Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • manchester85

    addikt

    válasz Xero #31313 üzenetére

    Akkor jó. :DDD

    Mivel konkrétum nincs, így én csak a saját tapasztalataimat, tanácsaimat tudom leírni. Egy nőt sem szabad igazán szeretni, nálam ez eddig működött is. :U Persze, a kapcsolatokban mindent megtettem az adott hölgyért, de sose éreztem, hogy ő lenne a mindenem. Talán, mert mindig fel vagyok készülve, hogy jöhet a baj, és jött is már nem egyszer. Ebből adódóan valahogy sose éreztem szerelmet egyik komoly kapcsolatomban se. Ha találok mást, aki tetszik, normális, stb, akkor már másnapra ki tudnék heverni egy több éves kapcsolatot is. A gond, csak hogy ez eddig még sose jött össze. :) Viszont én nem adom meg azt az örömöt, hogy nekem bárki is hiányozzon. Nem az adott személy hiányzik, hanem az a kapcsolat. Bármelyik csaj azonnal pótolhatóvá válik a szememben, aki szakít velem, hisz onnantól én se tudok úgy tekinteni rá, ahogy korábban. Nyilván itt nem a konfliktusból, megcsalásból, stb-ből adódó hisztikre gondolok, hanem, amikor az embert szimplán csak úgy lepattintják a semmiből. Mondjuk egy több éves kapcsolat egyik napról a másikra azzal ér véget, hogy már nem szeretlek, ezért szakítok veled. :U Kétszer is átéltem ilyet. Az ilyen a legfájóbb, meg kell edződni, és mindig készen állni a legrosszabbra. Csajokkal a kapcsolatépítés, apróbb flörtölgetés minden kapcsolat alatt kötelező jelleggel menjen. Mert aztán váratlanul jön a fekete levés, és egy száll semmiben állhat az ember elveszve a világban. Nincs itt ilyen, hogy csak TE és ÉN. Ez a látásmód nem létezik. Az létezik, hogy az ember legyen felkészülve rá, hogy bármikor bármi történhet, ennek fényében bármilyen kapcsolat mellett jó, ha az ember építi tovább, amit lehet. :K

    [ Szerkesztve ]

    i6 Silver

Új hozzászólás Aktív témák