Bevezető

Eléggé jellemző a Sony Ericsson csúcskészülékeire, hogy a bejelentésük után még jó pár hónapot kell várnunk piacra kerülésükre. Ezúttal azonban akár megértőek is lehetünk, hiszen a kissé gyengélkedő gyártó tavaly november 3-án mutatta be az Xperia X10-et, tehát szűk fél év alatt sikerült olyan szintre kalapálniuk az első Android rendszerű telefonjukat, hogy azzal már ki mertek lépni a piacra.

[+]

Ráadásul megpróbálták nagyon odatenni magukat: a Sony Ericsson az X10-zel térhet vissza abba a szegmensbe, ahová a P800-P1 vonal óta próbál visszamászni: a komolyan vehető okostelefonok frontjára. Persze próbálkoztak ők G700-zal, G900-zal, de ezeket talán jobb örökre elfeledni, aztán jött az X1 és az X2, mindkettőt kiröhögte a piac, alig produkált értékelhető eladást vele a cég.

[+]

Mintha mindig lemaradtak volna egy fordulóval. Akkor próbálták nyomni a UIQ platformot, mielőtt az megdöglött volna (ez volt a G700 / G900), aztán átnyergeltek Windows-ra (X1, X2), miközben már lehetett tudni, hogy az sem a leginnovatívabb irány, úgyhogy beleugrottak a Symbian S60 érintős vonalába is kicsit (Satio, Vivaz), ami megint csak átgondolatlannak tűnik, hiszen ez a platform is éppen csak lélegzik, jön hamarosan az új, úgyhogy végül kikötöttek ott, ahol kezdeni kellett volna: jött az Android.

[+]

Nem is tudom, talán még neki lehetne futni saját OS gyártásának is, mint a Palm, a Samsung, vagy az új hírek szerint a HTC. De most inkább örömködjünk, mert Android rendszer körül talán a Sony Ericsson is képes valami normális gépet építeni, ráadásul meglepően komolyan vették a dolgot. Nincs kizárva, hogy túl komolyan, de ez a következő oldalakon ki fog derülni.

Külső

Meglehetősen kompakt a doboz. Ez mostanában trendi: baromi drága gépek ülnek teljesen vállalható méretű csomagokban, de azt hiszem, hogy ez egyébként normális irány. Egyik-másik Nokia okostelefon dobozába több milliónyi kenőpénz fér, miközben például a HD2, vagy az iPhone csomagolása ízléses és helytakarékos. Az X10 is kellemes kialakítású pakkban jön, a telefon alatt viszont csak átlagos mennyiségű kiegészítő lapult nálunk, pedig van egy bónusz meglepetés.

A csomag része egy töltőfej, amelyből a szintén mellékelt USB kábel beledugásával lesz valóban töltő, adott egy közepes headset, illetve a készülék akkumulátora alatt egy 8 gigabájtos SDHC is lapul. A mi dobozunkban ugyan nem volt benne, de minden X10-hez jár egy Bluetooth headset is, ami nem csupán sztereó, hanem rádiós is. A típusszáma MW600.

[+]

A Sony Ericsson Xperia X10 egy olyan tepsi, amely billegne a sütőben. A hátlap ugyanis íves, ez újabban a gyártó több készülékére is jellemző (Vivaz, Elm), elvileg így jobb ezeket kézben tartani. Nekem mondjuk teljesen mindegy, de nem néz ki rosszul. Az előlapot a hatalmas érintőkijelző uralja, amely 4 inchen terpeszkedik, felbontása pedig 480x854 pixel. Ez sok, maradjunk annyiban, hogy vidáman elég konkrétan akármire. A TFT technológia talán sokaknak csalódás, de így is rendben van a cucc, s végre a Sony Ericsson is bevetette a kapacitív technológiát.

[+]

A kijelző alatt három gomb található, közöttük igen látványosan tör fel valami kékesfehér fény. Balra az opciók billentyűje indítja a sort, középre került a főképernyőre visszadoboó gomb, míg a jobb oldali kezelőszerv a törlés, illetve a visszalépés feladatát hivatott ellátni. Ebből következik, hoy dedikált híváskezelő gombok nincsenek, nekem hiányoztak. Főleg a híváslistába való bejutás, illetve a beszélgetések megszakítása miatt kellettek volna.

A kijelző feletti kis LED zölddel villog, ha elmulasztott eseményünk van, pirosra vált, ha merül a készülék. Az eszköz bal oldala „gombmentes“, jobb oldalra viszont összesen három billentyű került. Felül a hangerőt tudjuk két gombbal szabályozni, alul pedig a kamerát kezelhetjük a megfelelő billentyűvel. Az X10 tetején egy kerek kezelőszerv szolgál a bekapcsolásra, illetve a kijelző lezárására / nyitására, mellette 3,5 mm-es jack csatlakozó és microUSB bemenet kapott helyet – de ez minden Android alapú gép kötelező eszköztára.

[+]

Az X10 hátlapja nagyon finom tapintású plasztik, ráadásul elég vastag is. A nyolc megapixeles kamera nem túl hangsúlyos, más pedig nincs is itt, az íves kialakítása így elég szembetűnő. Ha lepattintjuk a panelt, akkor hozzáférünk az akkumulátorhoz, de csak ennek kivétele után tudunk zsonglőrködni a microSD-vel, ami nem túl elegáns. Az összeszerelési minőség azonban kitűnő, a telefon elég férfias jószág, nagyon jó érzés kézben tartani, a design ugyan szubjektív, de megítélésem szerint újabb példája annak, hogy igenis lehet egyedi formát adni még egy ilyen tepsinek is, amely gyakorlatilag nem áll másból, csak egy kijelzőből.

Vas és szoftver

Ezúttal biztosra akart menni a Sony Ericsson. Korábban az egyik legnagyobb hiba volt náluk, hogy a hardver fejlesztését elhanyagolták, a P900-tól a P1-ig ugyanazt a processzort használták, de az X1-X2 sem acélos teljesítményéről híres. Úgyhogy most nem tesze-toszáskodtak, belegyömöszöltek egy Snapdragon procit a burkolat alá, 1 gigahertzen ketyeg, gyors is mint Button az esőben.

[+]

Erről a Snapdragon témáról bővebben Bocha kartárs bejegyzésében lehet olvasgatni, a magam részéről lezárom a témát azzal, hogy az X10 az alapfeladatok ellátását tekintve bőven gyors, speciálisabb műveleteknél is kielégítő teljesítményt hoz, a kezelőfelületet pedig okosan úgy tervezte meg a gyártó, hogy ahol esetleg várni kellene valamennyit, azt ügyesen leplezik animációkkal.

A szoftveres oldal is különös. Először is le kell szögezzük, hogy bármennyire is csúcsgépnek tekinthető az X10, nem kapta meg az Android legfrissebb verzióját. Konkrétan még az 1.6-os rendszer fut rajta, ami elvileg funkcionalitásban sok szempontból kezdetlegesebb, mint a most frissnek számító 2.1, de itt mutatkozik meg az Android fantasztikus rugalmassága: a Sony Ericsson olyan szinten volt képes belenyúlni, ami a legtöbb hátrányt egyszerűen semmissé teszi.

Saját kezelőfelületet terveztek a mérnökök. Lesz 2.1-es frissítés a későbbiekben, a Mobile Meeting óta pedig azt is tudjuk, hogy miért alakult így. Egyszerűen a GUI fejlesztése nem két perc, még akkor kezdték, amikor csak 1.6-os rendszer létezett, s persze már gőzerővel csinálják a frisseb OS alá is a felületet, de csak akkor lesz frissíthető a telefon, ha elkészülnek. Azt viszont már most le lehet szögezni, hogy a jelenlegi verzió is megdöbbentően újszerű, alapvetően két területre fókuszáltak a fejlesztésnél. Az egyik az egyre gyakrabban SNS néven emlegetett közösségi szolgáltatásokkal való magas fokú együttműködés, a másik pedig a multimédia.

