Bevezető, csomagolás

Az LG néha komoly meglepetéseket tud okozni a mobiltelefonok piacán - elég csak a nemrég megjelent KU990 Viewty-ra gondolnunk. Most is hasonló a helyzet, csak kicsiben: a kezemben tartom a KE500 névre hallgató alsó-középkategóriás modellt, mely gyakorlatilag egy csúsztatható kialakítású KE770 Shine - csak sokkal olcsóbb.

A tesztpéldány ezúttal is az XXL GSM jóvoltából jutott el hozzánk. Mivel az LG-k fejlődését nem igazán követem nyomon, fogalmam sem volt, hogy mit kapok, a típusszámot illetően is csak halvány emlékfoszlányaim voltak. Az első kellemes meglepetés tehát rögtön kicsomagolás után ért, ugyanis a KU500 egész pofásan néz ki, de erről majd a következő oldalon.

Az aprócska dobozon a 2MP Slim Slider felirat olvasható, mely finoman szólva is érdekes termékfilozófiát tükröz - a KE500 ugyanis 14,9 mm vastag, ami mondjuk nem olyan vészesen nagy szám, de a "vékony" jelző azért mégiscsak túlzás rá. A tartozékok listája nem túl hosszú: az agyonfóliázott gép mellett töltőt, adatkábelt, sztereó fülest és telepítő CD-t találunk. Memóriakártya tehát nem jár hozzá, az árak ismeretében viszont ez nem is olyan nagy gond, így legalább mindenki akkorát tud venni magának, amekkorára szüksége van.

Külső

A KE500 tehát meglehetősen pofásra sikeredett: letisztult, kicsi, minden a helyén van. 90 grammot nyom, méretei 97 x 47 x 14,9 mm. Az anyaghasználaton látszik, hogy nem egy felsőkategóriás készülékről van szó, fém nincs rajta, minden közepes minőségű, látszólag kopásra hajlamos műanyagból van. Két színösszeállításban, feketében és szürkében létezik, nálam utóbbi járt.

Közvetlenül a kijelző körül fekete rész található, azt pedig egy krómos keret öleli körül. Felül a kettő találkozásánál található a hangszóró, alatta relatív nagy üres terület van. A megjelenítő 2 hüvelyk átlójú, felbontása 176 x 220 pixel. Minőségével, olvashatóságával nincs gond, a színek is jók - mondjuk mindenki jobban örülne a QVGA felbontásnak, de azért ez is elmegy. A kijelző alatt figyelget az LG logó, alul pedig a fő kezelőszervek terpeszkednek. Mindegyik gomb böszme nagy, biztos, hogy nem fogunk félrenyomni: a kör alakú d-padot felülről a két funkciógomb, alulról pedig a híváskezdeményező és a törlés fogja közre. A háttérvilágítás kék színű, szerintem jól néz ki.

Szétcsúsztatás után kerül elő a 12 gombból álló numerikus rész, mely szintén rendben van, a gombok nyomáspontja jó, méretük szintén kellően nagy. A mechanika kiváló, a gépnek összecsukva és kinyitva egyaránt kicsi a holtjátéka, maga a csúsztatás pedig akadálymentes.

A hátlap kevésbé dekoratív, teljesen egyszínű, nélkülöz minden dizájnelemet. Az akkumulátort a középen lévő gomb megnyomása után tudjuk leszedni, a microSD kártyát csak ezután tudjuk behelyezni. A készülék egyébként működik USB Mass Storage eszközként, szóval valószínűleg nem lesz szükségünk rá, hogy gyakran cserélgessük a memóriakártyát.

A 2 megapixeles, fixfókuszos kamera csúsztatás után bukkan elő a készülék tetején. Felül ezt leszámítva nincs semmi, alul hasonló a helyzet. Bal oldalra a nyakpánt rögzítési helye és a hangerőszabályzó gombpáros került, utóbbi érdekes módon nem felül, hanem középen van.

Jobbra már érdekesebb a helyzet. Felül kapott helyet a töltő/headset csatlakozója, jó minőségű fedlap védi, melyen valamiért csak fülhallgatós ikon van. Középre került a hívásmegszakító gomb, alatta a kamera exponálója üldögél. Érdekes megoldás, hogy előbbi nem az előlapra került, engem személy szerint abszolút nem zavart hogy ott van, mivel kézre esett.

Menü, alapfunkciók

A fő képernyőről navigációs gomb segítségével gyorsan elérhetjük az üzenetírást (felfelé), a névjegyzéket (lefelé), a profilokat (balrara) és a kedvencek névre hallgató gyorsmenüt (jobbra). A jobbra lévő funkciógombbal a névjegyzékbe jutunk, de nem egyből a nevek közé, hanem csak a menüjébe, hülyeség. A főmenü alapesetben rácsos felépítésű, 9 ikont tartalmaz, de beállítható listás elrendezés is. Az egyes menüpontokba belépve a jobbra/balra irányokkal egy pillanat alatt átléphetünk a következő/előző menüpontba, a váltást kellemes animáció kíséri. A rendszer sebessége nem hagy kívánnivalót maga után, a képnézegetőt kivéve minden eszméletlenül gyors.

A telefonkönyv 1000 férőhelyes, az egyes nevek mellé elég kevés mező tartozik: öt telefonszám, egy e-mail cím, kép, csengőhang és jegyzet menthető el. SMS-ekből 110 darabot tárolhatunk, a legfeljebb 300 KB-os MMS-ek az 57 MB-os osztott memóriába kerülnek, mely ugye microSD kártyával bővíthető. E-mail kliens sajnos nincs, a böngésző xHTML oldalak megjelenítését teszi lehetővé.

A szervező funkciók rendben vannak. A naptárban 1000 esemény tárolható, nézetekből viszont csak havi és napi van, heti bontás nincs. A Tools mappában találjuk az ébresztőórát (több időpont is beállítható, kikapcsolva is működik), a számológépet, a jegyzettömböt (50 bejegyzés), a to-do listát (szintén 50 bejegyzéssel), a stoppert és az időzítőt, a mértékegység- és valutakonvertert, valamint a világórát.

Szoftverek, telefonálás

Az említetteken kívül nincs sok szoftver. A saját mappákba (My stuff) kerültek a Java szoftverek, pontosabban csak maga a mappa, mivel alkalmazás nincs benne, játék pedig csak egy darab, a Sudoku Puzzle. A jelképes hangrögzítő alkalmazás a Multimedia menüpontban kapott helyet, legfeljebb 30 másodperces felvételek készíthetők vele.

A hívásnaplóban bontva és külön is láthatók a nem fogadott/fogadott/tárcsázott hívások, a készülék mindegyikből az utolsó 40-et tárolja. Profilok vannak, a KE500 képes egyszerre csörögni és rezegni. Telefonálás közben a hangerő 5 lépésben szabályozható, a minőséggel nem volt gondom, kihangosítva is jól szól.

Multimédia

A 2 megapixeles, fixfókuszos kamerával valószínűleg már több készülékben találkoztunk, ilyen van a KE770-ben is. Fényképezéskor a gépet álló helyzetben, nem fektetve kell tartani, így készíthetjük el a legfeljebb 1600 x 1200 pixel felbontású fotókat. A beállítási lehetőségek átlagosak: állíthatunk a felbontáson, a jpeg-tömörítésen (3 szint van), bekapcsolhatjuk az egyébként elég gyenge segédfényt, az időzítőt és a sorozatfelvételt. Vannak effektek, piszkálhatjuk a fehéregyensúlyt, kikapcsolhatjuk a zárhangot, ezzel azonban vége is.

A képminőség nem az igazi, de a kategórián belül elmegy. Nappal szemben lehetetlen fotózni vele, ilyenkor magát a képet erősen alulexponálja, az ég viszont rendben lesz. Az elkészült fotók részletekben nem túl gazdagok, a zajszint átlagos, itt-ott szűrés jelei láthatók, utóbbi nem vészes. Éjszaka a segédfény szinte semmit nem ér, a makrófotók minősége kritikán aluli, de mivel nem autofókuszos optikáról van szó, ez nem is elvárás. Mozgóképet 176 x 144-es felbontásban rögzíthetünk, felejtős.

Zenei téren a gép képességei felemásak. Az első igen komoly probléma a memóriakártya kezelésével kapcsolatos, a gép ugyanis csak akkor érzékeli a kártyára másolt fájlokat, ha azok a megfelelő nevű mappában vannak - tehát ha mondjuk egy Zene nevű könyvtárba dobáljuk bele az MP3-akat, akkor nem fogjuk tudni lejátszani őket, mert a telefon fájlkezelőjében meg sem jelennek. A KE770 különlegessége volt, hogy kezelte az Office dokumentumokat, a KE500-ból ez a fícsör sajnos kimaradt. A fájlokat simán át lehet küldeni rá Bluetooth-on, ki is írja, hogy elmentette az Others mappába, de sajnos se a .doc, se az .xls fájlok nem lesznek ott - a .txt-k igen.

A zenelejátszó fut háttérben (a kamera gombjával lehet levinni), de nem jeleníti meg az albumborítókat, a zenékre nem tud előadó/album/stb. szerint szűrni, kizárólag játéklistákat tudunk használni. A hangerő szoftveresen mindössze 5 fokozatban szabályozható, ami kissé nevetséges - ezt mondjuk kompenzálja a hosszabbítón található tekerő. Hangszínszabályzó viszont van, igaz, saját sémákat nem hozhatunk létre, csak a 6 gyári között választhatunk. Ismétlés, shuffle mód van, tekerni lehet, de kizárólag 5 másodperces lépésközzel. FM rádió van, tette a dolgát.

A gyári füles két részből áll, a mikrofonnal, felvevőgombbal és hangerőszabályzóval ellátott hosszabbítóba bármilyen 3,5 mm-es jack csatlakozós fülhallgatót bele lehet dugni. Ezt viszont valószínűleg nem fogja mindenki megtenni, mivel a csomagban található is meglehetősen jól szól. Kihangosítva a hangminőség közepes, a maximális hangerő sem túl nagy, de az előlapon található aprócska hangszórótól ez is nagy teljesítmény.

Adatkommunikáció, összegzés

Adatkommunikáció terén a gép a kategóriájának megfelelő kínálattal rendelkezik. A GSM-modul háromnormás (900/1800/1900 MHz), a leggyorsabb adatátviteli mód az EDGE, 3G tehát nincs. Van viszont Bluetooth, verziószáma 2.0, támogatja az A2DP-t, tehát a géppel használhatunk sztereó BT fülest, ami jó dolog.

Az akkumulátor kapacitása 800 mAh. Az üzemidőről sajnos nem tudok konkrétumokat írni, mivel a készülék mindössze 2 napig vendégeskedett nálam. Amikor először bekapcsoltam, az akkumulátor töltöttségjelzőjén már csak egy csík volt (négyes skálán), ezzel éppen hogy, de kihúzta a tesztidőszak végéig. Érdekes volt egyébként, mert néha felugrott kettesre, néha lement nullára, de valahogy mindig visszatalált a helyére. Ez alapján úgy saccolom, hogy 4 napig elmehet normál használat mellett.

Összegzés: a KE500 egy kifejezetten jó készülék, de nem hibátlan. Jól néz ki, közepes anyaghasználat jellemzi, szolgáltatáskínálata rendben van, elképesztően gyors, azonban a kamera és a zenelejátszó lehetne jobb. Ezeken tehát lenne mit javítani, de vajból van a szívem, úgyhogy megkapja az Ajánlott plecsnit. Ára kártyafüggetlenül 43.000 forint - remélem, hogy a szolgáltatók felveszik a kártyás ajánlataik közé, akkor szinte biztos, hogy nagy sikerre számíthat.

LG KE500