Bevezető, tartozékok

Az Allview 2013 óta folyamatosan bővülő, X jelzettel ellátott Soul szériája lassan elérkezik a harmadik generációhoz, de a már előrendelhető X3-asok debütálása előtt érkezett még egy csapattag az X2-es ligába. Nem különösebben kiemelkedő specifikációja ellenére, az eddigi tapasztalatok alapján joggal tekinthettünk várakozással az X2 Soul Style-ra is, mint a középkategória lehetséges képviselőjére, de úgy tűnik, a stílusteremtés közben valahol elveszett a lelkesedés.

[+]

Míg az X2 Soul Mini, X2 Soul Pro és az X2 Soul Xtreme képes volt elnyerni a kollégák tetszését, az X2 Soul Lite már hagyott némi kívánnivalót maga után. Látszólag ezen hiányosságok kiiktatását célozta meg az új aspiráns, ami bizonyos szempontból sikerült is. Viszont a plusz 1 GB RAM és néhány kényelemfokozó fejlesztés mellé legalább ugyanannyi új problémát is sikerült generálni. De legalább a csomagolás továbbra is szép.

[+]

A sötét színű, négyzetes doboz illeszkedik az Allview eddigi gyakorlatához, egyúttal továbbra is eltér a világos féltégla jelentette általános trendektől. A stílus itt még tetten érhető; a matt felületet megtörő fényes arany, kék és ezüst csík nem csak holmi oktalan dizájnelem, az elérhető színvariációkat hivatott megjeleníteni. A típusjelzés mellett elhelyezett plasztik pecsét feltörése után, a beltartalmat kihúzva először a készüléket pillanthatjuk meg, alant pedig a mára már sztenderdnek számító tartozékok, mint hálózati töltőfej, ami ebben az esetben 1 amperes, USB adat-, és töltőkábel, sztereó headset és SIM-tű, valamint a szokásos dokumentáció. Mindezeken felül, ahogy azt az Allviewtól megszokhattuk, a készülék helye alatt egy kijelzővédő fólia is lapul, ami mellé ezúttal még egy vékony, átlátszó, kemény tokot is csomagoltak grátisz.

Külső

A formavilág követi a széria jellegzetességeit, habár 6,9 mm-es vékonyságával és 142,4 x 71,2 mm-es kiterjedésével egyik dimenzióban sem rekorder, mégis egy meglehetősen karcsú és kellemesen szögletes eszközt tarthatunk a kezünkben, jelen esetben az acél kékjének színében.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

Az anyagminőségre alapvetően most sem lehet panasz, a hátlap üvegborítást kapott, az ízlésesen egyszerű oldalsó keret pedig akár fémnek is tűnhet, de nem az. Ez még rendben is lenne, de az összeszerelés minősége már korántsem kielégítő. Nyekergést vagy ropogást még nem rendeltetésszerű erőhatásoknak kitéve sem lehet kikényszeríteni az eszközből, de a nem eltávolítható, üveg hátlap és az oldalkeret között már szembetűnő a rés a pajzson, mintha a hátsó borítás kisebb lenne, mint a rendelkezésére álló hely. Az emiatt önálló életet élő hátlap csúszkál erre-arra, van úgy, hogy a felső élen konkrétan be lehet látni a jack csatlakozóba, bal oldalon pedig adott esetben szintén fél milliméteres résen keresztül tekinthetünk a készülék belseje felé.

[+]

Az előlap illeszkedése megfelelőnek látszik, de használat közben előbb-utóbb itt is megfigyelhetjük, hogy a kijelző üvege és a keret találkozásánál rendületlenül gyűlik a kosz, amit szimpla törölgetéssel képtelenség eltávolítani a mélyedésből. Ezen kívül komolyabb konstrukciós hibával nem találkoztunk, ez sem okvetlenül tűnik fel mindenkinek. Nem kizárt, hogy csak a tesztkészülék jellegzetessége, ettől eltekintve esztétikailag nincs probléma az eszközzel. A hátoldal alsó harmadában találjuk a típusmegjelölést, a felsőben pedig a márka logóját, valamint még feljebb a bal sarokban a 13 megapixeles főkamera, alatta pedig a led villanó kapott helyet. A hangszóró és a mikrofon a microUSB csatlakozó mellé, a készülék aljára teleportált. Az eddig megszokott DTS Sound feliratot se keressük a hátlapon, ahogy majd magát az effektet se a készülékben.

