Új hozzászólás Aktív témák

• #9434 thyeby őstag Sanyabá #9432

  Új Válasz 2011-04-14 22:05:14 #9434

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  thyeby

  őstag

  válasz Sanyabá #9432 üzenetére

  "minél több tudásra teszünk szert..."

  Így igaz.
  Minden új ismeret több új, megválaszolandó kérdést is felvet. Ezért minél nagyobb az ismerethalmaz, annál nagyobb lesz a megválaszolatlan kérdések halmaza. Amikor már elég sokat tudunk, akkor ér utól minket az elhíresült gondolatmenet:

  Blaise Pascal: Gondolatok (részlet)

  Mert mi az ember a természetben? Semmi a végtelenhez képest, minden a semmihez képest. Valami a semmi és a minden közt, a középen… Két végtelen közé szorítva élünk, ez a mi világunk, s így minden lépésünk középszerű és szűk korlátok közé szorul…

  Ilyenek vagyunk hát, ezért állunk távol egyaránt a teljes tudástól és a teljes tudatlanságtól. Középen úszunk hatalmas, bizonytalan, hullámzó tömegen az egyik véglettől a másik felé. Ha egy szilárd ponthoz akarunk rögződni, a talaj meginog és kicsúszik alólunk. Ha tovább keresünk, mindig újból és újból kisiklik a lábunk alól, menekül, örökösen menekül előlünk. A mi számunkra semmi sem állandó…

  Minden ok és okozat; közvetett és közvetlen egyaránt. Természetes, láthatatlan kötelék köti össze a legtávolabb eső, a legkülönbözőbb dolgokat. Lehetetlen a részeket az egész nélkül megismerni és nem ismerjük az egészet mindaddig, amíg minden részt egyenként nem ismerünk…

  Az ember számára az ember a természet legmegfoghatatlanabb csodája; mert képtelenek vagyunk felfogni, mi a test, és még kevésbé értjük, mi a szellem, és azt értjük legkevésbé, hogy egyesülhet a szellem a testtel. Ez számunkra a legeslegnagyobb talány, pedig ez az ember lényege.

  Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák