Tegnap este az egész banda meghívást kapott a Huawei koktélparty színhelyére, amely egy kiállításhoz közeli hotel alagsorában volt. A 26 emeletes épület legtetején volt a medence, ide egyébként Kind, Legendd és operatőr Csabi fel is mentek, amikor már ittak eleget ahhoz, hogy ne legyenek gátlásaik. Úszni mondjuk nem úsztak.
A Huawei nagyon kellemes fogadást adott, semmi kötött program nem volt, csak egy sereg asztal, ahová folyamatosan hozták a remek tengeri és Bochára gondolva nem tengeri kajákat, kis lazac, kis polip, kis tintahal, ilyesmi. Miután a stáb nem sokat evett napközben, ezért igen hatékonyan pusztítottuk a tápot, miközben folyamatosan töltögették a poharainkba a bort, de egy fél óra múlva Bocha megjegyezte, hogy hát lesz-e valami program is, mert így jóllakva egy picit unja a dolgokat. Már az is varázslatos volt, hogy erre a megjegyzésére hirtelen ott termett egy bűvész az asztalunknál, és igazából igen ügyes volt, jó 15 percig szórakoztatott minket mindenféle trükkel úgy, hogy ezekbe rendre be is vonta a társaságot és semmi kifogása nem volt az ellen, hogy minderről a Lumia 920-szal videót is vegyek, sőt, kaptam tőle névjegyet utána, hogy küldjem majd neki el a felrakott anyag linkjét. Bazi jó a névjegy, egy kártyalapra épül, úgyhogy most már tudom, hogy Mag Lini a srác művészneve.
A trükkös fiú után megjelent az asztalunknál CT Johnson, aki a Huawei nevében örömét fejezte ki, hogy el tudtunk jönni, pedig marhára nem mi tettünk ezzel szívességet. Utána a bűvész még egy trükk erejéig visszatért hozzánk, majd a többieket hátrahagyva Bocha és én elindultunk a belvárosba, hogy eleget tegyünk az Acer vacsorameghívásának a La Flauta nevű étteremben. Ez valami nagyon menő hely lehet, mert sorban álltak a népek asztalért, és annyira magabiztosak voltak a staff tagjai, hogy angolul meg sem tudtak szólalni. De megtaláltuk az Acer különítményt, Christina, a PR-os hölgy úgy örült nekünk, mintha messze földre szakadt rokonai lennénk, és leültetett minket az "angol" asztalhoz, ahol a CNET, a Techradar és a Tom's Hardware szerkesztőivel vettük magunkat körül, s egy ideig csak pislogtunk, aztán pár bor után Bochának megeredt a nyelve és képbe hozta a nyugati sajtót, hogy milyenek a magyar piaci viszonyok mind a telekommunikáció kapcsán, mind úgy általában. Nekem még kellett néhány pohárka ahhoz, hogy azzal szórakoztassam az addigra már kellőképpen megdöbbent briteket, hogy mi olyan kemények vagyunk, hogy az új Alkotmány írásához százával vesszük állami pénzből az iPadeket és addigra már volt olyan a hangulat, hogy névjegyeket cserélgettünk és a Tom's Hardware szerkesztője megígérte, hogy küld nekünk jogdíjmentes zenéket a YouTube videókhoz, mert szerinte abból lehetne pénzt is csinálni, hiszen minden meg nem keresett euró egy el nem költött euró, you know.
Egyébként itt is tapas volt a menü, a steaket például testvériesen öt felé osztottuk, miközben Bocha arról mesélt, hogy akár lengyelek is lehetnének most az angolok, mert magyar és lengyel mekkora haverok, szóval visszagondolva abszolút szürreális volt a szituáció. Egyébként - hogy szakmai is legyek - a Techradar szerint a BB Z10 egy masszívan túlárazott, esélytelen valami, a CNET szerkesztője viszont oda-vissza beszart attól, hogy a Firefox OS mekkora jóság. A Tom's Hardware srác pedig azon akadt ki, hogy a népességhez viszonyítva nekünk több az olvasónk, mint nekik és ez biztos azért van, mert nálunk magasabb az átlagos sávszélesség. Elkövettem azt a hibát, hogy amikor mondta, hogy Milánó mellett lakik, akkor irígykedve azt mondtam, hogy nektek tök jó, mert két frankó focicsapatotok is van, amin megint kiakadt, mert utálja a focit. Sebaj, hamar megbékélt, amikor inkább azt forszíroztam, hogy Milánóban milyen jók a villamosok. Úgyhogy így zajlott az Acer vacsora, ahonnét kissé kacifántos úton sétáltunk haza és nem volt kérdés, hogy azonnal alszik az egész csapat, amint felmászott az öt és feledik emeletre.
