Bevezető, tartozékok

Úgy tűnik, a Samsung különösen jó kapcsolatot ápol a prímszámokkal. Az elmélet az idei készülékkel valószínűleg bukni fog, bár a tizenegyedik széria még jó néhány galaxisnyi távolságra van, eddig bejött nekik. Az első Galaxy S készülék után a széria harmadik tagja páratlan sikert jelentett a gyártó történetében, az ötös, habár szintén csak két osztóval rendelkezik, még a mesékben is csak mellékszereplő, a 7-es viszont az a szám, amelyről bármelyik negyedik életévét betöltött személy is tudja, hogy jelentőséggel bír. Habár az S6 esetében beszélhetünk egyértelmű technológiai primátusról, mind az S sorozat viszonylatában, mind a konkurenciához mérten, a tavalyi megoldások sokak számára kényelmetlenül sok kompromisszumot jelentettek a megkérdőjelezhetetlen innováció ellenére. Jelen teszt alanyának, a Galaxy S7-nek viszont minden esélye megvan, hogy mesés karriert fusson be a – nem túlzás kijelenteni – hetedhét országra szóló barcelonai bemutató után.

[+]

A Samsung látszólag nem bízta a véletlenre az idei széria sikerét. Az S7 ötvözni látszik az elmúlt évek tapasztalatait, és főként a felhasználók ez idő alatt egyre konkrétabb formát öltő és határozottabb igényeit körvonalazó visszajelzéseket. A formaterv és a prémium anyaghasználat nem változott radikálisan, viszont szemmel láthatóan – helyett kézzel foghatóan csiszoltak rajta. Az üzemidő nem kizárólag a nagyobb akkumulátorkapacitás miatt, de nőtt, ismét adott a tárhely bővítésének lehetősége, visszatért a por- és vízállóság, ráadásul fejlettebb, viszont kívülről láthatatlan formában. A kameraképességek a látszólagos visszalépés ellenére a Dual Pixel technológiának köszönhetően jelentősen javultak, a teljesítmény pedig benchmarkokban eddig soha nem látott számok formájában is megmutatkozik.

[+]

Ami viszont nem mutatkozik meg ezúttal (sem), az a kereskedelmi forgalomba szánt, elegáns fekete csomagolás, minden más viszont megtalálható volt a jelöletlen dobozkában, amelyet kinyitva rögtön a készüléket pillanthattuk meg. A tartozékok alant lapultak. A 2 amperes, adaptív gyorstöltésre is alkalmas hálózati töltőfej, microUSB kábel, SIM-tű és a hallójárat elejéhez illeszkedő fülhallgató sztenderdnek mondható kombinációját egy OTG adapter egészíti ki, az akkumulátor pedig továbbra is a készülékben rejtőzik.

Külső, kijelző

A tavalyi dizájn nyilvánvalóan nem szorult komolyabb újragondolásra, az anyaghasználat pedig még annyira sem. A megdöbbentően erős hardvert megdöbbentően esztétikus formába foglalták újfent. A fém és üveg tökéletes harmóniája exkluzív megjelenést kölcsönöz a készüléknek. Amint letakarítottuk a felületről az egyébként rohamtempóban újratermelődő ujjlenyomatokat. Első körben három színvariáció lesz elérhető, nálunk az arany változat járt, amiről nyugodtan kijelenthetjük, hogy szép. Legalábbis a relatív széles fókuszcsoport egybehangzó véleménye alapján, akik a tesztidőszak alatt látótávolságon belül kerültek az eszközzel. Még a márkáért finoman szólva sem rajongó barátaim is elismerően nyilatkoztak a kivitelről. A lekerekítést a hagyományos kijelzővel rendelkező S7 esetében a hátlapon kell keresnünk. Ez mindössze 1,1 milliméteres vastagságnövekedést, viszont sokkal ergonomikusabb kialakítást jelent az S6-hoz képest, amelynek határozottabb élei nem arattak osztatlan sikert a felhasználók körében.

[+]

A 142,4 x 69,6 x 7,9 milliméteres dimenziókkal rendelkező készülék nehezebb, de valamelyest kisebb lett elődjénél. Az eltérés ugyan tizedmilliméterekben mérhető, de a kialakításnak köszönhetően lényegesen jobb fogás esik rajta, annak ellenére, hogy a hátlap Gorilla Glass 4-gyel burkolt felülete továbbra is kissé csúszós. A kijelző mérete nem változott, az előlap immár 72,1%-át kitevő megjelenítő mind az 5,1 hüvelykjét sem esélytelen fogásváltás nélkül elérni, amennyiben átlagos kézmérettel számolunk. A nagyméretű panel ellenére a készülék nem csak meglehetősen kompaktnak látszik, de annak is érződik.

[+]

Az előlapon mindent a megszokott helyen és sorrendben találunk. Felül az értesítési LED, fény- és közelségérzékelő, beszédhangszóró, márkajelzés és az 5 megapixeles előlapi kamera kapott helyet. Az alsó részen az érintésérzékeny alkalmazásváltó és vissza kezelőgombok a fizikai kialakítású, ujjlenyomat-olvasóval felszerelt Home billentyű két oldalán bujkálnak. (Inaktív állapotban ugyanis tökéletesen láthatatlanok, legalábbis az arany színű készülék esetében.) A biometrikus azonosítás nem csak gyorsabb, de pontosabb is lett, tíz alkalomból jóformán tízszer talál, sikertelen azonosítás igen ritkán fordul elő, és feltételezhető, hogy inkább user error okozza, mint a szenzor pontatlansága. Jellemzően akkor kell többször nekifutni, ha vizes vagy kiázott kézzel próbálkozunk. Az azonosítás hatékonyságát nem, az esztétikát viszont rontja, hogy a kezdőképernyő gomb felülete már az első nap után erősen mikrokarcossá vált, persze ez koránt sem olyan problematikus, mint az első szériás Note 3 Home gombja, ami hajlamos volt spontán hajszálrepedéseket produkálni.

[+]

A finomra csiszolt fém oldalkereten jobbra a bekapcsoló gombot, balra a hangerőszabályzókat, alul pedig a jack kimenetet, a 2.0-s microUSB csatlakozót, mikrofonnyílást és a nem sztereó hangszórót találjuk, méghozzá fedetlenül. Az IP68-as minősítés ellenére a csatlakozókat kívülről nem védi semmi a portól és a víztől, amiben a készülék specifikáció szerint 30 percig, maximum másfél méteres mélységben tartózkodhat. A nyitva hagyott, mégis vízhatlan csatlakozók mutatósak ugyan, de körültekintő bánásmódot tesznek szükségessé. A vízből kiemelve kábellel nem tudjuk tölteni a telepet, amíg megfelelően ki nem szárad a port, erre az eszköz figyelmeztet is, tehát nagy bajt okozni még szánt szándékkal sem egyszerű. A hangminőség hívás esetén mindkét oldalon romolhat, amennyiben a mikrofon és a beszédhangszóró még nedves, telefonálni minden esetre fogunk tudni.

[+]

A felső élen látható és kevésbé szembetűnő változások is akadnak. A tűvel előbányászható SIM tálca felköltözött a második mikrofon mellé, míg az infrától érzékeny búcsút kényszerültünk venni. Kaptunk viszont egy kétrekeszes tálcát, ahová a nanoSIM fölé akár 200 GB-os microSD kártyát is helyezhetünk. A tárhely bővíthetőségéről a tavaly debütáló UFS 2.0-s szabványú belső tárhely miatt kellett lemondanunk, idén azonban tolhatunk egy „keveset” az alapjáraton 32 vagy 64 gigabájtos tárolókapacitáson, bár alkalmazásokat ide továbbra sem telepíthetünk, legalábbis nem teljes egészében. Az indoklás anno az volt, hogy a párhuzamos interfésszel rendelkező eMMC chipekkel szemben az új NAND flash technológia háromszor gyorsabb írási és olvasási sebességet tesz lehetővé, amin az elérhető legjobb microSD kártya is rontana. Az univerzális flash tárhely lényege, hogy a chip alacsony feszültségű differenciális jelátvitelt megvalósító (LVDS) soros interfésze a dedikált írási és olvasási egységeknek köszönhetően szimultán kétirányú kommunikációra képes, a parancskezelési technikának köszönhetően pedig egyszerre több feladatot is képes dinamikusan priorizálni és újrarendezni a processzek futása közben is. A random és szekvenciális írási és olvasási sebessége az SDD elérési sebességével konkurál, amit egy teljesen átlagos, középkategóriás microSD kártya azért nem fog romba dönteni, főleg, ha valóban csak adattárolásra használjuk.

A Galaxy S7 ívelt nagy testvére fölött [+]

Az éleken ívelt, üvegborítású hátlap felső harmadára a kitűnő képességekkel rendelkező, 12 megapixeles főkamera került, hozzá kell tenni, nem teljesen középre. Aki nem különösebben érzékeny az aszimmetriára valószínűleg nem fogja észrevenni az egy milliméteres eltolódást, mindenki másnak viszont pechje van. Az viszont feltűnő lehet, hogy a kameralencsék zörögnek rázkódás esetén. Ne essünk pánikba, így van kitalálva. A kevesebb mint fél milliméterre kiemelkedő, f/1.7 apertúrájú, Dual Pixel technológiával operáló kamera mellett található a ledes villanó, valamint az adott esetben a másodlagos kamera exponálógombjaként is funkcionáló pulzus- és véroxigéntelítettség-mérő szenzor. A lentebb elhelyezkedő Samsung feliraton kívül egyéb látnivaló nincsen errefelé, a figyelem középpontjában egyébként is a másik oldalon elterülő, kiemelkedően jó kijelző áll általában.

[+]

A 2,5K vagy QHD (2560x1440) felbontású, 577 ppi pixelsűrűségű kijelző továbbra is káprázatos vizuális élményt nyújt. A gyémánt elrendezésű, szubpixel rendereléssel operáló Super AMOLED megjelenítő szinte valószerűtlenül éles és részletes képet mutat. A maximum fényerő majdnem 25%-kal nőtt az S6 megegyező paraméterekkel rendelkező képernyőjéhez képest, a tökéletes láthatóságot pedig az úgynevezett interaktív módon személyre szabott automata fényerőszabályzó is segíti. A rendszer megjegyzi a különböző fényviszonyok között alkalmazott beállításainkat, a későbbiekben pedig ezeket alkalmazza az előre beállított sémák helyett. Így fordulhat elő, hogy ha egyszer jól felhúzzuk a fényerőt vaksötétben, legközelebb napszemüvegre lesz szükségünk, amiből viszont most már polarizált lencsével ellátottat is választhatunk.

Az S7 és az S7 edge (képen) SuperAMOLED panelja is gyémánt elrendezésű szubpixeleket tartalmaz

Az OLED kijelző ugyan nem bocsájt ki polarizált fényt, ugyanakkor a fénytükröződés csökkentésére alkalmaznak polarizálót, de a megfelelő kialakításnak köszönhetően sem álló, sem fekvő nézetben nem kell a fényerő látszólagos csökkenésével számolnunk. Látványos újításként tűnik fel az Always on Display mód is. A kijelzőtechnológiának köszönhetően különösebb energiafogyasztás nélkül is (maximum 90 mW) képes folyamatosan megjeleníteni az időt, így nem szükséges bekapcsolni a készüléket, ha csak a pontos időre vagy dátumra vagyunk kíváncsiak. A funkció igen hasznosnak tűnik, de könnyen zavaróvá válhat, mivel a beégés elkerülése érdekében mozog. Ha lerakjuk magunk mellé a készüléket a fényes mozgó objektum minduntalan odavonzza a tekintetet, ami hosszútávon meglehetősen frusztráló lehet.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

A pontszerű maximális fehér fény, amit a mérés során inkább egy kisebbecske fehér négyzet képviselt, sűrűsége hogyhogy nem 777 nit, ami nem elég hogy kifejezetten sok, az S7 Edge esetében is pontosan megegyező értéket kaptunk. Ennyit a számmisztikáról. A fekete viszont tesztalanyunk esetében kicsit több, mint 0, úgyhogy a végtelen kontrasztarány helyett be kell érnünk egy véges számmal, vagy megállapíthatjuk a mérési hibahatár kiküszöbölhetetlenségét. A színek szokás szerint természetellenesen, vagy ízléstől függően szemet gyönyörködtetően élénkek, a kalibráció adaptív módban pedig egy kissé hűvös, de az Alapvető és az AMOLED-fénykép mód majdnem színhelyes. A betekintési szögekkel is a teljesen abnormális nézőpont eléréséig variálhatunk, akkor sem fedezhetünk fel fényerőcsökkenést vagy minőségromlást, ahogy a kültéri láthatóság is minden esetben optimális.

Hardver

Az impresszív teljesítményért 4 gigabájtnyi LPDDR4-es memóriával megtámogatva vagy a Qualcomm Snapdragon 820-as SoC-ja, vagy a Samsung által fejlesztett új generációs rendszerchip, az Exynos 8 Octa 8890 felel, esetünkben ez utóbbi. A 14 nanométeres LPP (Low-Power Plus) FinFET gyártástechnológiával készülő lapka a kisebb csíkszélesség ellenére nagyobb teljesítményre képes, alacsonyabb fogyasztás és hőtermelés mellett. A FinFET struktúra lényege, hogy a processzorok (és memóriák) nem csak két dimenzióban építhetőek. Az elv és anyaghasználat lényegében megegyezik a hagyományos, sík fémoxid félvezető térvezérlésű tranzisztoréval (MOSFET), csak 3D-ben. Konkrétan élére van állítva. A töltéshordozók forrása és az elnyelő közötti csatorna a sík felülettel ellentétben három oldalon vezet, az ezt körülvevő szilícium réteg képezi a barázdát, amiről a nevét kapta (Fin). A kisebb szélesség ellenére a felület megnövekszik, a kapuelektróda és annak szilícium-dioxid szigetelése pedig körülöleli a csatornát, hatékonyabbá téve ezzel az áramirányítást. Csökkennek a rövid csatornás hatások, valamint sokkal nagyobb felületen képes megakadályozni az áramelfolyást, így alacsonyabb alapfeszültség mellett is nagyobb a hatékonyság. Aktív állapotban minimális veszteség mellett nő a teljesítmény, inaktív állapotban pedig a szinte nulla átfolyás miatt csökken a fogyasztás, a térstruktúrának köszönhetően pedig az egész cucc mérete is.

A Samsung új generációs, 64 bites, ARMv8 utasításkészletű chipje négy darab, egyenként 1,6 GHz-re skálázott Cortex A53-as és négy saját fejlesztésű mikroarchitektúrára épülő, maximálisan 2,3 GHz-es (3-4 aktív mag), vagy 2,6 GHz-es Exynos M1 (Mongoose) rendszermagot tartalmaz klaszterezett kapcsolású big.LITTLE elrendezésben. A big és LITTLE magokat rejtő klaszterek közötti váltás is saját fejlesztésű, gyorsítótár koherens kapcsolási módszerrel (Samsung Coherent Interconnect) történik. A grafikus feladatok ellátását viszont az ARM legújabb GPU-jára hagyták. A tizenkét, 650 megahertzre skálázott, energiahatékony grafikus processzormagot tartalmazó Mali-T880MP12 könnyedén megbirkózik a 3D játékokkal, a virtuális valósággal és 4K tartalmak megjelenítésével is. Habár ebben a formában ez kissé marketing szövegre emlékeztető megfogalmazás, de ez esetben tényleg valid.

A Samsung konstrukciója nem csak a benchmarkokban hasít. A számok ugye több mint meggyőzőek, de a rendszer valós működési sebessége is. Az S7 esetében akadással még a beköltözéskor sem találkoztunk, viszont az S7 Edge-nél is tapasztalt melegedéssel igen, annak ellenére, hogy a műveletre itt nem terheltünk rá még gyorstöltéssel sem. A teljesítménytesztek alatt szintén jellemző volt némi langyosodás, a készülék hőmérséklete viszont rekord sebességgel normalizálódott, ami a folyadékhűtéses megoldás fényében azért nem annyira meglepő, viszont kellemes tulajdonság. Grafikailag kevésbé megterhelő játékok esetében például hosszútávon sem melegszik ki a munkában, maximum a kezünk hőmérsékletéhez igazodik, ami az üveg és a fém hővezetési jellemzőinek akár csak felületes ismeretében szintén nem egy meglepő fordulat.

TouchWiz és szoftverek

A 6.01-es Androidra épülő felület nagyjából a megszokott Samsung élményt hozza, néhány apró változástól eltekintve. A repülő üzemmód immár csak világos hátteret kapott, két fázisban legördíthető kapcsolópanelről (vagy a beállításokban) érhető el, míg a kikapcsolás, újraindítás és vészhelyzeti üzemmódot rejtő menü az eddig megszokott előugró ablak helyett a teljes képernyőt elfoglalja a bekapcsoló gomb hosszú megnyomását követően. Az értesítőpanelről sajnos eltűnt a letöltésgyorsító ikonja, a gyorstöltést pedig sajnálatos módon még mindig a beállításokban kell kapcsolgatni. A TouchWiz vonatkozásában tavaly újdonságnak számító témázhatóság megmaradt, a lehetőségeknek még a jó ízlés sem szabhat határt. Az alkalmazásmenü elrendezése viszont továbbra sem módosítható egy érintéssel, ha ABC sorrendre vágyunk, magunknak kell megoldani, alternatív rácsszerkezetet pedig kizárólag a kezdőképernyőn állíthatunk be, 4x4, 4x5, vagy 5x5-ös elrendezésben. A Galaxy Labs nevű kísérleti funkció aktiválásával viszont kiiktathatjuk a komplett alkalmazásmenüt, ez esetben az összes alkalmazás ikonja a kezdőképernyő(k)re migrál. Ugyanitt engedélyezhetjük a gyorstárcsázás funkciót, ami lehetővé teszi, hogy a Home gombot hosszan megnyomva a Google Asszisztens helyett a gyorshívó felülete jelenjen meg. A névjegyek hangalapú felismerése sem a magyar, sem a hagyományos skandináv nevek esetében nem valami hatékony, fogalmazhatnánk úgy is, hogy nem működik. A „Tamás” hangzását pedig egyenesen a Dumb A**-szel vélte egyenértékűnek. A Bog-ot megértette, csak úgy érezte, nincs ehhez a névhez tartozó kontakt. Pedig de.

