- Yettel topik
- Apple iPhone 13 - hízott, de jól áll neki!
- Samsung Galaxy Watch6 Classic - tekerd!
- iPhone topik
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Fotók, videók mobillal
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Drágábban indíthat az új iPhone SE
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Motorola Moto G54 5G Power Edition - nem merül le
Hirdetés
-
MultiVersus - Íme a launch trailer
gp Az érdeklődőknek alig egy hetet kell már csak várniuk a teljes kiadás megjelenésére.
-
Bemutatkoztak a Microsoft aktuális Surface gépei
ph A Surface Laptop és Pro hamarosan megjelenő iterációi a 45 TOPS-os NPU-val érkező Snapdragon X platformra épülnek.
-
Sarokba szorította a Huawei az Apple-t Kínában
it A Huawei olyan nagy versenyt teremtett az Apple számára Kínában, hogy utóbbi érezhetően csökkentette az országban az iPhone-ok árait.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Sztripi
csendes tag
Abszoulute egyetertek....
Legi szallitas csak tuzoltasnak elegendo, de huzamosabb csapatellatasra nem ad lehetoseget, akkor kulonosen nem ha intenziv harci cselekmenyekben vesznek reszt.
A kovetkezo reszletet ragadtam ki erdekesseg gyanant:
The rail capacity was divided between daily supplies required by the troops, new units being moved into the sector, and reserves of supplies being stockpiled for the offensive. Although the Red Army man lived on far less than his German counterpart, the authorized allotment for an actively engaged rifle division in December 1943 was 311 tons of munitions, 19 tons of rations, 15 tons of fodder for the horses, and 13 tons of fuel, for a total of 358 tons. While a division was in reserve the quantity of munitions was greatly reduced, resulting in 275 tons per day for an inactive division. With the equivalent of more than 150 divisions in the four fronts [committed to the offensive], the daily requirement was at least 41,250 tons or about 20 trains per day each with about 2,000 tons of supplies. A car usually carried from 40 to 50 tons with about 45 cars per train for a total of 2,000 tons per train. Therefore, daily maintenance for active units required nearly one-fifth of the 100 trains that arrived each day.
Leforditva EGY Szovjet hadosztaly utanpotlas iranti igenyet mutatja EGY napra. Harcolo egysegek 311 tonna loszert, 19 tonna kajat, 15 tonna zabot, 13 tonna uzemanyagot osszesen 358 tonnat fogyasztott 1943 - ban. 275 tonna inaktiv hadosztalyoknak. 150 hadosztalynak 41250 tonna kelett naponta. Egy dakota max sulya 11,400 kg felszalaskor, meg uresen 8,300 kg. 3100 kilogram hasznos teher max. A ju 52 max sulya felszalaskor 9200 kg. (uresen nem talaltam adatot). Mindegy ha Dakotakat veszunk alapul akkor naponta kene 13307 fordulot tenniuk. Khm... Es ebben nincs benne a forontra valo csapatok szallitasa. Ez naponta kulonben csak 20 vonatot jelent 45 kocsival kb 2000 tonna egy vonat. Hajokkal meg jobb a helyzet. Ket NAGYOBB hajo/ nap.
Na ennyi...I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Gyantusz
tag
Nézz és olvass utána!
Mellesleg gyártottak rengeteg traktort, T-34-et, amiknek a németek által kilőtt alvázai is frankón szerepeltek később, összekapargatták őket, miután a front átment felettük, új motor bele, aztán ''davaj'' szállíts paraszt anyagot. Például.
A T-34 fajlagos talajnyomása amúgy is kivállan kicsi volt.
Kaptak jópár szállítógépet az USA-tól, meg azért ők is fejlesztették őket!
Nézd meg TB, vagy ANT-6 néven miket találsz pl. a wikipedia-n és onnan mehetsz tovább.
A lövésszállítókról már nem is beszélve, amiket az USA-tól kaptak, meg amiket ők fejlesztettek ki (ill. másoltak le).
