Nem lesz több Windows mobilra

17 éves sztori végére tett pontot a Microsoft. Nem fejlesztik tovább a mobilos rendszerüket, nem lesz több Windows telefon. Pocket PC-ként indult, Windows 10 Mobile-ként végződik. – írta: Bog, 2 hónapja

A kezdetek

Joe Belfiore Twitteren jelentette be, hogy vége a Windows mobilos rendszerének. Nem fejlesztik tovább, nem építenek sem ők, sem mások eszközöket köré, a Microsoft befejezte. Nem ölnek bele több pénzt és erőforrást, még jönnek persze hibajavítások és biztonsági csomagok, de a Windows 10 Mobile volt az utolsó verziója annak a 17 éves történetnek, ami gyakorlatilag a Pocket PC 2000 nevű rendszer bemutatásával kezdődött el. Ami amúgy az 1998-as Windows CE 3.0-ra épült. És ez nem tegnap volt.

Amikor a Pocket PC 2000 elkészült, akkor még szó nem volt okostelefonokról. A Microsoft a tenyérszámítógépekre ütött össze egy felületet, ezeket hívták Pocket PC-nek (illetve PDA-nak), sokkal inkább a PC irányából közelítették meg a témát, mint mobilos szemszögből, sokáig SIM-et sem találtunk a Pocket PC köré épített eszközökben. Ezek kicsi, korlátozott funkcionalitású, rezisztív érintőkijelzővel és ceruzával irányított személyi asszisztensek voltak olyan gyártóktól, akiknek amúgy közük nem volt a telefonos piachoz. A HP, a CompaQ (akkor még a HP-től külön) és a Casio voltak az első partnerei a Microsoftnak, a cél pedig az volt, hogy az akkoriban népszerű Palm gépeket megszorongassák. Hardveresen jobbak voltak, QVGA felbontású kijelzővel, 32 MB RAM-mal és a csúcsmodellekben 206 MHz-es Intel StrongARM processzorral.

Ezt követte a Pocket PC 2002, ahol már egységesen ARM chipseteket támogatott a rendszer, lehetett témázni, kaptak frissítést a beépített alkalmazások (böngésző, Office, médialejátszó), és bekerült a SIM támogatása, kvázi innentől kezdve beszélhetünk Windows okostelefonokról, a speciálisan erre felkészített verzió neve Phone Edition volt, aminek az volt talán a legfontosabb újítása, hogy nem kellett érintőkijelző a kezeléshez, hanem a klasszikus mobilos gombsorral is lehetett haladni a menüben. És itt már bőven voltak olyan termékek is, amikkel a hazai felhasználók is találkozhattak, mint amilyen a HP Jornada 565 és 568, vagy az iPAQ H3700 és H3800. Viszont a rendszer még mindig a 3.0-s Windows CE-re épült, de nem kellett sokat várni egy alapos reformra, mert 2003-ban megjött a Windows Mobile 2003, rá egy évre a Second Edition, ami elég sokáig igen népszerű volt olyan újításokkal, mint a VGA felbontású kijelző támogatása és a kép elforgatásának lehetősége. És itt indult be igazán a szekér.

Beszállt az ASUS, a Mio, a Fujitsu-Siemens, a Toshiba, a Motorola és a HTC. Bár ők még nem a saját nevük alatt alkottak a termékeket, hanem bérgyártóként működtek többek között a már említett iPAQ eszközöknél, illetve a T-Mobile MDA II-nél is, de gyakorlatilag ekkortájt, a Microsoft oprendszerének sikerével együtt kezdődött a tajvani gyártó felemelkedése is. Ironikus, hogy a HTC most pont a Google karjaiba menekült egy csődközeli helyzetből, alig pár hónappal azelőtt, hogy a Microsoft bejelentette a Windows mobilos vonalának kinyírását.

A Windows Mobile 2003-ból is létezett egy spéci verzió, a Windows Mobile 2003 for Smartphones. Ez számos, mostanra már legendás telefont eredményezett, mint amilyen a Motorola MPx200, vagy a Mitac Mio 8390. Úgy nézett ki, hogy a Microsoft rátalált a helyes útra, ekkoriban még az Android és az iOS talán még terv szintjén sem létezett, a korábbi nagy konkurens Palm meggyengült, a legfőbb vetélytárs a Nokia által dédelgetett Symbian Series60, illetve annak más gyártók által használt UIQ verziója volt.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Minden