[+]

Az osztott képernyős módot az alkalmazásváltó érintőgomb hosszú lenyomásával varázsolhatjuk elő, a gyári programokon kívül számos harmadik féltől származó applikáció is készséggel együttműködik a funkcióval. Az arra alkalmas appok lebegő ablakban és ikonként is futtathatóak, akár több is egyszerre. A bal felső sarokból átlós húzással kicsinyíthetjük le az aktuális tartalmat, amennyiben az alkalmazás támogatja. Ha nem, szól a rendszer, hogy ne erőltessük. Az alkalmazásengedélyeket egyébként mi magunk adhatjuk ki, vagy tagadhatjuk meg az első indításkor, ami a Marshmallow érdeme. További kényelemfokozó megoldás, hogy a Home gomb dupla megnyomásával az ujjlenyomattal védett zárolt képernyőről is kb. másfél másodperc alatt érhető el a kamera, a galériában pedig visszanézhetjük az így készített képeket, de csak azokat, illetéktelen hozzáféréstől ez esetben sem kell tartani.

[+]

A gesztus- és hangvezérlésről sem kell lemondanunk. Screenshotot a bekapcsoló és Home gomb együttes lenyomásán kívül továbbra is lőhetünk tenyérhúzással, ahogy a közvetlen hívás, az intelligens jelzés, némítás a készülék lefordításával vagy az egyszerű hívás is engedélyezhető. Az S Voice sajnos ezúttal is csak egy keskeny sávban jelenik meg, így már nem lehet tartalmas lételméleti vitákat folytatni a mesterséges intelligenciával, cserébe kiválóan teszi a dolgát, akcentus és háttérzaj ide, vagy oda. A jobbára intuitív, és eddigiekben megszokott kezelés ellenére azért akadnak érdekességek is. A névjegyeket nagyjából minden fiókból behúzhatjuk, amelyikben mentésre kerültek, viszont a telefonszámokat nem tartalmazó kontaktok elrejtését nem a névjegyzék beállításánál találjuk, ahol logikusan keresnénk, hanem a Telefon menüpont beállításai között. Mindenesetre a lényeg, hogy van.

[+]

Extra szoftverek terén még a gyártó alsó kategóriás készülékei sem szűkölködnek, alapjáraton viszont csak a legszükségesebbek kerültek integrálásra, ami igen örvendetes annak fényében, hogy a Samsung legendásan bőkezűen bánt a már-már bloatware-nek tekinthető appok előtelepítésében. Az alkalmazások között először még csak ikon szinten, de nem teljes egészében telepített szoftverektől eljutottunk az a'la carte kínálathoz, így az főmenü három mappát és néhány alkalmazást tartalmazó egyetlen oldalra redukálódott, várva a felhasználói igényeknek megfelelő bővítésre. A Google szoftverei teljes létszámban képviseltetik magukat, az Office csomag és a Skype a Microsoft alkalmazások címszó alatt gyülekeznek, a Samsung mappában pedig a mindennapi élethez nélkülözhetetlen appok (E-mail kliens, böngésző, S Voice, fájlkezelő, hangrögzítő és Samsung alkalmazásáruház) mellett a nagyjából komplett lázlap vezetésére alkalmas S Health kapott helyet. Itt célokat tűzhetünk ki és nyomon követhetjük – amennyiben lelkiismeretesen bevisszük az adatokat – a víz- és élelemfogyasztást, alvásmennyiséget, elégetett kalóriákat, vérnyomást és vércukorszintet, valamint a hátlapi szenzorral mért véroxigén szintet és pulzusszámot is.

[+]

Szoftveres újdonság továbbá a Game Launcher is, amelyet a beállítások speciális funkciók menüpontja alatt konfigurálhatunk. A holmi egyrészt egy kupacba gyűjti a telepített játékokat, másrészt elérhetővé válnak olyan lehetőségek, amelyek a játékélményt hivatottak kiterjeszteni, azon kívül, hogy a Galaxy eszközökön legnépszerűbb játékokról és toplistákról is tájékozódhatunk. A Game Tools a játék során lebegő gombokkal jelenik meg, itt kikapcsolhatjuk az értesítések megjelenítését és hangját, képernyőfotót készíthetünk, vagy akár 1080p Full HD minőségben is rögzíthetjük a játékmenetet hanggal, vagy külső hangokkal együtt, esetleg az előlapi kamera képével is kiegészítve. A játékok grafikus teljesítményét a Game Launcherben tudjuk adjusztálni energiatakarékos és extra energiatakarékos viszonylatban, ami a maximális felbontás és képkockasebességgel bűvészkedve eredményez az üzemidőre nézve kedvezőbb paramétereket.

[+]

Multimédia

A tavalyi széria 16 megapixeles szenzorjához képest látszólagos visszalépés történt, ugyanis az S7-ben található Sony IMX260 típusú, f/1.7 rekeszértékű optika mindössze 12 megapixeles, ugyanakkor a Dual Pixel technológiának köszönhetően már a kedvezőtlen fényviszonyok sem jelentenek akadályt. A képérzékelő minden képpontjához két fotodióda tartozik, így a fókuszálás villámgyors, este pedig csak egy hajszállal marad le Flash Gordon mögött. Az S7 és az S7 Edge felszereltsége és képességei megegyezőek, a technológiáról pedig a nagyobbik testvér tesztjében olvashatunk részletesebben.

A kameraszoftverben nagyjából minden megtalálható. Az effektusok, a HDR, az időzítő, a vaku és a felbontás ikonjai instant elérhetőek, amint bekapcsoljuk a kamerát, további finomhangolást a beállításokban eszközölhetünk. Az automata módon kívül kilenc másikat kapuk (szelektív fókusz, panoráma, videokollázs, élő adás, lassítás és hyperlapse, virtuális felvétel és étel), amelyek mellé további négyet (dual camera, animált GIF, sport és srround shot) tölthetünk le a Samsung alkalmazásáruházából. Maximális felbontás esetén a képarány 4:3-asra módosult, szélesvásznon a maximum 4032 x 2268 (9,1 MP) lehet. Külön említést érdemel a módok közül a professzionális opció, ahol manuálisan ügyeskedhetünk a záridővel, az ISO-val, a fehéregyensúllyal, a fókusz- és mérési módokkal, valamint a tónusokkal az optimális eredmény elérése érdekében. Az egyéni beállításokban 3 darab, saját magunk által meghatározott értékekkel bíró módot menthetünk el. A képminőség nem sok kívánni valót hagy maga után, a dinamika kiemelkedő, a vonalélességre sem lehet panaszkodni. Noha a sarkokban akár még kromatikus aberrációval is szembesülhetünk, ha nagyon akarjuk, összességében kiváló képeket lőhetünk a telefonnal, amelyeket profi módban DNG RAW formátumban is menthetünk.

[+]

Az 5 megapixeles, Samsung által szállított, S5K4E6 típusú előlapi kamera szintén nagy látószögű, f/1.7-es apertúrájú lencsékkel van felszerelve. Ezzel is készíthetünk videókollázst, streamelhetünk és a virtuális felvétel is működik, valamint panoráma szelfit, adott esetben wefiet is lőhetünk többedmagunkkal, mindenféle arcszépítő funkcióval megtámogatva. Ha a frontkamerával támadunk, az exponálás a hagyományos módokon túl a hátlapon található szenzor megérintésével és kézmozdulattal is lehetséges. Vakuként a készülék kijelzője szolgál, amit ki is kapcsolhatunk, vagy rábízhatjuk a szoftverre, hogy szükség szerint alkalmazza a Samsung esetében újdonságnak számító featuret.

[+]

Mozgóképet akár 4K felbontásban 30 fps képkockával rögzíthetünk, FullHD-ban pedig a másodpercenkénti 60 képkocka is működik. UHD, QHD és FHD felbontású felvétel esetén a videoeffektekről, a HDR-ről és a mozgáskövető autofókuszról viszont le kell mondanunk, valamint 60 fps közepette nem fogunk tudni állóképet rögzíteni videózás közben. A gyári videolejátszóval, amit igény szerint a Samsung Appsből szerezhetünk be mindössze az AC3-as hangformátumot, Xvid és DivX videókat nem tudjuk megjelenésre bírni, minden mást akár 4K-ban is élvezhetünk teljes vagy osztott képernyőn, esetleg lebegő ablakban. A videoszerkesztő is innen érhető el, ahogy a feliratok beállításait is itt szabhatjuk testre. Habár a feliratfájlt megtalálta, annak megjelenítésére nem volt hajlandó, vélhetően az eleve félig inkompatibilis formátumnak köszönhetően.

[+]

Zenei téren a Google Play Zene lesz alapjáraton a szolgálatunkra, a hangokat viszont a beállításokban igazíthatjuk a fülünkre az AdaptSound segítségével, valamint hangszínszabályzó is került gyárilag a rendszerbe. Az UHQ felbontásnövelő opció, a térhatású hangzás és a csöves erősítő hangzásának beállítása kizárólag csatlakoztatott BT headsettel vagy fülhallgatóval válik elérhetővé, míg a koncertterem effektust bármikor ráküldhetjük a hangzásra. A készülék meglehetősen hangos, az értesítések maximális hangerőn valószínűleg a szomszédra is a frászt hozzák, zenei téren pedig minimális torzítással kell számolnunk. A monó hangszóró a készülék alján kapott helyet, így asztalra téve sem veszít az erejéből, a gyári sztereó füles pedig korrekt minőséget képvisel, ha nem kívánjuk a környezetünket is audioélményben részesíteni. Az infra hiánya mellett a második és egyben utolsó szívfájdító hiányossághoz elérkeztünk: FM-rádiót nem fogunk tudni hallgatni, maximum csak neten.

Adatkommunikáció, üzemidő, összegzés

A hetedik Galaxy S az adatkommunikáció terén sem viccel. A SoC elméletileg támogatja a Cat.12/13-as LTE kapcsolatot, ami maximum 600 Mbps-os letöltési és 150 Mbps feltöltési sebességet jelent, az S7 viszont max. Cat.9-es kapcsolatot tud, ami még mindig igen meggyőző. 4G hálózaton 450/50 Mbps, 3G-n pedig 42 Mbps-mal tehetjük magunkévá és oszthatjuk meg a tartalmakat. A kétsávos 802.11 a/b/g/n/ac WiFi modul a többcsatornás adatátvitelt is támogatja (MiMo), ahogy a WiFi Directet és HotSpotot is. A 4.2-es alacsony energiafogyasztású (LE) Bluetooth-t nem csak a továbbfejlesztett audió közvetítő (A2DP) képességgel, de az átvitt hanganyag minőségét is javító aptX protokollal is felvértezték. A hagyományos, 2.0-s microUSB OTG és MTP támogatást is kapott, mi pedig ugye OTG adaptert mint alaptartozékot. Infra sajnos nincs, NFC viszont természetesen van, amivel szerencsésebb országokban akár a Samsung Pay szolgáltatásokat is élvezhetjük. A navigáció az A-GPS mellett a BDS és GLONASS műholdak jeleit is fogadja, valószínűleg csak egy tisztességesen megépített atombunkerben nem találna meg minket. Bár a gyorsaságot és hatékonyságot elnézve ebben sem lehetünk teljesen biztosak.

[+]

Az üzemidő a megfelelően optimalizált rendszer mellett az akkumulátor megnövekedett kapacitása miatt is jelentősen javult. Sajnos az S7 3000 mAh-s telepe sem fog kibírni egy napnál többet hardcore felhasználás mellett, automata fényerőbeállításokat használva nagyjából 6 órás nettó kijelzőidővel számolhatunk kicsit több, mint 14 óra leforgása alatt, cserébe akár vezeték nélküli gyorstöltésre is van lehetőség, amellyel pontosan másfél óra alatt pakolhatjuk tele milliamperekkel a készüléket. Átlagos felhasználással azért a két napos üzemidő sem tűnik sci-finek, a rendelkezésre álló akkumulátorkímélő módokkal pedig biztosan nem kell attól tartani, hogy meglepetések érnek. Az energiatakarékos és az ultratakarékos mód mellett a Game Launchernek köszönhetően már a játékról sem kell lemondanunk szűkös erőforrások esetén sem.

Az S7 (felül) és az S7 edge egyaránt kiváló készülékek, fontos újításokkal [+]

Röviden összefoglalva a fentieket, az S7 jó. Kicsit bővebben: nagyon jó. Egyrészt önmagában vizsgálva, másrészt az elődmodellhez és a konkurenciához képest is fel tud mutatni olyan funkciókat és kvalitásokat, amelyek kiemelik a kínálatból, többek között azért is, mert a gyártó kivételesen tényleg reflektált a felhasználói igényekre a Next Galaxy megalkotása során. Alapvetően nehéz belekötni a cuccba. Az ergonómia javult, a kijelző, amire eddig sem lehetett panasz még szebb megjelenítést biztosít, a teljesítmény nem csak a tesztekben meggyőző, a kamera remekel, az üzemidő javult, az IP68-as minősítés és a tárhely bővíthetősége pedig ultima ratio, mindössze az FM-rádiót és az infrát hiányolhatjuk. A lélegzetelállító összképhez hasonló jelzővel illethető árcímke is tartozik. A készülék nyitóára 239 ezer pénz, ami nem kevés. Sőt, sok. Ezzel együtt még mindig nem ez a legdrágább Samsung okostelefon a piacon, a testvérmodell edge szinte ugyanilyen funkcionalitással még többet kóstál, noha a lehajló kijelző éleiről előrántható plusz okosságok hiányoznak. De ezek nélkül bőven lehet élni, ha eddig nem szoktunk hozzá (nem olyan nehéz ám), akkor gondoljunk inkább arra, hogy az árdifferenciából már egy belépő szintű okostelefonra is szert tehetünk. A plecsni ezúttal sem kérdés, a nagyobb testvérhez hasonlóan részünkről a Galaxy S7 is:

Samsung Galaxy S7

AliceWake

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

Specifikáció

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS/LTE
	Méret	142,4 x 69,6 x 7,9 milliméter
	Tömeg	152 gramm
	Színvariációk	Fehér, fekete, ezüst, arany
	SIM-foglalat	nanoSIM
	Kijelző
	Kijelző átlója	5,1 hüvelyk
	Kijelző felbontása	1440 x 2560 pixel (577 ppi)
	Kijelző és készülékház védelme	Gorilla Glass 4 (a hátlapon is)
	Kijelző típusa	Super AMOLED kapacitív érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	16 millió
	Hardver
	SoC típusa	Samsung Exynos 8 Octa 8890
	Processzor típusa	1,6 GHz-es, négymagos Cortex-A53 és 2,6 gigahertzes, négymagos Exynos M1
	Processzor csíkszélessége	14 nm
	Processzor utasításkészlete	ARMv8
	Grafikus chip	Mali-T880MP12 650 MHz
	RAM mérete	4 GB
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Belső tárhely	32/64 GB (a rendszer 8 GB-t foglal le)
	Memória bővíthetősége	microSD (200 GB-ig)
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 UMTS 850/900/1900/2100 MHz LTE 800/850/900/1800/2100/2600 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA/ LTE	van / 42 Mbps / 5,76 Mbps / 450 Mbps
	LTE	Cat.9
	IrDA / Bluetooth	nincs / 4.2 (A2DP, LE, apt-X)
	WiFi	802.11 a/b/g/n/ac, dual band, WiFi hotspot, Direct, MiMo
	USB	microUSB 2.0 (MTP, OTG)
	Ujjlenyomat-olvasó	van
	Pulzusszámmérő	van
	SpO2 mérő	van
	Barométer	van
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	GLONASS	van
	Beidou	van
	NFC	van
	Alapfunkciók
	Profilok	néma/rezgés
	Vibra funkció	van
	Kihangosítás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 6.0.1 (Marshmallow)
	WAP / HTML böngésző	nincs / van
	E-mail kliens	van
	Játékok	telepíthetők
	Valutakonverter	van
	Extra szoftverek	S Health, Intelligens Kezelő, Galaxy Apps, S Tervező, Fájlkezelő, Játékkezelő, OneDrive, OneNote, Word, Excel, Power Point, Skype, Témaáruház, mindig aktív kijelző
	Multimédia
	Fő kamera	12 megapixel, Dual Pixel autófókusz, élő HDR, F/1,7-es lencse, LED villanó
	Másodlagos kamera	5 megapixel, autófókusz, élő HDR, F/1,7-es lencse, kijelzőt felvillantó vaku
	Videófelvétel	2160p @ 30 fps, 1080p @ 60 fps, 720p @ 240 fps
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	van
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
Alap akkumulátor	3000 mAh-s lítium-ion
Készenléti idő	n/a
Beszélgetési idő	n/a
Zenelejátszási idő	n/a
Egyebek
IP68-as por- és vízállóság, 3,5 mm-es jack kimenet, giroszenzor, ultratakarékos üzemmód, gesztusvezérlés, pulzusszám mérő, véroxigén-telítettség mérő, légnyomásmérő, vezetékmentes gyorstöltés, NFC és MST alapú fizetés