[+]

A már említett, valóban letisztult keret eseménytelenségét bal oldalon mindössze a mellékelt tűvel elővarázsolható SIM-tálca töri meg, felül az ominózus 3,5 mm-es jack csatlakozó található, jobb oldalt pedig, sorrendben a hangerőszabályzó és a bekapcsológomb. Utóbbit gyakran fogjuk tapogatni, lévén a kijelző feloldására ezúttal nincsen más lehetőségünk. Habár a méretesebb kézzel rendelkező felhasználók eleinte nagyobb valószínűséggel akadhatnak a hangerőgombokba; az elhelyezkedés megfelelőnek, a nyomáspont pedig kifejezetten kényelmesnek mondható. A Dragontrail üveggel védett előlap jelentékeny hányadát az 5 hüvelykes, 1280x720 pixeles felbontással rendelkező IPS panel teszi ki, némileg indokolatlanul vastagnak látszó kávával körbevéve. Alant helyezkednek el a kékes háttérvilágítással megtámogatott kapacitív gombok. Ha van előnye a méretes kávának, akkor az minden bizonnyal az, hogy szövegbevitel közben véletlenül sem fogunk hozzáérni az egyébként nem variálható sorrendű alkalmazásváltó, home és vissza gombok egyikéhez sem. Viszont felül látszólag csak a beszédhangszóró és az 5 megapixeles előlapi kamera árválkodik. Ha kifejezetten keressük, a fény-, és közelségérzékelő szenzort még felfedezhetjük, de inaktív állapotban az értesítő LED tökéletesen észrevehetetlen a bal felső sarokban. Egyrészt örvendetes, hogy ezt sem felejtették ki a funkciók közül, másrészt kissé érthetetlen, hogy miért csak egy színárnyalattal operál, ami persze a kék változattal kiválóan harmonizál, de kevéssé informatív.

[+]

A megjelenítés minősége, a maga 294 ppi-jével nem nevezhető éppen tűélesnek és szemet gyönyörködtetőnek, de ekkora képátlóra ennyire futja a felbontásból. A fényerő ellenben rendben van, a kültéri láthatósággal sem volt gond. Alkalmazkodó módban erős napsütésben is jól látható a megjelenített tartalom, ugyanakkor az automata fényerőszabályzó hajlamos spórolósra venni a figurát beltéren és gyenge fényviszonyok között, ami tovább ront az amúgy sem szívderítő vizuális élményen. Viszont mind automata, mind manuális módban is rásegíthetünk a fényerőre az értesítési függönyön található csúszka segítségével, ahol sajnos a két mód között nem tudunk aktuális igényeinknek megfelelően váltogatni, ehhez a beállításokba kell elzarándokolnunk. Ha az alapbeállítások enyhén kopottas hatást keltő kalibrálásával nem lennénk elégedettek, a Megjelenítés MiraVisionTm menüpontja alatt választhatunk összesen három kép mód közül, ahol a Felhasználói mód további finomhangolást tesz lehetővé a kontraszt, a telítettség és a fényerő, valamint az élesség és a színhőmérséklet viszonylatában. A MiraVision egyébként a MediaTek saját fejlesztése.

Hardver, szoftver

Tesztalanyunk szinte egy az egyben megkapta az X2 Soul Lite hardverét annyi különbséggel, hogy a négymagos, egyenként 1,3 GHz-en ketyegő, 64 bites, ARMv8-A utasításkészletű MediaTek MT6735-ös processzor és a grafikus feladatokért felelős Mali-T720 mellé immár 2 GB RAM áll a rendszer rendelkezésére. A teljesítménybeli problémákat ezzel sikerült is kiküszöbölni, ami a testvérmodell 1 gigabájtos felszereltségével még látványos problémákat okozott; a rendszer kellően gyors, noha az intenzív multitask még képes alkalomadtán megakasztani, viszont egyáltalán nem melegszik. Habár a szintetikus teljesítménytesztekben a Soul Style néhol így is rosszabbul teljesít, a negatív eltérés minden esetben az 5%-os mérési hibahatáron belül marad, az AnTuTu pedig azért egyértelműen jelzi a fejlődést. Tárhelyből névértéken 16 GB-ot kapunk, ebből 5,1 gigabájtra instant rátenyerel a rendszer, de maximum 128 GB-ig ezen is segíthetünk. Oldalról mindenképpen be tudunk tolni egy microSIM-et, a másik szabad helyre pedig vagy egy nanoSIM, vagy pedig egy microSD pattintható be.

Becsekkolás után az Android 5.1-es változata fogadja a felhasználót. Egyedi UI hegesztésével nem igazán törték magukat, azért az elégséges szolgáltatáson túl (böngésző, Google-csomag, jegyzet, naptár, óra, számológép, zenelejátszó stb.), néhány extra funkciót és átalakított felületet így is kapunk. A kétfázisú értesítési függönyre visszaköltöztek a sztenderd gyorskapcsolók, mint a fényerőszabályzó, WiFi és Bluetooth, amelyeket a leggyakrabban használt funkciók egészítenek ki felhasználói szokásaink függvényében. A képernyőtartalom küldését például rövid úton, automatikusan váltottuk a lényegesen sűrűbben igényelt Hotspot elérhetőségével.

[+]

Hangprofilokból is itt válogathatunk, van találkozó (csak rezgés), néma, és kültéri, ami az általános felhangosított megfelelője. Kizárólag ez utóbbit konfigurálhatjuk kedvünk szerint, habár kissé belerondít az összhatásba, hogy a rendszerhangokat és a csengő-, valamint értesítési hangokat nem tudjuk külön skálán meghatározni. Ha a bejövő hívás, vagy értesítés megfelelő hangerőt produkál, a rendszerhangok kellemetlenül erősek. A hangerőgomb megnyomásával szűrhetjük a zavaró értesítések megjelenítését is, határozatlan vagy általunk megadott, tetszőleges ideig. A prioritást élvező alkalmazások mondanivalójáról viszont ez idő alatt sem kell lemondanunk, amennyiben ezt az opciót választjuk.

[+]

A felület testreszabásának lehetőségeit igen szűkre vették, a ThemeManagerben egyelőre mindössze négy stílus közül választhatunk; ezúttal sem az animációkat, sem a főmenü elrendezését vagy az appok ABC sorrendjét nem tudjuk megváltoztatni. A kezdőképernyőre megmásíthatatlanul rászegezték a Google asszisztenst, így vertikálisan összesen csak 4+1 ikont helyezhetünk el. Extraként kétféle gesztusvezérlés elérhető. A Multi-gesture névre hallgató, beállításokban engedélyezhető lehetőség a képernyő két vagy három ponton történő érintésével, majd fel/le húzásával navigál az SMS-ekhez, a telefonkönyvbe, indítja a kamerát vagy csinál képernyőfelvételt. Ezek a mozdulatok viszont csak a kezdőképernyőn működnek száz százalékos hatásfokkal, ott meg ugye nagy valószínűséggel mindössze egy kattintásra vannak a fenti opciók. Ahol görgethető tartalommal találkozunk (böngésző, közösségi oldalak, menü, ilyesmi), garantáltan nem működik, de még akkor sem, ha az oldal tetején vagy legalján vagyunk. A másik opció a Gesture alkalmazás, amelyben beállíthatjuk, hogy a képernyőre rajzolt, tetszőleges ábra mely alkalmazást indítsa. Az első probléma az, hogy csak egy vonalból álló alakzatot hajlandó elfogadni, a másik pedig, hogy az aktuális képernyő helyett ezt egy állandóan jelenlévő ikonból nyíló beviteli felületen kell megadnunk. Az ikon általában útban van, ha nem, akkor kényelmetlen az elérése, másrészt a kívánt felület elérésének továbbra is gyorsabb és kényelmesebb módja az egyébként szélsebesen megnyíló alkalmazásváltó, így ennek a funkciónak kevés értelmét látjuk.

[+]

Az App Manager ellenben hasznosnak, de legalábbis informatívnak tűnik, itt tarthatjuk kordában a rendszermemóriát, az alkalmazások internetfogyasztását és értesítéseinek megjelenítését, valamint törölhetjük is őket. A visszafogott mennyiségű extra funkciók sorát a dobozban található aktiválókulccsal élesíthető Bitdefender Mobile Security antivírus program zárja.

Multimédia

A hátlapi kamera egy 13 megapixeles, autofókuszos Samsung S5K3L2 szenzort rejt, LED villanóval megtámogatva, az előtérben történő dolgokat pedig egy 5 megapixeles, másodlagos kamerával örökíthetjük meg. A kameraszoftver saját tervezés, bekapcsoláskor azonnal jelzi, hogy hány fotográfiára való kapacitásunk van még az adott tárhelyen. Jobbra a beállítások, a videofelvétel és exponáló gombok kaptak helyet. A kameraváltó, HDR és vaku kapcsolója mindig kéznél van, további lehetőségeket a beállításokban kell keresnünk. Kézi mód nincs, de a fehéregyensúlyt, az élességet, a telítettséget és a kontrasztot valamelyest befolyásolhatjuk, előbbit a szokásos módokkal (éjszakai, nappali- és lámpafény stb.), utóbbiakat pedig alacsony-közepes-magas viszonylatban. Akadnak még egyéb módok is: sima fényképező, szép arc, kép a képben, élő fotó (ami a kép elkészítése után egy pár másodperces, néma mozgóképet is rögzít, visszajátszásnál pedig a fénykép bélyeg formájában teleportál a kép aljára), mozgáskövetés, panoráma és az úgynevezett többszöges felvétel, ahol nagyjából körbefotózhatunk bármit, ami erre alkalmas.

[+]

Sajnos, ha nagyon variálunk a felvételi módokkal és filterekkel, a szoftver hajlamos feladni a küzdelmet és csak újraindítás után bírható további együttműködésre. Az egyes filterek „beragadása” esetén viszont elég csak a kamera appot kilőni. Bízunk benne, hogy ezt egy esetleges jövőbeli frissítés orvosolni fogja. A kamera kiválóan alkalmas az impresszionizmus aranykorát is megszégyenítő olajfestmények készítésére. Mint a mellékelt képek mutatják, erős napsütésben és gyenge fényviszonyok között sem remekel a Soul Style, a dinamika jobbára csak HDR módban értékelhető, viszont meglepően sokat segít a dolgon. A részletek még optimális fényviszonyok és távolság esetén is elmosódottak, de van egy nagyon szűkre szabott feltételrendszer, amely teljesülése esetén akár egész jó képeket is ki lehet kényszeríteni az eszközből. Néha.

Videót 1080p 30 fps-sel rögzíthetünk (tesztfelvétel itt), akár gyorsított felvételben is, de sötétben ne számítsunk nagy performanszra; valamint igény szerint hang nélkül is videózhatunk, ami nem tűnik rossz ötletnek, például egy tájkép megörökítésekor. A felvétel minősége lehetne meggyőzőbb, a hangokra ellenben elég érzékeny, egészen távoli zajokat is meglepően tisztán rögzít. Jól néz ki cserébe, hogy galériában a mozgóképek (az általunk készítettek és a letöltött videók is) valóban mozgóként jelennek meg, egy pár másodperces, .gif-szerű részletet láthatunk a tartalomból.

[+]

A gyári videolejátszóval akár újabb formátumú FullHD 1080p tartalmakat is nézhetünk, viszont AVI/DivX-et csak csendben, ugyanis kodek hiányában nincs hang. Elérhető viszont a kis ablakos mód, ha mozi közben egyéb virtuális elfoglaltságunk is akad, készíthetünk képernyőfelvételt, lezárhatjuk a kijelzőt a véletlen érintések elkerülése végett, megoszthatjuk a tartalmat, a menüben pedig vágó opciót is találunk. A feliratokat sajnos semmilyen formában nem kezeli, úgyhogy ha összességében kevésbé fapados élményre vágyunk, szükségünk lesz egy másik lejátszóra is.

[+]

Alapvetően zenei téren sem olyan rossz a helyzet. A zenelejátszó előadók, albumok és dalok szerint rendezi zenei könyvtárunkat, továbbá összeállíthatunk lejátszási listákat. A hangszínszabályzót az alkalmazásváltó érintőgomb szinte örökkévalóságig tartó lenyomásával hívhatjuk elő, ahol előre beállított hangprofilok mellett saját magunk is adjusztálhatjuk a hangzást. A gyári headsetet sajnos kénytelenek vagyunk inkább kedves gesztusként értékelni, mint zenehallgatásra alkalmas eszközként, amin keresztül viszont folyamatos statikus zaj formájában hallhatjuk, ha éppen töltőn van a telefon. A hangszóró sem remekel, maguk a rendszerhangok is szokatlanul üresek, de megfelelő fülhallgatóval egészen élvezhető minőséget érhetünk el. Bár a maximum hangerő garantáltan nem fenyeget a halláskárosodás veszélyével.

Adatátvitel, akkumulátor, összegzés

Adatkommunikációs szempontból is az elvárható minimummal kell kalkulálnunk, habár a készülék egyszerre két SIM kártyát is kezel, azt dual standby módban teszi, ellenben mind a két hálózaton kihasználhatjuk a Cat.4-es LTE (150/50 Mbps) előnyeit megfelelő lefedettség esetén, 3G alatt pedig 21,1/5,75 Mbps-os le-, illetve feltöltési sebességgel számolhatunk. A hálózattal nem volt gond, a hangminőség viszont tud kellemetlen perceket okozni. Hívás közben a magas hangok eltúlzottak és fülsértőek, mélyek pedig nem nagyon léteznek, így legkellemesebb orgánumú ismerőseink hangzása is üres és sivalkodó.

[+]

WiFi-ből egysávos, 802.11 b/g/n-es szabvány jutott, WiFi Hotspot és WiFi Direct kíséretében, Bluetooth-ból pedig 4.0-s verzió (A2DR, EDR). A 2.0-s microUSB, a Soul Lite-tal ellentétben ezúttal nem OTG képes, NFC pedig továbbra sincs. A GPS egészen jól teljesített, bár a Google navigáció kissé nehezen lőtte be a pontos helyzetünket A-GPS segítségével, amint összeszedte magát, tisztességgel tette a dolgát. A legfőbb problémát az adatkapcsolat instabilitása okozta, ami a tapasztalatok alapján inkább róható fel a szolgáltatónak, mint a készüléknek.

[+]

A vékonyka készülékházba egy 2350 mAh-s akkumulátor került, ami tökéletesen kiszolgálja az igényeket. Automata fényerővel, energiatakarékos beállításokat mellőzve, közepesen intenzív használat mellett sem kell a töltőért rohannunk nap végén, másfél nappal nyugodtan számolhatunk.

Összességében nem egy használhatatlan megoldás a Soul Style, de a tisztes középszert azért itt-ott megkérdőjelezi egy-egy szembetűnő – esetleg hallható - hiányosság vagy érthetetlen megoldás. A rendszer sebességén ugyan sikerült javítani, mindent összevetve viszont nem látjuk például, hogy tesztalanyunk házon belül miért lett a hozzá, hardveres és szoftveres szempontból is legközelebb álló Soul Lite fölé pozicionálva, legalábbis az árazása alapján. Gyártói garanciával, kártyafüggetlenül kb. 57 és 65 ezer forint között juthatunk hozzá, ami a fentiek ismeretében nem tűnik valami kedvezőnek. Képességei, felszereltsége és a felhasználói élmény alapján nagyjából egy kategóriával lőtték fölé az árat, mint abban a ligában, ahol játszani kényszerül. Ha csak a benchmarkok összehasonlításánál hivatkozott készülékeket nézzük, ezért az összegért már választhatjuk a FullHD kijelzővel, lényegesen erősebb hardverrel és gazdagabb funkcionalitással rendelkező Xiaomi Redmi Note 2-t, igaz, egy picit nagyobb. Ha a kompakt kialakítás is szempont, a Meizu m2 is ésszerű alternatívának tűnik, nem mellesleg jóval kedvezőbb az árfekvése, ahogy egy Samsung Galaxy J5 is valószínűleg előbb fog szóba kerülni, mint a X2 Soul Style. Csalódottságunk oka nem kizárólag az árcímke, ha csak azzal lenne a baj, idővel, ahogy az lenni szokott, akár összhangba is kerülhetne az ár-érték arány, de a felhasználói élményen ez sem segítene sokat, így plecsnire sajnos esélye sincs, pedig az első benyomások (csomagolás, design) alapján többet vártunk.

AliceWake

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció


Allview X2 Soul Style
 

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	71,2x142,4x6,9 milliméter
	Tömeg	128 gramm
	Színvariációk	arany, kék, ezüst
	SIM-foglalat	1 x microSIM + 1 x nanoSIM (dual standby)
	Kijelző
	Kijelző átlója	5 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1280x720 pixel ( 294 ppi)
	Kijelző típusa	IPS LCD, kapacitív érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	MT6735
	Processzor típusa	64-bites, 1,30 GHz-es, négymagos Cortex-A53
	Processzor csíkszélessége	28 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv8-A
	Grafikus chip	Mali-T720 MP2
	RAM mérete	2 GB (LPDDR3 640 MHz)
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	korlátlan
	SMS memória	korlátlan
	Belső tárhely	16 GB (ebből 12,1 GB szabadon felhasználható)
	Memória bővíthetősége	microSD 128 GB-ig, single SIM módban
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 900/2100 MHz LTE 800/1800/2600 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA / LTE	van / 21,1 Mbps / 5,76 Mbps / 150 Mbps
	LTE	Cat. 4 (FDD, TDD)
	IrDA / Bluetooth	nincs / 4.0 (A2DP és EDR)
	WiFi	802.11 b/g/n, WiFi direct, WiFi HotSpot
	USB	microUSB v2.0
	USB OTG	nincs
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	GLONASS	nincs
	NFC	nincs
	Alapfunkciók
	Profilok	általános/néma/találkozó/kültéri
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 5.1 (Lollipop)
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	telepíthető
	Extra szoftverek	Allview SelfCare, App Manager, Bitdefender Antivirus, Fájlkezelő, FM-rádió, Theme Manager, Zseblámpa
	Multimédia
	Fő kamera	13 megapixel, érintőfókusz, autofókusz, szimpla LEDes segédfény
	Másodlagos kamera	5 megapixel
	Videófelvétel	1080p 30 fps
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	2350 mAh-s
	Készenléti idő (3G)	akár 235 óra
	Beszélgetési idő	akár 440 perc
	Zenelejátszási idő	n/a
	Egyebek
3,5 mm-es jack kimenet, gyorsulásmérő, közelségérzékelő, fényérzékelő, iránytű