Timescape

Az X10 két nagy újítása a Timescape és a Mediascape. Igazából nem funkcionális, technikai pluszok ezek, hanem inkább két szemlélet, amivel az ilyesmire fogékonyak egy picit másképp közelíthetik meg egy okostelefon használatát. Hogy rövidre zárjuk a történetet, kezdésnek maradjunk abban, hogy két új menüpont, amelyek mögött már ismert funkciók más elrendezés és logika alapján érhetőek el.

A Timescape-pel kezdjük, mert az szerintem béna lett. Rábökve az ikonra, kicsiny, áttetsző téglalapok közé csöppenünk, amelyek időrendben mutatják a történéseket. Történésnek számít a telefonbeszélgetés, mindenféle üzenet, Facebook és Twitter post, fotózás és zenehallgatás. Minden esemény egy-egy kártyácska, amelyek között gyorsan tudunk fel-le irányban haladni. Egy adott kártyára bökve az kissé megnő, újra rákattintva elrepülünk a konkrétumok felé, tehát megnézhetjük a fotót, az e-mail, esetleg megnyílik a böngészőben a Facebook, ilyesmi.

Nálam ott borult meg először a logika, amikor kimentem az Oldtimer Expora (mert mindenképpen akartam látni Dezsőt), s persze bőszen fotózgattam, készült vagy 30 kép. Ezek mind bekerültek a Timescape kártyácskái közé, egyenként, úgyhogy ha korábbi eseményekre voltam kíváncsi, akkor görgettem mint a vaddisznó, mire eljutottam valami értékelhetőig. Persze vannak szűrt tartalmak: jobbra-balra csak adott típusú történések jönnek elő (például csak a Facebook), de valahogy nem az igazi. Az emberekkel való kommunikációs kártyák tetején viszont ott van a híres „végtelen gomb“, ami egy fektetett nyolcas, ilyenkor az adott arccal történt össze kommunikációnk rendeződik időrendbe és típusok szerint.

Ebben az esetben is borult a történet, mert egyenként kell mindenkit összerendezgetni a Facebook és Twitter accountokkal, köszi. Tök macerás, az még oké, hogy egy Facebook post után a telefonkönyvben kikeresem az illetőt és összekapcsolom (s megyjegyzem ez egyáltalán nem működött mindig), de fordítva horror. Ha a névjegyzékből indulva szeretnék Facebook kontaktot keresni, akkor lemaradt a kezdőbetűre való ugrás, illetve a keresés lehetősége, ott figyel az összes FB kapcsolatom abc sorrendben, aztán görgettem egy órát, mire meglett Zita. Kösz.

A Timescape-ről Bocha is írt részletesen korábban, illetve videót is talál a nyájas olvasó itt.

Mediascape

A Mediascape már okosabb jószág. Gyakorlatilag a többi Sony Ericsson telefonból ismert multimédia menüpont újragondolásáról van szó. Miután ott is elég kezelhető dolgot alkottak, remélhető volt, hogy Android alapokra is fel tudnak építeni valami hasonlót, s nem csak hogy sikerült, de sok szempontból túl is bír lépni a korábbi megoldásokon ez a rendszer.

Itt csak három fül van alul, a zenék, a videók és a fotók számára. A zenei részen felül a legutóbb játszott, majd a legutóbb hozzáadott, illetve a kedvenc zenék sorakoznak (kedvenc akkor lesz, ha megcsillagozzuk), utána pedig a PlayNow ajánlatát láthatjuk. Szépen, borítókkal, ahogyan kell. Egy gombnyomással mehetünk át az ID3 szerinti szűréshez is, de vannak ennél ügyesebb funkciók is. Egy-egy zeneszámra állva itt is van „végtelen gomb“, amivel az adott előadó összes YouTube klipje feljön, s rögtön le is játszható, ez elég atom dolog.

A fotóknál is hasonló elrendezést kapunk, csak itt a PlayNow helyett a webes albumaink láthatóak (tehát jellemzően Facebook és Picasa), amelyek szintén megtekinthetőek egy gombnyomással. Nagy okosság a tagelés, így emberekhez is köthetjük a fényképeket, amelyek utána feljönnek a Timescape kapcsán is, vagy csak simán a telefonkönyvben. A jó felbontású kijelző remek partner a fotók megtekintéséhez, működik a mozgásérzékelő is, multitouch azonban nincsen, s ez okvetlenül hiba, egy béna virtuális gombbal tudunk nagyítani. A rendszer sebességére egyébként jellemző, hogy a 8 megapixeles képeket is elég gyorsan tudja váltogatni.

A videók fül alatt is hasonló a felépítés, itt az utoljára nézett mozik legutóbb felvett alkotások és kedvencek látszanak, viszont az X10 gyárilag nem képes DivX filmek megjelenítésére, ami azért jelentősen ront az összhatáson. Ugyanilyen hiba, hogy a zenei felületen nincs equalizer, illetve kimaradt az FM rádió is a repertoárból, pedig frankón nézne ki a PlayNow alatt / helyett még egy sor az utoljára hallgatott rádiófrekvenciákkal... Ezen viszont segít a tartozék Bluetooth headset, amin ván rádió. A Mediscape-ről még részletesebben itt lehet olvasni.

Alapfunkciók

Az ilyen-olyan „scape“ cuccok mellett azért nem árt megnézni, hogy mire képes a telefon, ha a szó klasszikus értelmében tekintünk rá. A híváslista a tárcsázóból varázsolható elő, a hangminőséggel azonban nem voltam maradéktalanul elégedett. Olykor-olykor kihagyásokat tapasztaltam, ami nem túl jó hír. Nem tudni, hogy csak a tesztkészülék szenvedett-e néha ezzel (mondjuk öt beszélgetésnél egyszer voltak minőségi gondok), vagy ez minden X10 sajátja.

Az üzenetkezelés viszont nagyon rendben van. Talán még nem írtam le, de legyen egyértelmű: az X10 tud magyarul, ehhez képest viszont a virtuális gombsoron csak úgy találunk ékezetes betűket, ha a megfelelő karaktert hosszan nyomjuk. Fekvő helyzetben a széles kijelző miatt baromi könnyű szöveget bevinni, a hangulatjelek is csak egy gombnyomásra vannak.

Mivel az 1.6-os Androidban az Exchange szerverekkel való szinkronizálás nem játszik, ezért a Sony Ericsson külsős csapatot hívott segítségül. Az LG GW620-ban is ezen banda szoftveri futnak, a Moxier kliens elvileg minden fontos dolgot tud (névjegyzék és naptár szinkronizálás). Az üzleti funkciókhoz tartozik, hogy OfficeSuite néven találunk dokumentumkezelőt is a gépben, ez viszont read-only, tehát csak megtekinteni lehet vele az Office fájlokat, szerkeszteni nem.

[+]

A naptár és a számológép a szokásos, a további okosságok (stopper, időzítő, átváltó) beszerzése ingyenesen megoldható az Android Market használatával. Van viszont hangtárcsázás és hangvezérlés, ami sajnos a magyar nyelvű szoftver ellenére csak angolul hajlandó értelmezni a szavainkat, de letölthetőek más nyelvek is, magyar nincs köztük. A rezgés erőssége megfelelő, a csengőhangok is szépen szólalnak meg, kihangosított állapotban a hangminőség jónak mondható.

Fényképezőgép

Az X10 hátuljára egy 8 megapixeles fényképezőgép került, amely videók felvételére is alkalmas, méghozzá WVGA felbontásban. Bár az 1.6-os alap Android igen korlátozott beállításokat kínál, az X10-nél erről szó sincs, komoly mennyiségű opció érhető el, dolgoztak vele a mérnökök rendesen. A történet másik kimondottan előnyös része, hogy a képalkotás sebessége kifejezetten gyors, ahhoz képest, hogy jókora fájlok keletkeznek, az X10 ott van a szeren.

Az opciók között babrálhatjuk a felbontást, van egy rakás fókuszálási módszer (egyszer autofókusz, többszörös – ez magyarul valamiért folyamatost jelent, makró, végtelen és érintős, ami oda fókuszál, ahová a kicsi ujjunkat tesszük), motívumprogramok, illetve egy-két extra. Ilyen a mosolyfotózás, ahol még az is állítható, hogy mekkora vigyorra reagáljon. Babrálhatjuk a fehéregyensúlyt, a kontrasztot, úgyhogy megfelelő mennyiségű beállítás érhető el.

A fent elterülő tesztképek elemzését követően nagyjából arra a következtetésre juthatunk, mint Bocha ebben a bejegyzésben. Nagyon erős a zajszűrés, ezért a kevéssé éles részek összemosódnak. Viszont jók a színek, s még a sötétebb területeken sem zavaró a képzaj. Tipikus Sony Ericsson betegség a kromatikus aberráció, ez megfigyelhető olyan felvételeken, ahol fák ágai látszódnak. Összességében viszont én azért elégedett vagyok, az Android rendszerű gépek ugyanis nem jeleskednek annyira fotózási szempontok alapján, az X10 viszont megállja a helyét, ha nem is tör az élre.

Természetesen némi videoanyagot is vettem, mondjuk ott sündörögtem a parton és fogalmam sem volt, hogy mi legyen, ami mozog, úgyhogy bedobtam egy fadarabot a vízbe, itten vagyon a „múvi“.

Adatátvitel, akkumulátor

Ha okostelefon és Android, akkor biztos, hogy van WLAN és HSDPA. Ezúttal sincs másképp, a vezeték nélküli hálózatokat biztosan találja meg a gép, az érzékenység megfelelő. A mobilhálózati tempó lefelé 7,2 Mbit/s, felfelé 2 Mbit/s lehet, ha a körülmények ideálisak. Ez vidáman elég arra, hogy a beépített böngészőn keresztül netezgessünk.

Szintén androidos specialitás, hogy USB kábellel a géphez kötve alapesetben a memóriakártya tartalma lesz látható, ez PC-n és Mac-en is hibátlanul működött. Mélyebb turkáláshoz ott van az SDK. Nem hiányzik a sztereó Bluetooth sem, ami gond nélkül együttműködött egy Motorola HX1 headsettel.

[+]

Az 1500 mAh teljesítményű telep elég izmosnak számít, de így is két nap alatt lemerül. Persze a WLAN kikapcsolásával csökkenthető a fogyasztás, de készüljünk fel arra, hogy ha 15% alá esik az akkumulátor állapota, akkor az X10 önkényesen leveszi a fényerőt, s ezzel napsütésben láthatatlanná teszi a kijelzőt.

Összegzés. Nem mondom, hogy hibátlan, de azt merem mondani, hogy jó. Sok apróság viszont engem speciel zavar. Egyrészt hiányoznak sajnos olyan apróságok, amik miatt vásárlókat veszthet a cég. Equalizer, DivX kompatibilitás. Ezek fájó hiányosságok, cserébe kapunk sztereó Bluetooth headsetet felár nélkül. A hangminőség nem fogja befolyásolni a verdiktet, remélhetőleg egyedi nyűg ez a tesztelt X10-nél. A Mediascape jó ötlet és jó megvalósítás, a Timescape is jó ötlet, de nem tökéletes a végeredmény. Erre az SNS témára még gyúrni kéne egy kicsit, mondjuk nem ártana, ha hozzá is lehetne szólni Facebook bejegyzésekhez, illetve az sem lenne rossz, ha könnyebben lehetne párosítani a névjegyzéket a közösségi elérhetőségekkel. A HTC-nek sikerült. Nagyon jó munkát végeztek viszont a kamera kapcsán a mérnökök, a zenei rész megvalósítása is korrekt. A Moxier programokkal vérbeli üzleti készülékké válhat az X10, a magyar nyelv jelenléte pedig mindenképpen jó hatásokkal lesz az eladásokra. A Sony Ericsson első Android rendszerű telefonjánál nagyon nagyot akart alakítani a gyártó, de talán túl nagy fába vágta a fejszéjét. Mindenesetre kezdésnek bíztató, a magam részéről két dolgot várok csupán: erre a cuccra egy 2.1-es frissítést, illetve az X10 mini prot a kezembe, mert most úgy tűnik, hogy az egy hiánypótló eszköz lesz. Az X10-nek túl sok a vetélytársa, a Desire, a Nexus One és a Milestone is komoly ellenfél. Azonban az itt szerzett tapasztalatok egy következő készüléknél már sokat számíthatnak. Mindent egybevetve természetesen nem hagyhatom plecsni nélkül ezt a modellt sem, úgyhogy:

Sony Ericsson Xperia X10

Bog

Specifikáció

Sony Ericsson Xperia X10

	Általános
	Technológia	GSM/UMTS
	Méret	119 x 63 x 13 milliméter
	Tömeg	135 gramm
	Színvariációk	fekete, fehér
	Kijelző
	Kijelző átlója	4 hüvelyk
	Kijelző felbontása	480 x 852 pixel
	Kijelző típusa	Kapacitív TFT érintőkijelző
	Színárnyalatok száma	65 ezer
	Memória
	Telefonkönyv kapacitása	dinamikus
	SMS memória	dinamikus
	Memória	576 MB RAM / 1 GB ROM
	Memória bővíthetősége	microSDHC (alapcsomag: 8GB)
	Adatátvitel
	Frekvenciasávok	GSM 850/900/1800/1900 MHz UMTS 900/2100 MHz
	GPRS / EDGE	van / van
	UMTS / HSDPA / HSUPA	van / 7,2 Mbps / 2 Mbps
	IrDA / Bluetooth	nincs / 2.1 (A2DP)
	WiFi	802.11b/g
	USB	microUSB 2.0
	Push-to-talk / RSS	nincs / van
	GPS vevő	van
	Alapfunkciók
	Profilok	vannak
	Vibra funkció	van
	Kihangosás	van
	Hangtárcsázás / hangvezérlés	van / van
	Hangrögzítés	van
	Ébresztés	van, kikapcsolva is
	Prediktív szövegbevitel	van
	Szoftverek
	Platform	Android 1.6
	WAP / HTML böngésző	van / van
	E-mail kliens	van
	Java	van
	Játékok	1 darab, bővíthető
	Valutakonverter	van
	Extra szoftverek	Facebook, Twitter, Google Voice, Google Maps, Google Talk, Picasa, Google Mail és naptár, Android Market, YouTube, Timescape, Mediascape, PlayNow, Moxier
	Multimédia
	Fő kamera	8 megapixeles, autofókuszos, ledes villanó
	Másodlagos kamera	nincs
	Videófelvétel	van (800 x 480 pixel @ 24 fps)
	Zenelejátszó szoftver	van, háttérben is fut
	Hangszínszabályzó	nincs
	FM-rádió	nincs
	Üzemidő
	Alap akkumulátor	1500 mAh Li-Ion
	Készenléti idő	415 óra (2G) / 425 óra (3G)
	Beszélgetési idő	10 óra (2G) / 8 óra (3G)
	Egyebek
	giroszkóp, számítógépre kötve kártyaolvasóként is működik, mosolyérzékelés, geotagging a fotókon