Új hozzászólás Aktív témák

• #50890 #71562240 törölt tag andorra #50881

  Új Válasz 2014-05-18 20:57:53 #50890

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #71562240

  törölt tag

  válasz andorra #50881 üzenetére

  Csokornyaki Vitéz Műhely: A tihanyi Undorrához

  Óh, Tihannak rijjadó Undorrája!
  Ne szállj ki szent hegyed közül.
  Ím, kit a sors süketszobába hánya,
  Echoreklámod ellenébe ül.
  Itt a halvány süketszoba mélyén,
  Jajgat és sír visszhangod élményén
  Egy magános árva fül.
  Egy magános árva fül.

  Míg azok, kik ekhódtól bajt nem szenvedtek,
  A boldogság karjain,
  Vígadoznak a kies Fürednek
  Kútfején és partjain;
  Addig én itt sírva sírok.
  És te, Andorra! visszhangot mit nem bírok,
  Ne verd ki zengő bérceden.
  Ne verd ki zengő bérceden.

  Zordon erők, durva bércek a visszhangok!
  Harsogásuk emléke jajjgat itt.
  Én talán több érzéssel bírok,
  Mintsem sprőd visszhangjaid.
  Melyek Kammerert számkivetik,
  Zenéd hallgatni nem engedik
  E reménylő visszhangtalant.
  E reménylő visszhangtalant.

  Ekhók soha barátim nem voltak,
  Zengésük összefogott ellenem.
  Üldözőim pártjához hajoltak
  (kik alatt Andorrát kell értenem).
  Bár érthető, hogy ők végre
  Úgy rohannak rám mint ellenségre.
  Hisz visszhanghoz hív nem valék.
  Hisz visszhanghoz hív nem valék.

  Echo lelkem nem vígasztalja,
  Oly barátim nincsenek;
  Fülem a zenét süketszobában hallja,
  Hangdobozt faltól távol helyezek.
  Nincsen szív a visszhangokban,
  Kimondom hát visszhangosan:
  Fülem bús panasszait.
  Fülem bús panasszait.

  Andorra is, ki bennem a reménynek
  Még egy élesztője volt,
  Jaj, Andorra is a tiran utózengésnek
  Ez álnok patásnak meghódolt.
  Bár te most a visszhangot véded,
  Azt én rég elhagyva élek,
  Tengernyi csillapítók között.
  Tengernyi csillapítók között.

  Óh, van-é még egy erémi szállás,
  Hifi barlang, szent fedél,
  Melyben a bölcs hifista hálás,
  Ha ekhótól el nem alél?
  Hol egy kőzetgyapot lenne párna,
  Hol echo mint madár nem járna,
  Mely megháborítana.
  Mely megháborítana.

  Abban, gondolom, hogy semmi jussal
  Ellenkezni nem fogok,
  Hogyha te egy váratlan virtussal
  Lakodban a visszhangot megfogod,
  S a hallgatási háromszögben,
  Mint egy Russzó Ermenonvillében,
  Ember és polgár leszek.
  Ember és polgár leszek.

  Így tanúljad rejtek érdemeddel
  Ébresztgetni lelkemet.
  A természet majd az értelemmel
  Bőlcsebbé tesz tégedet.
  Távol itt, egy más világban,
  Én a visszhangtóli magánosságban
  Hallgatgatom hangjaim.
  Hallgatgatom hangjaim.

  Ott halok meg. A náladi csupasz falakon belül,
  Hol a sok visszhang betemet.
  Majd ha falaidra kőzetgyapot kerül,
  Fellelik bús holttestemet.
  S ha házad falának sátorában
  A hangdoboz a faltól távol áll magában,
  Szent lesz tisztelt hamvamért.
  Szent lesz tisztelt hamvamért.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák