támogatom a kézi gépek fejjel lefelé való használatát. Kivétel a felsőmaró.
Amúgy attól a videótól én is el tudnék képzelni egy ilyen "szekrényt" képzelni itthon. -
bim
veterán
Ha valakit érdekel....
Erősen leválogattam hogy kevesebb legyen. -
bim
veterán
-
bim
veterán
-
bim
veterán
Köszönjük.
Ketten készítettük a festést leszámítva. -
bim
veterán
válasz martong #30830 üzenetére
Fejből nem is tudom hány köb fa volt. Olyan 30 köb.
1100 munkaóra kettőnknek összesen. Mivel cégnél dolgozunk ezért megközelítőleg tudom csak a bekerülési költséget. 12 misi körül és az unió által biztosított 23,5 misi (78000 euro) fel lett véve rá. A különbözet valahol felélődött.... -
bim
veterán
-
bim
veterán
válasz darkipista #30836 üzenetére
Szeretnék egy összegzést írni.
Az alapkoncepció amit a rajz megkövetelt az EZ. Ez a kilátó Naszályon van. A tervrajzon a szinteket és a lépcsőket/lépcsőfokokat vasak tartják amit mi nem tartottunk elfogadhatónak (szakmai önérzet féleség ) ezért beszéltünk a tervezővel (Hartman Tihamér) aki az esőbeállókat is tervezte anno és Áldását adta rá hogy kiválthatjuk a vasalatokat hagyományos fakötésekkel (vesszőparipánk) . Lábjegyzet hogy csak a mi kilátónknál vállalta a műszaki felügyeletet. Ezzel saját dolgunkat nehezítettük úgy hogy tudtuk totális anyagi buktába futunk bele.
Amit pluszba belenyomtunk.
Korlátokba 120db kisebb csapok.
Lépcső bemarása 126db.
Szintek gerendáinak és könyökfáinak csaplyukak 200+80db a keményfacsap fogadó nyílás.
Cirka 500 lyukat mart ki a gép 50mm mélységben. 2 kés volt váltásban mert a vörösfenyő felzabálta az élét.
Tetőn is volt pár csap és fészkes horgolás. Csak a szokásos amivel mi dolgozunk.
Teljesség igénye nélkül pár összehasonlító kép.
Náluk a vasalat Nálunk a vasalat
Náluk a lépcső Nálunk a lépcső
Náluk a gerendatoldás Nálunk ugyanez
Náluk a tetőszerkezet Nálunk a tetőszerkezet
Ők így rögzítették a tetőt Mi így oldottuk meg
Náluk sziloplaszt minden mennyiségben, mi inkább megpróbálunk pontosan dolgozni. Vannak hibák nálunk is de nem ilyen tömegben. Ez nem egy fikázó hsz. csak arra szerettem volna rávilágítani mennyivel többet dolgoztunk hogy igazán szép legyen és sokáig használhassák az emberek. -
bim
veterán
Köszönöm.
Párhuzamosan épült több. Az unió ad 78000 eurót ha van egy megfelelő méretű erdőd hogy legyen kilátód. Pályázol és ha elég pénzt osztasz vissza akkor nyersz. Esetleg nagyon jó kapcsolataid vannak. A lényeg az hogy a kilátószint 11 méternél magasabban legyen. Ezt 11,5méter. A magassághoz adják a támogatást.
A tervező készített egy típustervet ami jelen esetben nem egyszerű négyzet hanem háromszög. Mivel ismertük a tervezőt az esőbeállók óta és ő amolyan "próbáljunk meg fából szép dolgokat építeni" ember ezért meglehetősen egymásra találtunk. Ehhez hozzá tartozik az hogy nem az ívesre ragasztott fák híve mint pl. a Makovecz stúdió hanem inkább a hagyományokra épít. Azokat a dolgokat amiket tervez inkább olyanok mintha a középkorból érkeztek volna. Mi is inkább ezen a vonalon mozognánk mert az íves tartókat leragasztják és kis túlzással mint egy legót összerakod.
Szóval a tervező eljött és felajánlotta hogy lehet ilyet készíteni. Ő 13 helyre adta el ezt a tervet. Elvileg találkozhatsz ilyen kinézetűvel mint a naszályi vagy mint a miénk. Van olyan ahol az összes anyagot leragasztották. Ezt egy másik ács ismerősünk készíti. Az övé Tatabányán lesz. Majd elmegyünk oda is fotózni és belinkelem az milyen lett.
Decemberben 17 kilátót építhettünk volna 3 féle kivitelben. Ezt szerettük volna mert a többi a vaslemezes toldásos sima négyzet kilátó.
Lépcsőfokokat szögvas megoldással kellett volna rögzíteni mert a statikusnak figyelembe kell venni égéskor hogy ha nincs elvéve a fa átmérőjéből akkor tovább marad egyben. A berovás stabilabb és több időt vesz igénybe kialakítani mint odafogni egy szögvasat és megcsavarozni. Ha ég a torony megnézem hogy az ő megoldásuk tart e tovább vagy a miénk. Ami lépcsőfokaink is meg vannak rögzítve 200-as csavarral.
HA fa a fának fekszik az ha szárad is egyszerre töpped és az attól még teherhordó marad. Ha sziloplaszttal kitöltöd a rést az már most sem teherhordó csak elfed egy ujjnyi pontatlanságot. Igazából az zavar az egészben hogy esetleg ugyanannyi pénzért ő 10perc alatt kivág egy sima lapolást láncfűrésszel míg én veszek direkt egy szalagfűrészt egy ferde fogas lapolás párt kivágjak 3 óra alatt.
Ő ha nincs berajzolva semmi a fedélszéknek mert nem tudja a tervező mit is kellene rajzolni akkor megcsinálja üresre ami nem jó! Azért tanulta elvileg a szakmát hogy kitöltse azokat a hézagokat amiket a tervező nem tud megoldani.
Remélem sikerült minden kérdést megválaszolnom. -
bim
veterán
válasz öregjakab #30843 üzenetére
Sajnos átvesznek mindent. Ki van írva a tölgy és a barnára festett luc is elmegy. Nyilván a két anyag időtállósága között óriási a diferencia. Árban sem egy kategóriában vannak.
Sok vasat azért tervezik bele mert úgy gondolják statikailag jobb megoldás mint egy fakapcsolat. Valahol megértem őket de azért ne essünk át a ló túloldalára.
Amit mi beépítettünk az 1 misi volt vasban és 300+ rugó a rögzítő csavarok. Lemezek szigorúan tüzihorganyozva. -
bim
veterán
Nem vagyunk ellene a fém használatának bizonyos körülmények között de itt tisztán látszik hogy a statikus beáldozta a kötelező szakmunkát annak az oltárán hogy a fém alapból erősebb kötést biztosít és gyorsítja a munkafolyamatot. Tisztában vagyok vele hogy pl. a toldásokat muszáj ezekkel a nagy vasakkal biztosítani mert az 1,3t tetőt ha fújja a szél 17m magasban akkor az első toldásunk ami 4 méteren van simán széttörne vasalás nélkül. Az andrásban feltett húzóvasakat is be kellett rakni.A kulcs ott van hogy ha valamit ugyan több munkával de tudsz egy vassal szemben alternatívát biztosítani akkor egyeztess a statikussal és tervezővel aki ha jóváhagyja akkor változtass. Voltak a középkorban is kovácsok akik gyönyörű vasalatokat készítettek. A fakötések remélem nem túlzok hogy évezred alatt fejlődtek ki. Ha a XX. század közepéig a vas csak a fa-fa kapcsolatának rögzítését biztosította akkor ma miért próbálunk meg minden kötést kiváltani vassal?
