Új hozzászólás Aktív témák

• #15623 thyeby őstag Márton111 #15615

  Új Válasz 2012-07-29 13:53:25 #15623

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  thyeby

  őstag

  válasz Márton111 #15615 üzenetére

  Biztosan megtanultad most, hogy a szilikon nem oda való.

  Tapasztalatgyűjtés:
  Kétféle tapasztalat visz előbbre. Az egyik az, hogy meglátja a szemed a túl gyantás fát még a fatelepen, és azt nem cipeled haza. A másik pedig a gyanta letisztítása.
  Első dolog nem érdemel szót, ahhoz tényleg tapasztalat kell. (A műszárított borovira vastagon kiül só formájában a gyanta. Az ilyet jobb otthagyni, még ha az anyag gyönyörű is.)
  A tisztítás sok módon történhet, és sokféle vegyszerrel. A tisztítással az az elsődleges intelmem, hogy azok az anyagok, amik oldják a gyantát, szeretnek bejutni a csapágyakba. És azok többnyire oldják a kenőanyagokat is. Tipikus, amikor késcsere alkalmával a gyaluhenger tisztítása után nemsokára visítani kezd a gép. Aztán lehet ízekre szedni.

  A szalagfűrész-fűrésszalag tisztítása macerás. Mert nem az a baj, hogy a szalag oldálára ragad a gyanta, hanem az, hogy a fogak élszögét megváltoztatja, és oda a hatékony vágás. Körfűrész lapot szeretem leszedni, mielőtt tisztítani kezdem. És itt is az élszögek tisztántartása a lényeg, nem a hordozó anyagé.

  Mivel szoktam?
  Ma már kizárólag a Felder cég vegyszereit használom sikosításra is, gyantaoldásra is, és olajozásra is. Azóta nem bosszúság az ilyen feladat, csupán egy kis munka.
  Azelőtt denaturált szesszel oldottam a gyantát - az is megoldja. A felderes szupergleit verhetetlennek bizonyult sikosítás terén. A szappan hatása nem tart sokáig. A gázolaj büdös is, nyomot is hagy. A szilikon nem büdös, de nyomot hagy, ami felületkezeléskor meglepetést okozhat - kiváltképp, ha valami oldószeres (szeszes, hígítós) festékkel szórod a fát majd. A lenolaj nagyon jó, de az is meglátszik a fán. A parafinos kezelés foltosra sikeredhet tőle.

  Volt, hogy befújtam minden sz@rt WD40-el, míg megtanultam, hova szabad, hova nem. Bedöglött csapágy újraélesztéshez verhetetlen. Olyannyira, hogy addig meddig fújkáltam vele a felsőmarókés csapágyát, mígnem porvédőstől beszívta a csapágyamat a forgácselszívó. Normális esetben előbb a porvédő repül el, majd azt csak jóval később követi a csapágy.

  Minél előbb takarítjuk le a gyantát, annál könnyebb. Ha már odaég, pláne vastagon odaég, akkor idő, és türelem kell hozzá.

  Ha a szalagfűrészed a szilikontól ledobta a szalagot, akkor:
  - vagy nincs jól beállítva a kerék dőlésszöge
  - vagy visszafele húztad a fát.
  Vágás közben nem szabad ledobnia.
  Újra spanolás:
  Ha ugyanazt a szalagot teszed vissza, és előtte jó volt a feszesség, akkor nem kell állítgatni semmit. A spanoló csavarhoz hozzá se nyúlj! Van hátul egy kioldó kar - a felső kerék csapágya mögött - ami a gyors szalagcserét szolgálja. Kioldod, lejön a szalag. Felteszed a másikat, és nem kell állítgatni semmit, a kar a feszességet ugyanakkora értékre húzza vissza.
  Van itt is intelmem:
  Egy hat széles szalagot gyengébben kell spanolni, mint egy 15-öst. Tehát ha leveszed a 15-öst, felteszed a 6-ost, és visszahúzod ominózus kart, akkor biztos lehetsz benne, hogy túl lesz feszítve a szalag. Ha megfordított sorrendben cserélsz, akkor meg biztos lehetsz benne, hogy túl laza a szalag. Ám ugyanolyan szalagot téve vissza, semmit nem kell állítgatni. (Vigyázz! Nem csak a szalag szélessége, hanem a vastagsága is számít! Egy 0,4mm vastag szalagot nem szabad annyira megfeszíteni, mint egy 0,6mm vastagságút.)

  S ha már szóltam a szalagról, nem tudom, írtam-e már: Boronkay-nál sacc per kábé 4.000 pénz egy 2240x15x0,36 szalag. Még nem vettem tőle, mert nem jártam arra.

  Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák