Bevezető
Nagyobb, vékonyabb, gyorsabb. Címszavakban ezt hozta az új iPhone, ám mivel most nem egy frissítésről van szó, mint a 4 és a 4S között, ezért joggal várhatja el a vásárló és a szakma is, hogy itt sokkal komolyabb változások legyenek. Ennek ellenére főleg a sajtó és a befektetők oldaláról érezhető némi fanyalgós hangulat, ugyanis ha a puszta számokat nézzük, akkor sem kijelzőben, sem teljesítményben sem pedig vékonyságban nem az iPhone 5 a piac legerősebb szereplője. Ám ezek alapján kissé korai és elhamarkodott lenne azt mondani, hogy a cucc elhibázott, gyenge, vagy éppen bukásra ítélt valami lenne, ugyanis számos ponton viszont olyat nyújt, amire más készülék nemigen képes.
Amiben verhetetlen és világelső, az a telefon körül tetten érhető, roppant erős, konkrétan mérhetetlen hype, amire a magyar szó leginkább a mesterségesen generált felhajtás lehetne. Ez az a termék, amivel a mainstream média is foglalkozik, ami bekerül a hírekbe közvetlenül azután, hogy özvegy K. Béláné áramot vezetett a tyúkól kerítésébe, amivel három macskát és egy halmozottan hátrányos helyzetű kisfiút megcsapott, és az előtt, hogy hazai és nemzetközi politikusok milyen ámokfutásokra készülnek. Ez az a termék, amelyről az utca embere is szerinte mindent tud, ide értve a szó szerint vett utcai embereket is, akik ott is alszanak és nem csak azért, mert sorban állnak Münchenben. Ez az a termék, amelynek launch party-t szervez a magenta színű szolgáltató, és ez az a termék, amihez minden konkurens méri magát.
A hazai bevezetés dátuma szeptember 28. Mi pár nappal ezelőtt kaptuk meg a tesztkészüléket az XXL GSM jóvoltából, természetesen fejvesztés terhe mellett. Ami azért különösen aggasztó, mert máris két dologról szólnak a hírek: egyrészt a beépített térkép idiotizmusáról, másrészt pedig arról, hogy a burkolat minden előzetes ellenkező híresztelés ellenére bizony karcolódik. Ezt majdnem sikeresen elkerültük, de vigyáztunk is rá, mint a szemünk fényére, holott a termék igen nagy nyomkodási népszerűségnek örvendett a szerkesztőség berkein belül, de még a házunk tetején dolgozó ácsok is leálltak a melóval egy csöppet, hogy szemügyre vegyék a berendezést. Azt hiszem, hogy az Apple iPhone a leghíresebb mobiltelefon-sorozat a világon, egyeseknek státuszszimbólum, másoknak talán csak munkaeszköz, de a legtöbb felhasználónál valamilyen érzelmi kötődés megfigyelhető.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy az iPhone azért rászolgált erre a hírnévre. Ha félretesszük az Apple-t, a személyi kultuszt, a sajátos termékbejelentéseket és mérnöki precizitással adagolt hype-ot, akkor is tény, hogy az első iPhone óta létezik a mai értelemben vett, érintőkijelzős okostelefon. Hiába volt az LG Prada picivel előbb, az Apple modellje hozta el az áttörést, ahogyan a mai online alkalmazásboltok is az App Store-ból merítették a legtöbbet. A kétujjas nagyítás, az akadás nélkül működő görgetés és navigáció mind-mind olyan dolgok voltak, amelyek azóta beépültek az összes valamirevaló okostelefon eszköztárába, nem elfelejtve, hogy azt is, hogy a cupertinoi vállalat agresszíven és pofátlanul is tud viselkedni akkor, amikor a téglalap alakú készüléket és az ikonos menürendszert védeti éppen le, majd erre alapozva perelget. És talán mindenki emlékszik az antenna-gate néven elhíresült arconcsúszásra az iPhone 4 kapcsán, az sem volt épp az elegancia mintaesete. De pont azért van a hype, hogy ezek egy pillanatra se ingassák meg a kígyózó sorokban a kasszához fáradó vásárlókat, mert egyébként elvitathatatlan, hogy maga a termék tényleg frankó, a hozzácsomagolt szolgáltatások általában valóban működnek, nem kell szüttyögni, haxolni, csak használni a berendezést. És ennek az az eredménye, hogy az iPhone felhasználók nagy része megint iPhone-t fog venni, amikor cserélné a telefonját.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
