Nokia 6230i - pozitív változások

Külső, kijelző

A Nokia 6230 kétségtelenül az egyik legnépszerűbb telefonja a gyártónak, ha nem egyenesen a legnépszerűbb. A dolog érthető, hiszen a 6230 szinte mindent tudott, amit egy komoly felhasználó egy hagyományos értelemben vett telefontól elvárhatott. Kompromisszumot leginkább a kijelző jelentett, a 128x128 pixeles felbontás nem méltó egy egyébként kimondottan átgondolt és sok funkcióval rendelkező telefonhoz. A finnek valószínűleg tisztában voltak a 6230 hiányosságaival, és ha nem is mindet, de a legégetőbb problémákat az i verzióban orvosolták.

A két készülék külsőre alig-alig különböztethető meg. A méret, a forma, az elrendezés és az anyaghasználat szinte ugyanolyan. A legszembetűnőbb változás a telefon billentyűzetén vehető észre. A navigációs gomb közepére ugyanis nőtt egy szemölcs, amelynek segítségével egyértelműen megnyomható az öt állású billentyű közepe. Engem konkrétan idegesített az előző verzió, és - bár kétségtelenül megszokható volt az is - ez mindenképpen felhasználóbarátabb megoldás. Apróság ugyan, de a bekapcsológombot fröccsöntő gép kezelőjének megmondták, hogy ezentúl krómszerűbb anyagból gyártsa az ominózus billentyűt, azt mondta, hogy oké, úgyhogy a 6230i teteje jobban csillog. Külsőre még egy ponton változott meg a készülék: a hátlapon a kamera mellé odaírták, hogy 1,3 megapixel, és ezzel nem hazudik a szájuk, egy valóban ütős kis fényképezőgép került a telefon hátlapjára.

Az egyik legfontosabb változás csak bekapcsolás után tűnik szembe (szó szerint), a kijelző felbontását ugyanis a korábbi 128x128 pixelről 208x208 képpontra növelték a fizikai méret észrevehető változása nélkül. Nem vicceltük el, egymás mellé tettük az elődöt és az utódot, hogy vajon az ablak mérete is megváltozott-e. Első blikkre nem, közelebbről megnézve azonban a régi modell kijelzője körüli fekete keret eltűnt, na nem mintha 3 mm-nél nagyobb lenne ez a változás. A hivatalosa adatok szerint 27,3mm-ről 30 mm-re nőtt az ablak szélessége és magassága. Hát... lehet erre nagy az arca a Nokiának, de igazából teljesen jelentéktelen a változás. Állítólag az új kijelző miatt lett 2 grammal nehezebb az elődjénél a 6230i. Mindenesetre az új kijelző már rendben levőnek mondható, és ha már hozzányúltak, akkor átrajzolták az ikonokat is. És ez egyáltalán nem hátrány, sokkal plasztikusabb, szebb a menü. Azzal, hogy a kijelző mérete nem növekedett, csak a felbontása, egészen elképesztő dolgot ért el a Nokia, ugyanis egy négyzetcentiméterre 4807 pixel jut. Nagyon szép lenne, ha ugyanezzel a sűrűséggel képesek lennének készíteni egy nagyobb kijelzőt is.

Érdekes, és állítólag nem egyedi jelenség, hogy a telefon bekapcsolása után 1 másodpercre összecsíkozódik a display, mint egy rossz Junoszty tévén, és csak után jön a jól ismert Nokia hangeffekt, illetve a kép, ahol a finnek kezet fognak önnön magukkal. A menü lehet a jó öreg Nokiás egymás alatti elrendezés, vagy válthatunk inkonos nézetre. Általánosságban elmondható, hogy a pixelszám megnövekedésével egy hangyányit lassult a főmenüpontok közötti léptetés, de még így is gyorsnak mondható. A menü megjelenése és a háttérkép témák segítségével variálhatóak. Van egy új fícsör: megváltoztathatjuk, hogy az alapképernyőn milyen színűek legyenek a kiírások, így egészen trükkös kompozíciók hozhatóak létre. (Javaslom kipróbálni a csontfekete háttérképet fekete betűszínnel, majd odaadni így a telefont érdeklődő ismerősöknek.)

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

  • Kapcsolódó cégek:
  • Nokia

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés