Hogy is volt?
A T-Mobile jóvoltából vendégeskedik nálunk egy HSDPA adatkártya, és mivel elég sokat mozgunk HSDPA által lefedett helyen, ezért úgy véltük, hogy érdemes megosztani a tapasztalatainkat.
Azért, hogy képben legyünk, mindenképpen beszélnünk kell az előzményekről mobil internet szempontjából, legalább madártávlatban. Legelőször egyetlen alternatíva nyílt a mobiltelefonról történő internetezésre, ami igen drága volt, így nem túlzottan elterjedt. Ez volt a betárcsázásos technika, amivel adathívással felhívtuk az internet szolgáltató által megadott számot, így jött létre a kapcsolat. Ez általában 1,8 Kb/s sebességre volt képes, ennek továbbfejlesztett verziója volt a HSCSD, amely négy vonalat kapcsolt össze, sok-sok pénzért. Ezután jött a GPRS, mint egyetlen normális mobil internet lehetőség. Ezzel mindössze maximum 6,7 Kb/s sebességet csikarhattunk ki készülékünkből, azonban ennek ellenére igen sikeresnek tekinthető a mai napig. Kiépültsége és támogatottsága révén igen sokan használják. Jelen sorok írójának is körülbelül fél évig ez volt az egyetlen lehetősége az internetezésre. Egy hátránya volt, mégpedig a lassúság. Türelmetleneknek ezért nem ajánlott.
Ezután hazánk szolgáltatói közül kettő bevezette az EDGE hálózatot, ami a GRPS-nél csaknem 6x gyorsabb sebességre volt képes, átlagosan 30 KB/s letöltési sebességgel, ideális esetben.
Majd nem is olyan régen jött el az igazi áttörés ideje, amikorra mindhárom hazai szolgáltató megkezdte harmadik generációs szolgáltatásának indítását. Ennek letöltési maximuma 64 KB/s, és tapasztalataink alapján azért ezt még nem könnyű elérni, de a sebesség már így is megközelíti a jelenleg választható szélessávú internet szolgáltatások alsó határát. Ha eddig azt hittük, hogy ezzel megérkeztünk a fejlődés végéhez, akkor most csalódást kell okoznunk. Megérkezett ugyanis a T-Mobile jóvoltából a HSDPA, amely még a 3G-nél is jóval nagyobb sávszélességet biztosít. Ez nem csak duma, megmutatjuk, hogy mennyire nem.
Szereljünk, installáljunk
Sokan idegenkednek az adatkártyáktól, szinte szörnyként tekintenek rájuk, azonban meg kell hogy nyugtassam őket, az installálásuk egyszerűbb egy mosógép beindításánál. Jelen tesztünk alanya - egy rózsaszínre festett Option Globetrotter eszköz - egy megszokott adatkártya-tartóban érkezett hozzánk, amelyen mindössze egy matrica jelölte, hogy a készülék bizony „HSDPA Ready”. Mivel mi is azok vagyunk, elsőként átolvastuk a telepítési útmutatót, amely mindössze egyetlen magyar oldal, és a lényege tömören ennyi: CD behelyez; Tovább gombot nyomogat; amikor a program kiírja, újraindít; újraindítás alatt kártya behelyez; gép indulása után a megjelenő programban csatlakozás gombra kattint.
Ez a telepítési útmutató mind szépen és jól hangzik, de mi azért felkészültünk jelszavakkal, domain utótag beállításokkal, AT paranccsal, és minden egyébbel, ami kellhet egy mobilnet csatlakozáshoz. Nekiestünk hát a telepítésnek, és mindössze a következőt kellett tennünk: CD behelyez; Tovább gombot nyomogat; amikor a program kiírja, újraindít; újraindítás alatt kártya behelyez; gép indulása után a megjelenő programban csatlakozás gombra kattint.
Körülbelül 3 perc alatt működőképes HSDPA kapcsolat létesült a laptopunkon, a beállításokat automatikusan elvégezte a szoftver, valóban mindössze néhány kattintásra volt szükség az üzembe helyezéshez. Gratula a gyártónak, ugyanis annyira butabiztos rendszert sikerült alkotni, amelyben nagyon nehéz eltévedni.
Nyüstöljük
Összeszerelés után érdemes egy olyan helyre utaznunk, ahol HSDPA lefedettség található. Ennek folyamatosan frissített listája megtalálható a szolgáltató honlapján. A jelenlegi állást az alábbi kép mutatja, azonban nem kell megijednünk, ugyanis amennyiben a kártya nem talál HSDPA hálózatot, automatikusan elkezd 3G, majd EDGE, és utána GPRS hálózatot keresni.
Indítás után leesett az állunk. A weboldalak 1-2 másodperc alatt letöltődtek, sok kép esetén kellett mindössze néhány másodpercet várnunk. Ezen felbuzdulva kipróbáltunk egy letöltést egy publikus helyről, az egyik weboldal szoftverbázisáról. 151KB/másodperces letöltési sebességet tapasztaltunk, amely folyamatos volt, mindössze 1-2 KB ingadozás történ letöltés közben. Ugyanerről a szerverről korábban mindössze 17 KB/másodperc sebességgel töltöttünk le EDGE segítségével.
A fenti eredményen felbátorodva kipróbáltuk, hogy vajon milyen válaszidővel dolgozik a HSDPA hálózat. Természetesen ugyanezt megpróbáltuk EDGE segítségével is, valamint saját 384 Kbps sebességű kábelnetünkkel is. A mérések eredményei az alábbiakban láthatóak, jól látszik, hogy a kábeles hálózattal nem tudja felvenni a versenyt válaszidő tekintetében a HSDPA, azonban ez a sebesség is megfelelő lehet még játékokhoz is akár. A fejlődés az EDGE-hez képest egyértelműen látható.
Miután mindent végigpróbáltunk, még egy mérés maradt hátra. Nekiugrottunk az általunk eddig legpontosabbnak talált http://www.giganews.com/test_connect.html oldalon lévő sebességtesztek lefuttatásának, amely az alábbi eredményeket adta:
Összegzés
Őszintén megvalljuk, hogy tátva maradt a szánk eleinte. Ekkora sebességre pár évvel ezelőtt még nem is gondoltunk, amikor az első mobilunkat kézbevettük, sőt igazából a megtapasztalásig csak hitegetésnek tűnt a hatalmas sávszélesség mobilon keresztül.
A szolgáltatás itt van, elérhető, Budapesten belül használható, azonban az ára továbbra is kicsit borsos. Mindenestre azoknak, akiknek fontos a folyamatos internet a laptopjukon, esetleg tárgyalások során, számukra értelmes alternatíva lehet a HSDPA. Nálunk még néhány napot biztosan vendégesedik a tesztpéldány, tehát a fórumban lehet kérdezni nyugodtan.
 |
| T-Mobile HSDPA Datacard |
Polacheck
A teszteléshez szükséges eszközöket a T-Mobile biztosította. Köszönjük.
