Új hozzászólás Aktív témák

• #33883 AndrewBlase senior tag Soká #33881

  Új Válasz 2016-03-28 08:28:09 #33883

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  AndrewBlase

  senior tag

  válasz Soká #33881 üzenetére

  Rétegelt lemeznél nagyon nem mindegy, hogy hogyan rakták össze. Ha azonos a szálíránya a furnéroknak, akkor könnyen behajlik. (Bár ilyen szerkezetű táblát jobbára csak íves dolgokra csinálnak, tehát nem valószínű, hogy sík táblában találkozna vele a publikum.)
  Az sem mindegy, hogy a belső lapok egészek, vagy darabokból van "összevarva", ne adj isten nincs is összevarva, csak bele van hányva. Ez utóbbi az éleken ellenőrizhető, folytonosság hiányokat (lyukakat) kell keresni.
  Az se mindegy, hogy az adott lemez hány rétegű, milyen vastag furnérokból van összerakva. Keményfából (pl bükk) jellemzően 1 mm-es, míg puha fából (pl nyár) inkább 3 mm-es vastagságú lapokból rakják össze. Ebből adódik, hogy egy adott vastagságú rétegelt lemezhez bükkből több réteg furnért használnak, mint nyárból, ezáltal persze erősebb is. Tovább megyek, szokták " keverni" is a fafajokat, sőt, olyat is csinálnak, hogy elöször csinálnak egy 3 rétegű úgynevezett maglemezt (jellemzően keményfából), és erre építik a késöbbiekben a külső rétegeket.
  A préselést is el lehet cseszni. Ha nem elegendő a prés nyomása, akkor " könnyen" széthullhat a lemez. Az csak hab a tortán, hogy az se mindegy, a csirizt milyen arányban keverik. Hideg prés/meleg prés, más-más csirizt kíván. Prés hőfok (meleg prés esetében), préselési idő szintén nem mindegy.

  Szóval sok összetevös egy rétegelt lemez minősége, de ha jól van csinálva, akkor minimális a behajtása neki viszonylag vékonyabb lapok esetében is. (Főleg keményfából.) persze nem kell egy vaspolc merevségéhez hasonlítani.

  [ Szerkesztve ]

  Miért mindig én???

Új hozzászólás Aktív témák