No meg amiket zsákmányoltak a háború 4 évében...Örülj ifjú ember a fiatalságodnak! (A prédikátor könyve)
-
Sztripi
csendes tag
Valahogy megoldottak nem?
Sot mi tobb mert a nemetek is valahogy megoldottak, mert ha mashol nem akkor normandiaban bizony a szovetsegeseknek TELJES (olyannyira hogy mindent lottek ami mozog) legi folenyuk volt, nemet gep csak mutatoban neha, es a nemet csapatok valahogy nem eheztek es elegendo loszeruk is volt.
Hmmm....
Lehet hogy talan legi foleny melett is lehet utanpotlas juttatni a csapatokhoz. Mondjuk uj kori haborubol Vietnam jut az eszembe. Ott is eljutott az utanpotlas a csapatokhoz...
Valahogy...I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Sztripi
csendes tag
Ja. Ponotsan.
Hat nem volt valahogy gond. Igaz nem volt konnyu sem de meg tudtak oldani. Azert a napi kb. 300 tonna anyag egy harcolo hadosztaly szamara, nem semmi logisztikat igenyel.
Ami pedig oroszorszagot illeti ha nemeteknek nem voltak utaik akkor az oroszoknak sem voltak utaik nem? Megis valahogy atjutott az utanpotlas. Az oroszok is ugyanolyan nehezsegekkel kuszkodtek mint a nemetek, ez volt a hideggel is...I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
#65675776
törölt tag
A II. vh-ban nem alkalmazták őket. A fáma szerint ehhez annak is volt köze, hogy Hitler az I. vh-ban gáztámadás áldozata volt. Mély nyomot hagyott benne a dolog, és határozottan megtiltotta a vegyi fegyverek bevetését.
A koncentrációs táborok esete más. Nem szabad a kettőt keverni. -
#65675776
törölt tag
A könyv elolvasása nem fog leamortizálni, mivel nem valami komoly terjedelmű. A folytatása - Győztesek és legyőzöttek, kb 3x annyi.
Ami probléma van a filmekkel: az egyik nagyon leragad a kiképzésnél, a másik meg szinte egyáltalán nem beszél róla (emlékeim szerint a régebbi). A könyvben kb fele-fele arányban van szó a kettőről. -
#65675776
törölt tag
Nem hülyék az amerikaiak, akár mennyire is ezt mondják sokan róluk. Az egyetlen ok, ami használatra késztetné őket, az a bunkerkomplexumok megsemmisítése. Erre is irányul a jelenlegi fejlesztés a taktikai nukleáris fegyverek terén. A cél pár tized/század kilotonnás atombombák kifejlesztése. Egy komoly bunker-rendszer megsemmisítésére ez bőven elegendő. A legkomolyabb probléma a födém átütése.
-
#65675776
törölt tag
No igen, csakhogy itt több tíz méterrel a felszín alatt levő objektumokról van szó! A ''hagyományos'' bunkerek ellen ma is léteznek hatékony fegyverek, ezek csúcsa a(z) (E)GBU-28/B és a GBU-37. Viszont ez sem igazán képes 10-20m-nél vastagabb földrétegnél és ott 7-8m vastagságú betonnál többet áttörni. Viszont vannak ennél sokkal keményebb célpontok is. Pl a Cheyenne-hegy [link]. De ez a közel elpusztíthatatlen kategória és nem sok ilyen objektum létezhet a Földön.
-
Sztripi
csendes tag
Hat igen az atomfegyverek nem igazan ''bevetheto'' fegyverek. Ami ugy eszembe jut az a tanulmany amit a Sovjetek irtak amiben megprobaltak elemezni a hatekony nuklearis taktikakat. Hat erdekes volt a vegso kovetkeztetes.
A tanulmany szerint az egyedi lehetseges es celravezeto taktika a teljes nuklearis csapas elso lepeskent. Ha az ellenseg nem tud visszaloni akkor annyi nyertunk ha igen akkor vesztettunk... Minden mas megkozelites nagyon gyorsan erre az eredmenyre vezet csak azzal a kulonbseggel hogy rosszabb allapotban van az infrastruktura (katonai es civil) a teljes csapas elinditasakor. Ez miatt totalis paranoia volt mindket oldalon hogy nem fog sikerulni kiloni a valaszcsapast akkor baj van. Az amerikaiak a tengeralattjarokat talaltak ki meg az oroszok automatizaltak a kilovest (emberi ellenorzes a kiloves megakadalyozasat felugyeli).
Nos igen ezen okok miatt nem volt nuklearis konfrontacio (csak majdnem Kubaban).
SEMMILYEN emberi keszitesu objektum nem tud ellenallni direkt nuklearis csapasnak... Ez sehol nem halottam hogy megkerdojelezik. Olvastam erdekes tanulmanyokat hogy ha megduplazom a betonbunker erosseget akkor a 20 kT bomba kozelebb kell hogy robbanjon mint 50 m ha nem akkor mar 100 m es igy tovabb, de egy 50kT bomba, stb... Jelenleg a pontos celzorendszerek cm pontosan be tudnak talalni igy nem gond. Persze van ertelme bunkert epiteni ha nem direkt a pofadba kapod akkor van eselyed tulelni (ha nem te vagy a celpont)...
Es mivel mindenki koveteli tolem allandoan hogy leirjam hogy honnan szedem ezeket az informaciokat hogy ne erje szo a haz elejet:
Nuclear Weapons William valaki most nem jut eszembe. Majd utannanezek...
The effects of nuclear weapons Samuel Galsstone.
Van tobb is de azok nem jelentosek\nem jutanak az eszembe...I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
#65675776
törölt tag
Baszki, Te egyre bénábban írsz!
Hogy ki lehet-e húzni? Az is kérdés, hogy mennyi idő alatt bomlanak le a kiszóródott izotópok. Egy két hét után már normalizálódni szokott a háttérsugárzás, bár nem az eredeti szinten.
Egy kis olvasnivaló: [link] (Azért az utolsó részt linkelem, mert ennek az elején ott vannak a linkek az korábbiakra.) -
Sztripi
csendes tag
A keletkezo anyagok felezesi ideje donti el hogy mennyi ido alatt lehetne kijonni...
Ugy eslo kozelitesben kb. 2 het mulva mar relative biztonsagos maszkalni a felszinen. A sugarterheles nagyon gyorsan csokken. De ez nem biztos mert soha nem volt totalis atomhaboru. A modellek nem biztos hogy jok ha mondjuk minden 20 km tavolsagban robban egy 20 MT bomba ... De akarhogy is van a felezesi idok a donotek es azok szerint 2 het mar abszolute ok.
A tuleles az bizony gond lenne. Ket oknal fogva. Meg kene szervezni a mezogazdasagi termelest, de a termofoldek mergezettek... Na mar most mi a teendo? Nem gond mert ha van gepesitesed akkor el tudod tavolitani a termotalaj legfelso reteget, de a gepesites megsemmisult a haboruban... A vizet is meg tudnank tiszitani ha lenne megfelelo berendezes, de ha azok is megsemmisultek?
Na es vegul jonne a nuklearis tel. Az atlag - 200 fok Celsius nem igazan kecsegteto nem?
Ez is egy szimulacio eredmenye, de azota mar megkerdojeleztek, urja alatamasztottak es megint megkerdojeleztek. Egyes eredmenyek szerint csak 10 fokkal csokkenne a homerseklet mas eredmenyek szeritn pedig 200. A fene se tudja.
It jut az eszembe a Futuramabol egy beszolas: A globalis felmelegedest megoldotta a nuklearis tel
Nos az en velemenyem hogy szinten nem valoszinu az ilyen haboru. Sot mi tobb a nuklearis fegyverek megakadalyozzak a vilaghaboruk kitoreset. Annyira elrettentoek hogy a jelenletuk igencsak megfontolasra keszteti a donteshozokat. Szerintem a kelet - nyugat haborut is az atomfegyverek akadalyoztak meg...
Nem is rad gondoltam a forrasok ugyeben...
Nos ami pedig a celzast illeti nem gond a centis pontossag sem mert az ujabb ICBM-ek ben van vezerlo rendszer es alkalmasak palyamodositasra is.I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Calibos
addikt
''hírszerzés'' hiányossága és ''nem-fontos dolognak lett tartva''.
ha kellőképpen/folymatosan/ kiiktatták volna az Anglia radarrendszert (ez is össze fügésben van a hírszerzéssel)
ha nem Londont kezdik bombázni, hanem tovább támadják a katonai légierő támaszpontokat
megnyerhették volna a az Angliáért folytatott légicsatározást hiszen Anglia nagyon közel állt már a vereséghez… -
#65675776
törölt tag
A Mi-24 farokrésze több irányba el van csavarva, ezért 200km/h felett elegendő reakcióerő keletkezik rajta, hogy irányban tartsa a farokrotor nélkül is.
A Blackhawk farokrésze nem ilyen, de a farokrotor kiesése esetén követendő eljárást tanítják a pilótáknak. Egyből nem zuhan le egyetlen helikopter sem, amennyiben a förotorja még neg van és forogni képes.
Ezt a röhögős smiley-t nem igazán értem miért kell odatanni mindig, ha az amerikaiakról van szó. Az oroszok, németek és mindenki más is követ el olyan hibákat, hogy azon minimum röhögni, de inkább sírni kellene. -
#65675776
törölt tag
Ez egy eléggé extrém sport, és nem egyszerű egyáltalán. A kis magasság mindenképpen ellenük szólt, kevés idejük volt a cselekvésre. Ilyenkor az egyik legfontosabb, hogy a hajtást lekapcsolják a főrotorról. Erre nem volt idejük.
Egyébként nem a filmben nem sikerült, hanem a valóságban. -
#65675776
törölt tag
Mint pl amikor a lelőtt bajtársadért megy az alakulatparancsnokod és neked fedezni kell. Tipikus szerencsejáték feeling, szinte semmi befolyásod az eseményekre. (Mellesleg engem itt legtöbbször hátúlról, a saját egységtársaim lőttek le!)
Aztán ott van, hogy megjelensz valahol, lősz egyet, onnantól kezdve az egész ellenséges arzenál a te fejedet veszi célba, mintha nem is lennének társaid.
Sokszor nem te döntesz az alkalmazott harceljárásról, hanem a védendő személy. Aki önmagát meg sem próbálja védeni, ész nélkül megy bele a nagyvilágba. (Ettől már a MOH:AA-ban is hánynom kellett. A védendő személyre semmi befolyása sincs az embernek, nem rughatod pofán, hogy álljon már meg egy helyben, amíg leslagolod az ellent.)
Hirtelenjében ezek. Az alapjáték azért is tetszett nekem annyira, mert ezek kimaradtak belőle.
Sztripi: Close Combat III és V. Nem tudom játszottál-e velük (egyik sem mai csirke, a III '98-ban jelent meg!). A Codename: Panzers csak ezeknek a hitvány (de 3D-s, és ma mindenki erre élvez) karikatúrája. -
td
senior tag
Szerintem is csak lustaság kérdése, hogy mit hogyan sz*rnak el ezekben a játékokban. Vagy csak a mai PC-k nem olyan erősek, mint amilyennek a marketingesek beállítják őket Amit kötve hiszek, szóval szerintem nem lenne olyan nagy wasistdas egy kicsit jobban odafigyelni. Csak hát akkor már tesztelni is jóval többet kéne...
A daa-raa által említett aránytalanságokra bizony jó ellenpélda a Command&Conquer, abban nekem tetszett minden, életszerűnek is gondoltam anno. Nem úgy, mint a Starcraftot, bár az nem ez a téma.''Pre-visualization hardware by AMD Opteron processors.''
-
-
Nowhereman
őstag
A tisztikar képzetsége magasan felülmúlta a jenkikét. Gyakorlatilag már az első világháborúban megalkották a szakasz szinten is önállóan is hatékony ''gondolkodó katona'' ideáját. Ebben mindvégig mndenkivel szemben fölényben voltak. Az amerikaiak szinte ugyanúgy le voltak maradva taktikából, mint amikor beléptek az első világháborúba. Csak ez most anyagiak és légierő terén lévő fölényükkel eredményesen tudták ellensúlyozni. Maga Eisenhover is ragaszkodott ahhoz, hogy min 50% fölénye legyen csak a farkasszemet néző csapatok esetén is. Persze az amerikai történészek nem lennének önmaguk, ha nem az amerikai hadsereget minősitenének a legjobbnak mindenből, úgyhogy némiképp érthető, ha némiképp megfájdul az éppeszü ember feje, ha a szemüvegükön keresztül kell nézni az eseményeket...
Utánam a kondenzcsik!
-
#65675776
törölt tag
Közelharcban, amikor már szinte teljesen összekeveredtek a csapatok nem tudsz légitámogatást kérni. Emellett a városi harcban (mint Caen) sem ért semmit akkoriban (ez csak a helikopterek megjelenésével vált biztonságossá. A repgépek csak napjainkban a precíziós fegyverek széleskőrű elterjedésével váltak erre alkalmassá.) Illetve nem tudták rendesen elkülöníteni a saját és ellenséges csapatokat. (Az Atlanti-fal elleni légitámadások sem értek semmit.)
És hiába gyengíted meg egy magaslat védőit, ha nem vagy képes azt földi csapatokkal bevenni. Márpedig az angoloknak/kanadaiaknak nem sikerült, légifölény ide vagy oda. Nagyon is sokat számított abban a térségben a terepviszonyokhoz való alkalmazkodás! A szövetséges légifölény csak arra volt elég, hogy Caen-t porig bombázzák. Ezzel viszont csak a saját mozgásukat korlátozták a szövetségesek. A légifölény ebben a csatában semmit sem ért. -
#65675776
törölt tag
Miért kell mindig a felső vezetésre fogni a harci kudarcot? Caen környékén a földi csapatok úgy ahogy voltak képtelenek voltak kihasználni a légifölény adta előnyöket. A németek pedig jól alkalmazkodtak a körülményekhez, terepviszonyokhoz. A szövetségeseknek minden eszközük megvolt a gyors győzelemhez, mégsem tudták még taktikai szinten sem sikerre vinni a műveleteiket hosszú ideig. Ez nem a felső vezetésen múlik.
-
#65675776
törölt tag
A harctéri parancsnok határozza meg a pontos taktikát. A felsőbb vezetés csak a stratégiai célkitűzéseket és azok megvalósítását szokták normális helyeken eldönteni. (Itt most még véletlenül sem Hitlerre kell gondolni!)
Vedd figyelembe, hogy El-Alamein-nél nem igazán voltak tereptárgyak. Nem voltak védhető magaslatok, amiket valahogy el kellett volna foglalni. Jelentős különbség, a két hadszíntér nem összehasonlítható.
És ezt is figyelmedbe ajánlom:[link]
És továbbra is: bomba!
[Szerkesztve] -
mityku
aktív tag
Igaza van daa-raa-nak, egy harctéri parancsnok jobban átlátja az adott helyzetet/állapotot! (egyszerűen, mert helyileg ő van ott!!) Míg a felsővezetés csak egyféle iránymutatást határoz meg a harctéri alakulat fele. Bár a mai modern technikának köszönhetően (kis- és nagymagasságban repülő felderítőgépek, műholdak), akár több 100/1000 km-ről lehet az adott területre vonatkozó pontos/precíz parancsokat kiadni (mint, afféle harctéri parancsnok).
Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther
-
#65675776
törölt tag
Elkerüli a figyelmedet, hogy a Caen elleni hadműveleteknek nem is volt célja az azonnali áttörés. Alapvető feladata a német páncélosok elvonása az amerikaiak elől, mivel az eredeti tervek szerint (és a valóságban is így történt) nekik kellett kitörniük a hídfőkből (Operation Cobra), hogy be tudják keríteni a németeket (Falais-nél meg is történt). A szövetséges hk-állomány döntő többségét Montgomery-ék kapták, Bradley-ék szinte semennyit.
Az, hogy a parancsnokok ugyan azok nem jelent sokat. Legfeljebb azt, hogy melyik mennyire tud alkalmazkodni a körülményekhez. A terepviszonyokat ez nem változtatja meg. -
#65675776
törölt tag
Ez mindig így van: ha a partraszálló csapatok kiépítették a hídfőket, ott stabilan megvetették a lábukat és biztosították az utánpótlásvonalaikat, akkor a védekező félnek nincs esélye.
Onnantól kezdve, hogy mindez megvolt a szövetségeseknek már csak idő kérdése volt a győzelem. Az, hogy a Caen környéki harcok elhúzódtak igazából a szövetségesek érdekeinek tett jót. A németek feleslegesen pazaroltak el egy halom hadianyagot, amit már nem tudtak pótolni. -
#65675776
törölt tag
Elfeledkezel a part közelében hajózó szövetséges hadihajókról, amelyek a hk-k lőtávolságának többszöröséről voltak képesek pontos tűzcsapásokat vezetni akár pontcélok ellen is. Emellett a légifölény a partok biztosításában létfontosságú (de itt se minden). A Kriegsmarine semmiféle befolyással sem rendelkezett a Csatornán a háború egyetlen pillanatásan (a csatahajóikat is csak eszméletlen méretű légi biztosítás mellett tudták átvinni rajta. Emiatt a Home Fleet és a RAF vezetését meg is b@szták farok nélkül). A D-napon a németek mennyi légi bevetést is abszolváltak (szemben a jópár ezer szövetségessel)?
A hk-k elleni egyik legkiválóbb gyalogsági fegyver pont a lángszóró. Minden irányból ugyan olyan veszélyt jelent a járműre, és többnyire végzetes a csapása. Közelharcban gyalogsági támogatás nélkül a hk-kat szinte mindig lemészárolja az ellenséges gyalogság.
Miért ne tudták volna bevetni a tüzérséget és a légierőt? A part közeli hk-csoportosításokat mind a kettő nagy hatékonysággal tudta volna rombolni.
A probléma nem annyira a hk-k parttól mért nagy távolsága volt a németek részéről, hanem a lassú reakció. Mire a német hk-k odaértek, a szövetségesek már kiépítették a hídfőket, ahová ömlött az utánpótlás. -
#65675776
törölt tag
Ha a part közelében lettek volna a hk-k, akkor még azelőtt lehentelhették volna őket a hajóágyúk és repülők, mielőtt a szövetséges csapatok kiértek volna a partra. Tehát mielőtt összekeveredtek volna. Ebből a szempontból a németeknek szerencséje volt, hogy aránylag szétszórtan voltak elhelyezve a hl-alakulatok (egész Franciaország területén). Ha mind ott lett volna a part közelében, nem sok maradt volna meg a D-napra.
A másik: ahogy észlelték volna a németek a közeledő hajókat, egyből bevetették volna a hk-kat. Ezzel felfedték volna azok helyét. A többit nem kell ecsetelni. Egy partraszállást a legegyszerűbben ugyanis a vízen lehet megállítani: a partraszálló csapatok nincsenek szétbontakozva, egy találattal rengeteget meg lehet semmisíteni. És nincs fedezék. Ha kiértek a partra, akkor már tudnak fedezéket keresni.
Új hozzászólás Aktív témák
- -70% HP EliteBook 850 G7:i7 10610U,32GB RAM,512GB SSD,15.6" FHD,vil.MAGYAR numeri.bill,WWAN 4G,Win11
- ASUS TUF Gaming GeForce RTX 4070 Ti 12GB
- Hama Ultraslim Fali konzol (TV)
- ÉRKEZETT Legújabb Bontatlan Új M2 IPAD PRO 2022 12,9 128GB - 256GB Wi-Fi Azonnal DEÁK TÉRNÉL Átvehe
- Női városi bringa (Sierra City)
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs