Új hozzászólás Aktív témák

• #41147 Soká senior tag Szalmakutya #41146

  Új Válasz 2018-02-14 09:41:55 #41147

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Soká

  senior tag

  válasz Szalmakutya #41146 üzenetére

  A kónuszosság vágási sebesség kérdése. Ha lassabban "tolják", akkor jobban közelít a függőlegeshez, de ha fele, harmada a vágás sebessége, akkor duplája, triplája lesz a gépidő és nem fogod kifizetni.
  De pár fokos eltérésről van szó, lényeg, hogy nem tudsz úgy résmentesen egymás mellé tenni két vágott élt mint mondjuk lézernél vagy főleg forgácsolásnál.
  Próbáld meg ezt: amplus.hu, ők egy kisebb cég, ha van megfelelő anyaguk akkor vágnak. Ez azért nem lapszabászat, ahol egész táblát kell venned De nem ajánlanám a lemezmegmunkalo.hu-t mert ott már köszönésképpen le kell perkálnod 25.000Ft-ot.
  A lézeres "hőkezelés" acélra érvényes, de mi most aluról beszélgetünk. De egyébként nem fog beletörni az acélba a süllyesztőfúród. Legfeljebb x százalékkal hamarabb kopik el.

• #41149 thyeby őstag Szalmakutya #41146

  Új Válasz 2018-02-14 13:03:43 #41149

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  thyeby

  őstag

  válasz Szalmakutya #41146 üzenetére

  A vízsugár az párhuzamos, merőleges, tökéletes. A vízbe kevert abrazív anyag vág. Amikor ráirányítod a sugarat az anyagra, hogy lyukassza át, akkor nem pattan ki a túloldalon már a legelső abrazív (vágó/koptató) szemcse, hanem megreked, önálló - pontosabban kényszerített - pályára tér, ami már nem is a vágás iránya. Ekkor azt koptatja, aminek épp ütközik. Úgy kell ezt elképzelned, mint amikor a homokozóban játszol a slaggal. Azt vágsz ki, amit csak kitalálsz, de a vágásfelületek nem lesznek tiszta, egymással pontosan párhuzamos síkok. Nyilván, minél lassabban vágsz, annál kisebb esélyt adsz a vízsugárnak ahhoz, hogy a visszaverődő szemcsék eltérjenek.
  A lézer és az edzés:
  Magad írtad, hogy a vágás helyén edződik meg az anyag. Tán csak nem akarsz a vágás helyébe fúrni? Magyarul nem az egész táblát edzi meg az a szegény lézersugár, hanem a vágás mentén egy vékony (szinte film) réteget. És mivel nem is vízben/olajban hűtöd vissza nagy sebességgel a felhevült vasat, ez nem egy klasszikus edzés, mint általában az edzési eljárások.

  Szoktam vízzel vágatni. (A napokban is készülök oda, most épp plexit kérek vágni. De a bakelitet ugyanúgy kivágja a víz, mint a vasat.) Ne úgy képzeld el ezt a "rendellenességét" a vízzel vágásnak, hogy akkor jól gérbe fogják neked vágni. Ezt a differenciát szabad szemmel még vastag anyag vágásakor sem tudod meglátni, mi több, ha ki akarod mérni, fel kell kötnöd a gatyát, mert nem lesz elég egy subler, vagy egy digitális szögmérő. A milliméter századrészeiről beszélünk. Konkrét célra szerintem szőrszálhasogatás, és parttalan okoskodás csupán belemenni ennyire a részletekbe.

  És ha már a bakelitet is érintettem:
  Sík az, nyugi! Neked tökéletesen pontos sík. Hogy víztől bedagad? Nna, vazze, ezt se úgy képzeld el, mint a kőttestészta, vagy a PU hab dagadását, de még csak úgy sem, mint a fáét. Ismét csak az elvek, meg a tudományos részletek térítenek el a lényeglátástól. A gyakorlatban nem dagaz az a bakelit. Erre a célra teljesen megfelel. A felsőmaród talpán is bakelit van. Észrevettél valamit, hogy ködös időben a felsőmaród emelkedett emiatt több centit? Azért tettek rá bakelit borítást, mert:
  - Nagyon jól csúszik (nem úgy, mint az alumínium, ami szabályosan ragad - ezmiatt szokták eloxálni, nem a szép színek miatt).
  - Nagyon kopásálló.
  - És nem érdekelte a gyártót, hogy ez vízre dagad-e, vagy hogy egy napkitörés milyen hatással van a bakelit rácsszerkezetére.
  Ahogy a felsőmarót sem víz alatt használod még akkor sem, ha történetesen az uszodában marsz, hát a maróasztalt sem ott fogod. Gondolom, nem a slaggal fogod időnként portalanítani, mert az macerás, ugyanis ha nem szeded ki alóla a marógépet, hát az tönkremegy. De a bakelit asztalodnak még akkor sem lesz semmi baja. Nem kezd korhadni tőle, nem válik pudvássá, még csak be sem rozsdál tőle. És ezt a kurva dagadást sem úgy kell elképzelni, hogy ahányszor csak ködös az idő, mindannyiszor mégjobban bedagad. Szóval sz@rd ezt a részét le. Ha belemegy a hákettőó, hát majd kimegy belőle - csak nem fog kovalens kötéssel ragaszkodni ahhoz, hogy neki sehol máshol nem jó ezután, mert az ő igazi hazája a bakelit. A bakelit meg? Figyelmeztetni fog hetente több nyelven kiabálva, hogy szomjas vagyok, kiszáradok: Vizet! Vizet!

  Nem tapasztaltam máig meg a bakelitnél alkalmasabb anyagot olyan esetekre, amikor jól kell csúsznia a fának. A vastagológyalum asztala igen jól csúszik. Vékony, rozsdamentes acéllap, olyasmi, mint egyes vasalók talpa. Nagyon fényes, még a gyanta se szeret ráragadni. De az meg gyorsan kopik. Sok használat után ki is lyukad - láttam már ilyet. A bakelit is kopik, de az elhanyagolható mértékben. Mire elkoptatod, addigra már gazdag ember leszel, és telefonon rendelsz másikat, hogy hozzák ide neked ízibe, mer' ez elkopott.

  Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák