Előszó, tartozékok

A Nokia neve sokak számára a mai napig egyet jelent a mobiltelefonokéval. Bár mi ezzel az állítással a rengeteg nálunk járt, különféle márkájú és típusú mobiltelefon miatt erősen tudnánk vitatkozni, abban mindenképp igazat adunk a finn lelkületű telefóniarajongóknak, hogy egy évtizeddel ezelőtt még az ötbetűs gyártó volt az, amelyik átlagban a legtöbb jó telefont tette le az asztalra. Ha pedig a legendás készülékek számát nézzük, valószínűleg akkor is a Nokiának adhatjuk a képzeletbeli koronát. Megkérdeztem pár ismerősömet arról, hogy szerintük mik minden idők legjobb telefonjai. Márkapreferenciától függően becsúszott mindenféle név és modellszám, de a 3210, a 3310, a 6300, a 6310 és az N95 szinte mindenkinél jelen volt. Vegyük észre a közös szálat: mindegyik Nokia és semelyik nem érintőkijelzős.

[+]

A felületes konklúzió tehát az, hogy a Nokia marha jó a hagyományos kialakítású készülékek gyártásában. A dologban az a gyönyörű, hogy nagyjából akkor is ide jutunk, ha alaposabban átgondoljuk a kérdést, miközben függetlenítjük magunkat attól az akár tényként is kezelhető állítástól, hogy az érintőkijelzős készülékek gyártásában nem a Nokia a legjobb; a fanatikusok most valószínűleg képzeletbeli kardjuk élére hánytak engem, de az eladások és a visszajelzések magukért beszélnek. Mostani cikkünk szempontjából mindenesetre az a konklúzió, hogy a hagyományos kialakítású, numerikus billentyűzettel ellátott, elegáns kialakítású mobiltelefonok megálmodásában és gyártásában a Nokia nagyon jó. Épp ezért nagy várakozással vettük kezünkbe a Nokia C3-01 Touch & Type fantázianevű modelljét, mely a gyártó második Touch & Type rendszerű készüléke. Tehát félig érintőkijelzős modell, de erről majd később lesz szó.

[+]

Az XXL GSM-től érkezett doboz a szokásos, nem túl nagy de nem is veszik el a kezünkben, igényesen néz ki, de nem hivalkodó. Tartozékok terén a szokásos triót várhatnánk, de ha így teszünk, csalódni fogunk, adatkábelt ugyanis nem rejtett el a készülék mellett a gyártó, be kell tehát érnünk egy hálózati töltővel és egy sztereó headsettel. Még egy nyamvadt memóriakártyát sem kapunk, ami az 50 000 forint fölötti árkategóriában egy kicsit kínosnak tűnik. Egyébként nem zsugoriságról van szó, hanem környezetvédelemről, a finnek ugyanis úgy gondolják, hogy az évek óta szabványosnak mondható microUSB csatlakozó létezésének fényében fölösleges minden telefonhoz adatkábelt csomagolni, hiszen úgyis van egy otthon mindenkinek. Elméletileg akár igaz is lehet a dolog, de a valóság várakozásaim szerint a cikk kapcsolódó fórumtémájából fog kiderülni. Igen, ez egy kérdés volt a tisztelt olvasók felé: mindenkinek van otthon fölöslegbe microUSB adatkábele?

Külső

A Nokia C3-01 véleményem szerint egy gyönyörű készülék. Hátulról vagy oldalról pont úgy néz ki, mint a korábbi vékony és apró, fémből készült Nokiák, elölről pedig csak azért más, mert az érintőkijelző miatt lemaradtak a navigációs szervek. Emiatt az átlagembernek talán nem is tiszta, hogy hogyan lehet kezelni, az a tény pedig, hogy a numerikus gombok fölött csupán a két híváskezelő van, egy aranyos amorfságot kölcsönöz a 111 x 47,5 x 11 milliméteres kiterjedésű, kereken 100 grammos újdonságnak. Az anyaghasználat kiváló, hátulról fém borítja a második Touch & Type rendszerű készüléket, míg elölről és oldalról kellemes minőségű műanyagok határolják, makulátlan összeszerelési minőség mellett.

[+]

Az előlap tetején találjuk a telefonhangszórót, melynek közelében diszkrét Nokia logótípia és egy szolid C3 felirat díszeleg, valahol pedig megbújik egy távolságérzékelő szenzor is, de olyan jól álcázza magát, hogy egy átlagembernek lehetetlen feladat lenne beazonosítani a helyét. A kijelző 2,4 hüvelyk átlójú, 240 x 320 pixeles felbontású, technológiáját tekintve rezisztív TFT-LCD, az érintéseket tehát egy pontban érzékeli. Mivel az operációs rendszer igen egyszerű felépítésű és nagy ikonokkal operál, fizikai billentyűzet pedig van, ennek sehol nem fogjuk hátrányát érezni, már csak azért sem, mert a rezisztív panelek közül ez az egyik legjobb, nagyon finoman működik. Sajnos a megjelenítő képminőségével már nem lehetünk ilyen elégedettek, mert bár szépek a színei és napfényben is jól olvasható, elég kicsi a betekintési szöge. Több új Nokiánál probléma ez, a színek hamar átfordulnak, ha oldalról tekintünk a panelre, a tűréshatár pedig nagyon kicsi, tökéletes képet gyakorlatilag csak pontosan szemből láthatunk. Márpedig egy mobiltelefon kijelzőjét nem mindig pontosan szemből nézzük, főleg, ha tömegközlekedési eszközön használjuk vagy egy ismerősünknek mutatunk rajta valamit; ezért lenne fontos a relatíve nagy betekintési szög. Közvetlenül a kijelző alatt egy krómozott csík ül, melynek szélei maguk a híváskezelő gombok, a közepe pedig egy ledes visszajelzőrendszer; ez a telefon alapértelmezésben szerencsére nem lélegzik, csupán akkor villog rajta a fehér led, ha van valami elmulasztott eseményünk. Alul a hétköznapi kiosztásban felsorakozott numerikus gombok ülnek, fehér színű háttérvilágításuk szép és egyenletes, nyomáspontjuk kiváló.

[+]

A fémből készült hátlap maga a menyország, jó ránézni, jó hozzáérni. Nem a lakkozott, hanem a "füstös" hatású variánsról van szó, a Nokia logótípia és az 5.0 megapixel felirat egyaránt gravírozott; ezzel a kamera felbontását is elárultam. A legalsó, nem levehető rész műanyagból készült, ő ad helyet a kihangosító hangszórójának, pontosabban az azt rejtő három aprócska csíknak.

[+]

Az oldalsó részeket nem különösebben használta ki a gyártó, az alsó és a bal oldal ugyanis üres, míg a készülék teteje és jobbra lévő része nagyon zsúfolt. Fentre került a szabványos microUSB csatlakozó, a 3,5 milliméteres fülhallgató kimenet és a vékony Nokia töltő, míg jobbra a hangerőszabályzó gombduó, a billentyű és képernyő feloldásáért/lezárásáért felelős billentyű és az exponálógomb került. A lezáró/feloldó gomb pocsék lett, egy síkban ül az oldallappal, tehát nem lehet kitapogatnia a pozícióját, megnyomni pedig nehézkes; a véletlen feloldások biztosan elkerülhetők a segítségével, de ettől függetlenül elég kényelmetlen dolog használni.

Menürendszer, szoftverek

A készüléken a Touch & Type kódnévre hallgató platform fut, mely a Nokiát híressé és népszerűvé tevő Series 40 legújabb variánsa. Bog kollégám az X3-02 cikkében részletesen írt a rendszerről és hozzám hasonlóan teljesen elégedett volt vele. Elsőre nagyon furcsának tűnhet az az elképzelés, hogy valaki egy 2,4 hüvelykes képátlóval rendelkező kijelzőre húzzon fel egy érintésérzékeny felhasználói felületet, de a dolog működik. Azért teszi mindezt, mert a webböngészést leszámítva nincs szükség precíziós műveletekre, a gépelés fizikai gombsor segítségével van megoldva, a menüben való navigálás pedig méretes ikonok és menüelemek segítségével történik, melyeket azok is simán eltalálnak, akik ujjmérete egy gyulai kolbász átmérőjével vetekszik. A használhatóság pedig az érintésérzékenységnek köszönhetően javult, egyszerűbb dolog rábökni egy ikonra, mint kétszer megnyomni a lefelé gombot majd egyszer az okét; az újítás viszont egyáltalán nem megy az egyszerűség rovására, aki használt már Nokiát, ezt is használni tudja majd.

A képernyőzár feloldásához mindenek előtt meg kell nyomnunk az oldalt lévő, nehezen megnyomható feloldógombot vagy a hívásbefejezőt, amit legalább könnyű, tehát valószínűleg mindenki azt fogja használni. A zár ettől még nem oldódik fel, a képernyőn rá kell böknünk a kiold feliratra, ami még rutinfeladatnak is kevés, semmi gesztus, ujjhúzkálás vagy több másodpercet rajtatartás nem szükséges, megnyomjuk és kész, a készenléti képernyőn találjuk magunkat. Ez a rész nem meglepő módon pont úgy néz ki, mint a korábbi Nokiák főképernyői, leolvashatjuk róla az időt, a dátumot, kirakhatjuk a leggyakrabban tárcsázott kapcsolatainkat vagy valami más "widgetet" és pár gyorsindító ikont, míg felülről megnézhetjük, hogy hogyan állunk térerővel, akkumulátor töltöttséggel, illetve van-e új üzenetünk vagy nem fogadott hívásunk. Az üzenetes borítékot egy logikai gikszer miatt sokat fogjuk látni, de erről majd a következő oldalon.

A képernyő aljára három szoftveres gomb került, melyekből egyből csak kettő lesz, ha megnyomjuk a középső tagját, ugyanis az röpít minket a főmenübe. Ezek a lenti gombok tehát nem fixek, a feliratok (és azok száma) az épp aktuálisan kint lévő programtól függően változik; a főképernyőn azért van három, mert nem csak a menübe, hanem a névjegyzékbe és a kedvencek névre hallgató menübe is eljuthatunk innen. Ez utóbbi az egyetlen valamennyire animált rész az egész rendszerben, ha kiválasztjuk a kedvenceket, fentről lecsúszik egy szürkés színű "redőny", kicsit Android utóérzés az egész. Viszont hasznos a cucc, kilenc ikon található rajta, plusz innen szabhatjuk testre a készenléti képernyőt, ahova a következő cuccokat pakolhatjuk ki: általános indikátorok, csevegés, e-mail, értesítések, hivatkozássor, időzítő, internetes keresés, kedvenc névjegyek, közösségek, naptár, óra, rádió és saját zene, saját jegyzet, wlan. Ezeket gyakorlatilag egyszerű widgeteknek is felfoghatjuk, négy darab fér el belőle egymás alatt.

A főmenü listás vagy rácsos elrendezésű lehet, az ikonok sorrendje semelyik esetben nem variálható, a kinézet viszont igen, hiszen a rendszer témázható, gyárilag négy darab téma áll a rendelkezésünkre: egy világos, két sötés és egy kékes árnyalatú. Az alapszoftverek tekintetében nem szenvedünk hiányt, a naptárat közvetlenül a főmenüből érhetjük el, a heti áttekintőnézet hiányát leszámítva nincs vele komolyabb gond. A többi alapszoftver az alkalmazások menüpont alá került: ébresztőóra, számológép, hangrögzítő, teendők, jegyzetek, időzítő és stopperóra, valamint egy extrák nevű mappa, mely a játékokat és a különlegesebb alkalmazásokat rejti. Szórakozni három gémmel tudunk, a legjobb a Climate Mission nevű környezetvédelmi cucc, mely játékélményben nem túl erős, de összességében nagyon szórakoztató. Az extra alkalmazások között ovis cuccokat, átváltót, telefonhasználati útmutatót, internetes keresőt, Facebook és Twitter klienst (egybegyúrva), ruhaméret konvertert, Opera Mini webböngészőt és világórát lelhetünk fel.

Az összesen 42,5 MB belső memóriával rendelkező készülékre (szabadon körülbelül 30 MB használható fel) az Ovi Alkalmazásboltból rengeteg szoftvert tölthetünk le; mielőtt azonban ennek nekiállunk, érdemes beszereznünk egy memóriakártyát, a hátlap alatt ugyanis be lehet csúsztatni egyet a masinába, az akkumulátort nem kell kivennünk hozzá. Egy dologról nem esett még szó, a sebességről; mint az a fenti videón is látszik, ezzel nincs gond, a rendszer nagyon gyors. A multimédiás csodákhoz (iPhone, Android) szokottak számára furcsa lehet a szerény animációmennyiség, de a használhatóságot szerencsére nem ez határozza meg.

Adatkommunikáció, telefonálás, internet

A Nokia C3-01 adatkommunikációs téren nagyon jól teljesít. GSM-modulja négynormás (850/900/1800/1900 MHz), UMTS-sávokból elméletileg szintén ennyit támogat (850/900/1900/2100 MHz). Adatátvitelre GPRS-től kezdve HSPA-ig mindent használhatunk, utóbbi esetben a letöltési sebesség 10,2 Mbps, a feltöltési pedig 2 Mbps, ami kellemes párosításnak mondható. A repertoár része a 802.11b/g/n szabványokkal egyaránt boldoguló WiFi, a 2.1-es Bluetooth és a 2.0-s microUSB csatlakozó; számítógépre kötve az eszköz töltődik és kártyaolvasóként is működik. GPS-vevő viszont nincs, navigációra nem tudjuk használni a cuccot. Az USB OTG ebből a modellből sem maradt ki, azaz egy megfelelő átalakító használatával (amit külön be kell szerezni) pendrive is ráköthető a kütyüre, amelynek tartalmát a fájlkezelőben is láthatjuk.

Telefonálás közben a hangminőség kiváló, sem térerővel, sem minőséggel kapcsolatos problémákba nem ütköztem. A telefonkönyv kapacitása elvileg 1000 név, gyakorlatilag nem tudni, hogy mekkora: átmásoltam bele 198 nevet, aminek köszönhetően 30 százalékosra ugrott a foglaltság, amiből mondjuk 666 neves kapacitásra lehet következtetni, érdekes. Az üzenetek a belső tárhelyet foglalják, SMS, MMS és e-mail kliens is van, utóbbinál természetesen támogatottak a csatolt fájlok és a hitelesített szerverek is. A gépelés a billentyűzetnek köszönhetően könnyeden megy, nincs vele probléma.

A webböngészés nem egy nagy élmény a készüléken, aminek elsődlegesen a relatíve kicsi és alacsony felbontású kijelző az oka. Ami azt illeti, a gyári böngésző sem az igazi, marha lassú, a nagyításra/kicsinyítésre is másodperceket kell várni (és nem lehet paragrafusra nagyítani, nem tördeli újra az aktuális nagyításnak megfelelően), innentől kezdve pedig sovány vígasz, hogy az oldaltördelés egész korrekt. A rezisztív kijelzővel a linkek eltalálása sem mindig megy, ezen sajnos a gyárilag feltelepített Opera Mini sem segít, holott nagyságrendekkel gyorsabb és könnyedebb, mint a Series 40-ben alapvetően beépített társa. Fektetett nézetet semelyik böngésző nem tud, de az Opera Mini legalább a paragrafusokra rá tud zoomolni.

Facebook és Twitter kliens is van, egy alkalmazásba van beépítve mindkettő. A telefonkönyvvel nem tudjuk az adatbázisokat összekötni, de mint "egyszerű" kliensszoftverek, mindkettő nagyon jó, hiszen átláthatók, gyorsak, használhatók.

Multimédia, üzemidő, összegzés

A kamera 5 megapixeles, fixfókuszos, működését gyenge fényviszonyok között egy közepes erősségű ledes villanó segíti. A legnagyobb felbontás állóképeknél 2592 x 1944, videóknál 640 x 480 pixel, a mozgóképeket másodpercenkénti 15 képkockás sebességgel rögzíti a masina. Beállítási lehetőségből nincs különösebben sok, ki és bekapcsolhatjuk a vakut, bekapcsolhatunk önkioldót, rakhatunk a képekre effekteket, csinálhatunk sorozatfelvételeket, ezeken kívül pedig a fehéregyensúly az, amihez hozzányúlhatunk.

A képminőség elég gyenge, a képek nagyon "digitálisak", a kromatikus aberráció erőteljes, mosottság, eltorzult színek, nem jó az egész. Makró módról nem beszélhetünk, a vaku mindig ugyanakkorát villan, tehát esélyes, hogy túlságosan tükröződik majd a fénye, ha közeli tárgyat fotózunk.

A zenelejátszó teljesen korrekt; fut háttérben, ID3-tagek alapján szűri a dalokat, kirajzolja az albumborítót, van benne hangszínszabályzó. Kihangosítva gyengén szól a cucc, a gyári fülhallgató közepes, de a 3,5 milliméteres kimenetnek köszönhetően bármit ráköthetünk, tehát a saját fülhallgatónkat is.

[+]

Az akkumulátor 1050 mAh-s, ami jóval nagyobb, mint az X3-02 860 mAh-s telepe. Az üzemidő ennek ellenére nem jobb, Bog ott három napos üzemidőt mért, nálam volt, hogy két nap alatt is lemerült, de átlagos használat mellett hármat azért kibírt.

Bár abszolút nem hibátlan, de a Nokia C3-01 Touch & Type egy nagyon meggyőző készülék. Gyönyörű, öröm kézbe venni, régi és új nokiások is egyszerűen tudják kezelni, gyors, tud mindent, amit ebben a kategóriában kell. A kamera elég gyenge, a zenei rész átlagos, az adatkommunikációs rész viszont fejlett, igaz, ennek a böngészésnél nem sok használt vesszük a kis kijelző miatt. Az X3-02 jelenleg kétezer forinttal olcsóbb a a 48 000 forintért hazavihető C3-02-nél, szerintem rondább, de zenei téren jobb. Szépsége miatt ez is megkapja az Ajánlott plecsnit, a következő Touch & Type készüléket pedig nagyon várjuk!

Nokia C3-01 Touch & Type

Bocha

A Nokia C3-01 Touch & Type-ot az XXL GSM biztosította.
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 18.
On-line a www.xxlgsm.hu címen.

A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

Nokia C3-01 Touch & Type

	Általános
	Technológia	GSM, UMTS
	Méret	111 x 47,5 x 11 milliméter
	Tömeg	100 gramm
	Színvariációk	ezüst, meleg szürke, arany-kheki
	Kijelző
	Kijelző átlója	2,4 hüvelyk
	Kijelző felbontása	240 x 320 pixel
	Kijelző típusa	rezisztív TFT-LCD érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	262 000
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	1000 bejegyzés (?)
	SMS memória / max. MMS méret	na / 300 kB
	Belső memória	42,5 MB
	Memória bővíthetősége	microSDHC
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 850/900/1900/2100 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van / 10,2 Mbps / 2 Mbps
	IrDA / Bluetooth	nincs / 2.1 (A2DP is)
	WiFi	802.11b/g/n
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	nincs
	Alapfunkciók
	Profilok	vannak
	Vibra funkció	van
	Kihangosás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	nincs / nincs
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van, kikapcsolva is
	Prediktív szövegbevitel	T9
	Szoftverek
	Platform	Series40 6th (Touch & Type)
	WAP / HTML böngésző	van / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	3 darab
	Valutakonverter	van
	Extra szoftverek	Ovi Áruház, Facebook, Twitter, Opera Mini
	Multimédia
	Fő kamera	5 megapixeles, fixfókuszos, ledes villanó
	Másodlagos kamera	nincs
	Videófelvétel	van (maximum 640 x 480 pixel @ 15 fps)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	van (RDS)
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	1050 mAh Li-Ion (BL-5CT)
	Készenléti idő	440 óra (2G) / 405 óra (3G)
	Beszélgetési idő	3 óra 20 perc (2G) / 5 óra 40 perc (3G)
	Egyebek
	fém hátlap, érintőkijelző, elemlámpa funkció