Lépcsőnél a berovás a legbiztosabb, legesztétikusabb és legnehezebben javítható. Amúgy megoldható a javítás mert ahogy látod gyámgerendára érkezik a lépcső amiről le sem kell csúsznia egészen a pofafánk mert 2,2cm ül be a fok. Cserénél kitekered azt a 21db lépcsőfokrögzítő csavart plusz azokat a csavarokat amik a pofafát rögzítik a gyámhoz és lefeszegeted. Nyilván nem versenyezhetünk a szögvassal cserénél de nem is ez volt a célunk. A fokok és a pofafa is vörösfenyőből van tehát elvileg nem mostanában fog eltörni.
Sziloplaszt csak trehányságot fed el és nem vízállóvá tesz.
A leragasztás azt jelenti hogy minden egyes gerendát deszkából ragasztanak arra az átmérőre amire szükség van. Ezzel egy 20x20-as gerenda a legellenállóbbá válik minden hatással szemben. Vagy simán kiragasztja azt az alakot amit mi két gerendából vágtunk ki. A váltakozó szálirány miatt ez a legerősebb megoldás. Ezt csak az teheti meg aki ezzel foglakozik. Azt az ominózus kilátót a Lignum készíti.Azokon a képeken amin gyönyörűen megvannak a fa fém kapcsolatok iszonyat drágák. Próbálj meg elkészíttetni egy 17 méter magas építményt ezzel a mestermunkával. A 23 misi nem takarná be azt a 1,5t vasat amit beépítettünk.
Ha te ács lennél szeretnéd e olcsó vasakkal elrondítani a munkádat? Ha ezek a vasak az általad említett kovácsolt erősítések lettek volna lehet magam kérem hogy több helyre tegyenek díszes vasalatot olyat mint pl. a régi váraknál alkalmaztak.
Japánok teljesen más tészta. Olyan keresztmetszetben azt a faminőséget itthon nem fogod megtalálni. Szeretnék én is olyan fával dolgozni de nálunk a csúcsfa az ha ragasztottat kapsz.
Egyáltalán nem sértődtem meg. Szeretem ha meg vannak vitatva az álláspontok. Ez nem azt jelenti hogy nem gondolkodtat el minden más vélemény. Ha valaki munkáról munkára jobb akar lenni nem engedheti meg magának azt a luxust hogy nem hallgatja meg mások véleményét. Hajó akkor változtatunk.Winner: Jól bírja a Triton az extrém igénybevételt. Le kellett venni a műanyag burkolatokat mert nem tudott ürülni a forgács rendesen de le a kalappal. Egyelőre a csapágycsere sem indokolt csak fel akarok készülni arra ha szükségessé válik.
[ Szerkesztve ]
-
bim
veterán
Szerintem nem feltétlenül voltak anyagi megfontolásai a vas mellőzésének régebben. Azért már egy ideje volt minden faluban kovács és nagyobb birtokoknak saját kovácsműhelye volt. Egy példát mondanék erre. Voltam fent a fejér megyei bíróság padlásterében. Szép hagyományos fakötések, kötőgerendás kétállószékes szelemenes kézifűrésszel kivágott famunka. Készült 1905-.ben. Szerinted nem volt pénze az államnak vasat alkalmazni úgy hogy az alatta lévő összes födémszerkezet olyan kialakítású hogy I gerendák vannak sacc méterre egymástól és a közöket nagyméretű téglából kirakott vakolt boltívek amik felett homokkal kiegyenlítve és misung a teteje amibe párnafára szegezett palló volt. Az épület nagyságát tekintve ez száztonnás vasmennyiség. ahol volt pénz ott sem használtak vaslemezeket. Miért nem?!
5 év garit vállalni kell az unió miatt de 8 évente felülvizsgálat amin a kilátók 90% megbukik és bontás. Szeretném azt mondani hogy a miénk a maradék 10%-ban lesz.MAkovecz-re szeretnék annyiban reagálni hogy volt szerencsém építeni a Puskás akadémia ebédlőjét. Nem ácsként voltam ott hanem épp egy díszműbádogosnál dolgoztam mint szakmai kitekintés egy másik szakmára. Ott tapasztalt dolgokat írom most. Két lépés távolságból figyelve az ottani ácsmunkát sajnos észre kellett vennem hogy az esztétika oltárán szinte teljesen be lettek áldozva olyan dolgok mint a páraelvezetés. A tagoltságából adódóan vízzsákok alakultak ki több liter vízgyűjtéssel és ahol lehetett ott is el volt zárva a páravíz útja. Mind a rézlemez, mind a sapnyol hasított pala sima colos deszkára ütve ami mint szivacs fogja magába szippantani a vizet és tönkre megy. Én úgy gondolom amit 100 éve építettek azoknál kisebb az esély ezekre a hibákra.
-
bim
veterán
válasz darkipista #30858 üzenetére
Köszi a dicséretet de nem feltétlenül ezért tettem fel. Inkább valami hiánypótlóként dokumentálunk mindent részletesen ha valaki a neten rákeres van mit néznie. Kb. 450 képből válogattam le ezeket.
9,3x7,3cm a korlát kerete és 5,6cm rés van a korlátdeszkák közt. 6cm alatt kell lennie a résnek. A keretet 10x15 gerenda hosszában el van vágva és 4fejesen átküldve. A terítés hézaga 5-6mm közötti. Ez is előírás volt.Nincs baj a vassal de ne essünk túlzásba! A végén lakatos építi itt ott egy kis fával megspékelve.
-
bim
veterán
Játszótér tartósságban beleszól milyen anyagból készül. Mondjuk egy akácból készült elég tartós de bevallom csak muszájból merészkedünk erre a területre ha épp ilyen megbízás van. Ebben az esetben én is a professzionális kombókat részesítem előnyben.
Vasnál megint nem értettél meg. Direkt azért hoztam azt a korszakot amikor a vas már nem volt luxuscikk mégsem tudta/akarta kiváltani a tisztán fa-fa kapcsolatot. Ha valami jól teljesít évszázadokon át akkor miért cserélnék le? Pont a te példádat hozom ide. Amikor meg tudnak építeni egy álomszép mestermunka Eifel tornyot már nem okozna gondot nekik fém toldóhüvelyek tartókonzolok vagy erősítések gyártása. Mégsem találkozol velük akár palotáknál vagy kastélyoknál mint szerkezeti anyagot.(azért ezekkel példálózok mert itt tuti van pénz) Ott váltottak fáról fémre ahol a fa teherbírása már kevés volt. És nem megerősítették hanem teljesen lecserélték a fát fémre. Elévődhetünk még ezen egy darabig de szerintem felesleges. Megannyi műemlék tetőszerkezetét láttam már, adott esetben javítottam is. Akármilyen gazdag volt a ház vasalat csak nyomokban volt fellelhető.
-
bim
veterán
Ez a cikk tiszta PR. Azok a vasalatok amiket csak odafogsz és felcsavarozod csak akkor erősek ha te egy gérvágóval vágsz teljesen derékszöges illesztéseket. Azok az erősített vasalatok amik érnek is valamit piszok drágák. Megkockáztatom hogy ha szakembert hívsz és ő összeállítja olcsóbb lesz.
A hagyományos fakötés addig erősebb amíg a kötést pontosan készíted el és összeszorítva tudod tartani őket. Nézz meg egy taréjkiképzést. Szarufák összelapolva és taréjszelemen alattuk amit egy berótt kakasülővel biztosítasz elfordulás ellen. Ezt a cikk kivált egy sima lemezzel.
Eddig is készültek tyúkólak raklapokból és deszkából összetákolva pár tábla hullámpalával vízhatlanná téve. Elfogadom ha valakinek erre van pénze de nem támogatom.
Trópusi vihar ellen nincs védelem. A legkevesebb javítást a beton lapostető szenvedi el. Legegyszerűbb ha azonnal leszedi a szél a héjazatot és a szerkezeted utána nem tudja megkezdeni. -
bim
veterán
válasz pali923 #30870 üzenetére
Sok mindent átvesznek itt is. Mindenhol mások a szabványok amiknek meg kell felelnie egy adott épületnek. Ha rácsos tartót építesz deszkából sokkal többet fog bírni mint egy gerenda. Tanuló koromban mi is dolgoztunk rétegelt lemezzel amit csomóponti lemezként szegeltünk fel. Az a tető is áll még. Nem is tudom melyik oldalra álljak ilyenkor. Statikailag korrekt az is és ez is. Esztétikailag pedig szerintem a hagyományos fakötésekkel elkészített szerkezet szebb. Ez az én véleményem.
Ha egy statikus rajzol neked egy leméretezett rácsos szerkezetet akkor fogsz egy príma kis körfűrészt és sima illesztéssel összevágod, majd szeglemezzel biztosítod. Ennyi. Ez számomra nem szakmunka hanem betanított munka.
Sokat dolgoznak fémmel nyugaton de mivel ezek a csomópontok teljesen egyediek lehetnek (Vápa-él-csonkaszarufa találkozások) ezekre nincs szabvány lemez. -
bim
veterán
válasz Winner_hun #30931 üzenetére
Pedig ez a jobb. Ha simát raksz bele akkor bedarálhatja a kommutátor a rugót . Ez persze nagyon ritka eset ezért nagy gyártók is ritkán alkalmaznak ilyen szénkefét. Mondjuk ha bedarálja a rugót akkor a forgórész és néhány esetben az álló is kuka.
-
bim
veterán
válasz Winner_hun #31003 üzenetére
Zsalus deszkafedés.
-
bim
veterán
válasz Winner_hun #31005 üzenetére
Érdekes mert mi sem hallottunk róla. A kilátó tervezője világosított fel minket hogy ez a neve még az esőbeállóknál.
-
bim
veterán
válasz thyeby #31121 üzenetére
Ár érték arányban legjobb.
Arra készülj hogy van amikor annyira begyógyul az anya hogy nem tudja megindítani ez sem.
Én mindenképpen beszereznék egy ilyet mert ennek már a 10x400-as csavar sem akadály. És a szomszéd úgyis kölcsön fogja kérni.
Ha van kompresszorod érdemesebb egy levegős kulcsot venni hozzá mint a gumisoknál van. Az tutibb. -
bim
veterán
Üdv a topiklakóknak.
Napi szinten olvasgatok de nem nagyon van olyan téma amihez hozzá tudnék szólni. Most is csak azért ragadok bill.-t hogy beszámoljak pár tapasztalatomról. Miután eltávolítottak minket a cégtől áttettük a székhelyünket ideiglenesen a Lignumhoz. Most ugyanolyan kilátókat építünk mint amit már régebben készítettünk csak most minden az utolsó db. fáig rétegragasztott és egyben van még a15m hosszú tartóoszlopok is. Mivel azt az elvet vallják a cégnél hogy a lehető legkevesebb bemarás és csaplyuk kerüljön a fára ezért "réselünk" és vasakat csavarozunk. szinte minden méretre van gyártva ezért kicsit kezd olyanná válni a dolog mint egy betanított munka. Ha tudsz rajzot olvasni akkor már szinte meg is tudsz csinálni egy ilyen kilátót. Elég erősen vissza kell fognunk magunkat hogy elviseljük ezt a fajta munkát. Kicsit olyan lehet mintha valaki világ életében élőfából készítene bútort és rákényszerül hogy bútorlapból gyártson.
Viszont tagadhatatlan előnye hogy piszok gyorsan el lehet készíteni. 1 kilátó a kézhez kapott anyagtól számított 13 nap múlva teljesen kész és fel van állítva. Eddig kettővel készültünk el.
Tárnokréti, Mosonszentmiklós és most Győrsövényházán készítjük ami jövő hét végére készül el.
Igazából csak az elsőről készítettem képeket mert teljesen érdektelenné kezd válni a dolog.
Sajnos nem megy az az oldal ezért Megára töltöttem fel nagyban.
Akit érdekel Ez Tárnokrétire készült.A héten voltunk a mi "gyermekünknél" is mert a tulajdonosnak egy kis előtetőt kell készítenünk. Óriási a kontraszt a két építmény között. Az az igazi szakmunka amit először csináltunk és ez teljesen steril. Szinte bántóan steril. A fűrészáruból készült szépen repedget és látszik hogy él.
Bármi kérdésvan szívesen válaszolok.[ Szerkesztve ]
-
bim
veterán
Szeretnék pár tapasztalatot megosztani azokról az akkumlátoros gépekről amiket használunk.
Akinek bedolgozunk vett 3 Makita gépet hogy a kilátónál kint jó lesz majd használni. kettő ilyet és egy ilyet. 2db 4mAh aksi és 3db 3 mAh + két töltő.
Mindegyik gép használat közben iszonyat melegszik! Ez odáig fokozódott hogy az ütvecsavarozó 3 hét után leégett! A makitánál kicserélték a forgórészét de továbbra is iszonyat melegszik. Mondták ne használjuk azokra az önfúró facsavarokra amire lett véve mert csak metrikus csavarok meghúzására jó a gép.
Ezen kicsit besértődve felkereste a vállalkozó a Hiltit és 2 napra kaptunk egy ilyet és egy ilyet. Töltőt és két 3,3-as aksit. Lehet árban sem egy kategória de munkabírásban és terhelhetőségben is magasan veri a Hilti a Makitát. Ha nyersebben akarok fogalmazni nem veri hanem ALÁZZA a Hilti a Makitát. Pedig a Hilti ütvecsavarozója csak 200Nm-es a makita 230Nm-vel szemben. Hilti 100db 8x80-as csavar behajtása után is hideg levegőt fúj ki magából a Makita 10. után meleget, 20. után forrót 30. után le kell tenned vagy leégeted.4-es aksikkal a Makita ütvecsavarozója 150 körül van a Hilti pedig 215e. Tudom ez nem az a kategória amit könnyen megengedhet magának egy földi halandó csak leírtam a tapasztalatomat. Ilyen tokmánylötyögés ezen a szinten már szóba sem jön.
A sima behajtóban is alulteljesített a Hiltivel szemben a Makita. A Hiltin a 4 sebességes váltót eszméletlen jól kitalálták. azért a legnagyobb áttételen a 120Nm nem semmi. Simán eltöri a kezedet. Viszont ennek az az ára hogy nagyon súlyosak. Hamar elfárad az ember keze tartogatni.[ Szerkesztve ]
-
bim
veterán
válasz thyeby #31379 üzenetére
A 3 Makita megy piacra és lesz helyette Hilti. Ennyi...
Az a baj hogy a sima behajtó is rohadtul melegszik. A markolatnál a motor alatt süti a kezed és még nehéz is. 2 napra kaptuk meg a Hiltiket és a forróságban ami a csövön kifért gyilkoltuk őket. Meg sem érezték. Igazából azért esett a választása a főnöknek a Makira mert minden gépe az amivel maximálisan elégedett. Nagy körfűrész, ácsgyalu, vastagoló. stb. (nem főnökünk csak egy vállalkozó akinek besegítettünk 3 kilátó erejéig )
Engem meggyőzött a Hilti bárki is gyártja és kicsit csalódtam a Makitában. Persze nem fogom kidobálni a remek kis gépeimet amik tökéletesen teljesítenek tőlük csak egy saját tapasztalatomat írtam le.
Egyébként a Lignum központja 400 méterre van a Makita központjától és ki is küldtek embert megnézni hogy mi a panasz. A gép rendben találtatott. Ez a hőfok elmegy, ha túl melegnek érezzük pihentessük. Mondjuk ha a daru órabérét ennek az emberkének kellene fizetni mert épp nem tudunk csavarozni hogy hűljön a gép akkor nem tudom mit szólna.Igazából nem csak a nyomaték más. Nagyobbat üt és gyorsabban teker. Az aksik nehezebben merülnek le. Hiltinél 4 led világít ha benyomod két oldalról a rögzítő füleket. Töltés közben jelzi a töltöttségi szintet ezeken. Amikor az első villog akkor merül le nemsokára. De itt még simán benyomtunk 24db 8x80-as panelrögzítő csavart a rétegragasztottba.
[ Szerkesztve ]
-
bim
veterán
válasz thyeby #31385 üzenetére
Csak amikor a gépek megvételre kerültek akkor bőven 300 környékén mocorgott a 3 gép akukkal töltőkkel és az embert bosszantja hogy ennyi pénzért csak olyan gép jut neki amit pihentetni kell. Én úgy gondolom ez az 1,5kg gép lélektani határ. Ennyivel lehet még dolgozni egész nap akár fej fölött is. A 450Nm-es gép ennek a duplája. Akkor már inkább rángatom a kábelt és használjuk az elektromosat.
Márkakereskedésben lett véve a gép ahol ki is lett próbálva de egy csavar betekerése ennek se gond. A tartós terhelést nem szereti. -
bim
veterán
Jól emlékszem hogy vannak itt Nyíregyházaiak?
Ma a kezembe került egy engedélyezett kilátó terv ami a Sóstói kilátóról volt.
Teljes magasság 27 méter, kilátószint 22,40m. Hatszögletű egész pofás kis nézelődő.
Még az is lehet mi csináljuk. Előkészítés szeptemberben kezdődik. -
bim
veterán
válasz Findzs #31549 üzenetére
Megtalálták a célcsoportot.
Szuper kis masina. Használjuk a Makita 5143r-t is és ahhoz képest kicsit elavultabb mert nincs lágyindítás és motorfék de maga a sárkányszerkezet jobb. Nem ollóelven emeled hanem függőlegesen és a súlyelosztása is más. A Makita "farnehéz" vágás közben ez pedig nem.
Az MKS125-öt is szerelik lágyinditós/fékes motorral de olyat nem tudtam olcsón szerezni. Mondjuk szeretnék egy MKS 185 -öt is de az ára... -
bim
veterán
3000 rpm alatt van a fordulata. Igazából a 19 kilót nem érzed mert nem tartod a gépet. Nem a csaj tette fel a fára. Amikor éles a lap akkor szerintem 5 kiló tolási energia kellhet. Mondjuk a vágás végén le kell emelni a gépet a fáról.
Azt tudomásul kell venni hogy a legtisztább vágást a körfűrész ad. Nagy átmérőre nagy gép kell. Mi csonkaszarufákat vágunk él és vápa mellé egyszerre többet. Be van döntve a gép és nyissz. 6 fára egy vágással megvan és utána csak a kármi és végvágásokat kell kimérni rá és rávágni. A kilátónál a 12x20-as gerendákra a holz-her rks160-al vágtuk a 30°-ot.
Nyilván használtan vennék nem újonnan. Télen volt fent a jófogáson MKS185 4 kilóért csak nem volt rá pénzem. -
bim
veterán
válasz thyeby #31563 üzenetére
Heloka 2,10.től....mi is így...
sarokszerk. most sak átpörgettem mert hulla vagyok. Mjad hétvégén ránézek jobban ha lesz időm.
szerk2: még egy nyalánkság abból a tetőből. kettősrovás/ollóscsap és simarovás egy helyen.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest