Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Tigerclaw

    nagyúr

    Újabb aspektus, pontosabban egy új cikk egy szinte a kínai nyitás óta tudott, létező problémáról:
    https://index.hu/kulfold/2024/04/05/kina-gazdasagpolitika-gdp-novekedes/
    Miért kellett egy Kínai belső gazdasági válság, hogy leessen valakinek az hogy Kína tönkreteszi a gazdaságát, vállalkozásait, minden országnak ahova exportál? Ez 15 éves tény legalább. Illetve miért nem lép rengeteg ország még jelenleg sem ez ellen?

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Tigerclaw #101 üzenetére

    Költői kérdés: önös érdekek? :)

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • himpike

    aktív tag

    Szerintem a drónok használatát nagyban visszavetik majd a HEL fegyverek(Rafael, Athena, vagy a németeké pl), a tüzérséget/rakéta tüzérséget viszont nem fogja leváltani semmi csak a lőtávolság lesz egyre nagyobb. Emellett a zavarók (EW) is gyorsan fognak terjedni, nem jósolok nagy jövőt az ember irányította drónoknak.
    Elfoglalni valamit egyelőre csak bakákkal lehet, életképes robotok nincsenek szóval ott se lesz változás a közeljövőben.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz himpike #103 üzenetére

    A HEL (nagy energiájú lézerek, akinek a HEL nem mond semmit. ;)) terén továbbra is az a bajom, hogy kb. 50 éve a lézerfegyvereket várjuk.

    [Ezt a cikket 10 éve írtam a Logoutra]

    Mi változott? Hogy a kémiai gerjesztésű lézereket hátra hagyva különféle elektromos gerjesztésű lézerekkel eljutottak 200-300kW optikai teljesítmény szintjére, de továbbra is 100kW alatt maradnak a könnyen hordozható megoldások.
    Hadrendbe pedig hogy is állnak? Hát elég macerásan, az US Navy egy szem "60kW+" HELIOS lézert szerelt egy szem rombolóra (a legöregebb Burke-osztályú egységre, a DDG-51 USS Aerligh Burke-re), meg pénzel egy fél marék másik programot, a legnagyobb egy 300kW szintű projekt.
    Az US Army is tesztelget járműre szerelt, nagyjából 15-20kW szintű lézert, tök jó arra, hogy civil quadkoptereket lövöldözzön hozzávetőleg 1km-en belül. Csak éppen a lézert kiszolgáló rendszer elfoglalja a jármű belső terének nagy részét, tehát ez nem kiegészítő rendszer, ez egy dedikált.... quadcopter-vadász. Ami kb. semmi másra nem jó.

    Ehhez képest a jelenleg is létező 30-35mm-es programozott lőszert tüzelő légvédelmi gépágyúk polcról levehetők, a hozzájuk való rendszerek szintén, "csak" össze kell legóznia őket ([a Rheinmetall például marketing okokból új rendszernek aposztrofálja a sajátját] , de ez egy "sima" SkyGuard rendszer, amit itt éppen egy teherautóra szereltek (de bármire lehet amúgy)). Ez egy SPAAG (önjáró légvédelmi gépágyú), nincs itt semmi látnivaló, csak megfelelő szenzorok és megfelelő (programozott) lőszer szükséges hozzá, és máris van valamiféle védelem a drónok ellen, plusz ez már használható másra is. Mégse nagyon rendelgetik a rendszert az országok, mert hát nem olcsó...

    A fix rendszerek terén se látom az áttörést, jelenleg az izraeli Iron Beam rendszert figyeli mindenki, mert talán az van a legközelebb az elvárásokhoz (és nem szántották még be a fejlesztési projektet). De ott is annyi hír volt idén év elején, hogy integrálták az egy szem prototípust egy Iron Dome rendszerhez, és 2025-re várhatóan bevethető lesz. A kisebb Light Blade meg leszerepelt, mivel annyira kicsi volt a hatótávolsága, hogy effektíve "kergetni" kellett vele a célpontokat.

    Az EW is olyan dolog, amiről kevés a nyílt információ. Olykor hallunk róla, hogy milyen hatékonyak voltak bizonyos rendszerek ellen, de ugyanakkor legalább ennyi olyat is hallani, ahol a fix telepítésű EW rendszereket könnyedén bemérik (mert hát nem egy ördöngősség kiháromszögelni őket) és már megy is rájuk a tüzérségi csapás.

    A mobil EW rendszerek viszont már terjednek rendesen, mert hát viszonylag könnyen belőhető a céltartománya a civil quadcoptereknek (mivel széles körben ismertek a használt frekvenciák). A probléma velük ugyanaz, mint a fix rendszerekkel: ha a túloldal számít rá, akkor könnyedén lokalizálhatja az ilyen EW rendszereket használó járműveket. Ezzel együtt már így is azt látni egyes jelentésekből, hogy ezek jelentősen rontottak a sima civil quadcopterek hatékonyságán. A probléma a nem civil rendszerekkel van, amelyek szintén egyre népesebbek...

    A kard és pajzs küzdelme megy tovább.

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz himpike #103 üzenetére

    Szerintem a drónok elleni fegyverek sokáig túl drágák lesznek a drónokhoz képest, nem beszélve arról, hogy rengeteg kellene azokból. Eközben a drónok egyre olcsóbbak lesznek, a zavarás is kikerülhető lehet, nem beszélve a félig autonóm drónokról. A drónok egy része magasabbra megy, vagy épp megjelennek a föld felszíni verziók, késǒbb aknaszerűen föld alá telepítve. Az ember nagyon kreatív ha pusztítani kell, a pénz meg dől a fegyvergyártók zsebébe, akik gondoskodnak arról is, hogy legyen újabb meg újabb konfliktus.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Tigerclaw #105 üzenetére

    Itt jön elő a védendő célpont árának pontosabban értékének kérdése.
    Hiába olcsóbb a drón, az okozott kár mértéke miatt megéri (megérheti) a védekezés felé fordulni.

    Klasszikus példa a lövedék, a katona életének és a ballisztikai mellény árának kérdése.
    A lövedék ára még akkor is elhanyagolható, ha százával, ezrével lövik el.
    Ha a katona élete "olcsó" (mind gazdasági, mind politikai szempontból), akkor nem éri meg védeni, pótolható.
    Viszont ha a katona élete drága (akár azért, mert gazdasági szempontból is mérvadó, vagy politikai okból nem "feláldozható" olyan könnyen), akkor már megéri a (drága) ballisztikai mellénnyel ellátni, mert jobban jársz a védelmi eséllyel (hiszen 100%-os védelem nem létezik), mint a semmilyen védelemmel.

    A másik oldalról itt jön elő a célszerűség kérdése.
    Egy SPAAG / SHORAD nem csak a drónok ellen használható. A modern rendszerek akár a beérkező bombákat, rakétákat is el tudják kapni (bizonyos eséllyel).

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • GhanBuri Ghan

    őstag

    válasz Cifu #98 üzenetére

    Igen, az egyik dolog az, hogy az orosz fegyverek hatásossága elmaradt az elvárttól, a másik pedig az, hogy az oroszoknak egy idő után ugye "saját piacra" kellett termelniük.

    Oké, de Finnország például 64 darab F-35-öt rendelt - annyira egészen biztosan nem lesz szükség a betévedt Cessnák földre parancsolásához.

    Na ja, ez olyan, hogy mindig az ellenfélhez képest állítják össze a hadsereget, a világháborúk után ezért szűnt meg a csatahajó méretosztály - mert nem volt ellenfél, akinek lett volna, nem pedig azért, mert a torpedók feleslegessé tették.
    Arra vagyok kíváncsi, hogy a beharangozások szerint az áttörés határán mozgó EMP lőszerek mennyire fogják felforgatni a jelenlegi helyzetet - mára a kézifegyvereken kívül lényegében mindenben aktív elektronika van, ha azt ki tudják sütni, akkor az egész használhatatlanná válik. Aztán persze nyilván erre is jön majd idővel a válasz...

    A lőszernél az ijesztő az, hogy a NATO két év alatt sem tudta érdemben felfuttatni a tüzérségi lőszerek gyártását, pedig az tényleg nem egy atomfizika.
    Jó, persze, az EU országok itt kiesnek, mert eddig is az USA mögé bújtak, de hogy az USA sem tud leszállítani szükség esetén plusz egymillió 155mm-est, az elég meglepő.

    Illetve ott van az a szempont, hogy ha drágább a védekezés, akkor lehet, hogy célszerűbb a támadásra koncentrálni, és előre lefedni az ellenség potenciális termelési illetve támadási pozícióit rakétákkal, megelőzve ezzel a védekezés szükségességét - és még így is olcsóbb, mint a védekezésre koncentrálni. (illetve ezzel együtt, a gyárakat kivonni a hatósugárból, a támadó alakulatokat pedig álcázni és nem koncentrálni. Amennyiben mindkét fél ezt csinálja, lesz egy több száz kilométeres senkiföldje a frontok mögött)
    Ahogy mondod, ez kőkemény gazdasági kérdés.

    #101 Tigerclaw
    Ez mindig is így volt, a gazdaságilag erősebb fél igyekezett rákényszeríteni a saját törvényeit ("szabad kereskedelem") a saját termékeivel együtt a gyengébb felekre.
    Lásd a brit "Navigation Act"-et, amelyik a brit piacot védte az akkor domináns holland kereskedelemtől - és aminek háború is lett a vége.

    #104 Cifu
    Lézereknél szerintem az a kérdés, hogy mi a további miniatürizálás gátja, illetve várható-e a közeljövőben olyan technológiai áttörés (akár a civil szférában), amit átvéve használható eszközöket lehet gyártani.
    Amennyiben a második kérdésre igen a válasz, úgy érdemes melegen tartani a fejlesztő stábokat.

  • Ricardo

    félisten

    "A lőszernél az ijesztő az, hogy a NATO két év alatt sem tudta érdemben felfuttatni a tüzérségi lőszerek gyártását, pedig az tényleg nem egy atomfizika.
    Jó, persze, az EU országok itt kiesnek, mert eddig is az USA mögé bújtak, de hogy az USA sem tud leszállítani szükség esetén plusz egymillió 155mm-est, az elég meglepő."

    Kérdés mekkora volt az akarat. Ha rá lennének kényszerülve (saját részre kellene) lehet jobban is fel tudnák azt pörgetni. Persze ez csak egy elmélet. remélem soha nem nyer igazolást.

    szerk: De ez itt elég off téma.

    [ Szerkesztve ]

  • Cifu

    nagyúr

    válasz GhanBuri Ghan #107 üzenetére

    Oké, de Finnország például 64 darab F-35-öt rendelt - annyira egészen biztosan nem lesz szükség a betévedt Cessnák földre parancsolásához.

    Az eredeti mondatod arról szólt, hogy kevésbé tehetős országok a jelenlegi légierőtől a légvédelem / drónok / tüzérség felé fordulna. Na most Finnország pont nem jó példa erre, mivel 64db F-35A eleje jelzi, hogy aligha a "kevésbé tehetős" országok közé tartozik, plusz még vásárol melléjük ugyebár izraeli David's Sling légvédelmi rendszert is, és a drón képességeiket is fejlesztik.

    Szóval ők nem "vagy" utat járnak, hanem "és" utat...

    A lőszernél az ijesztő az, hogy a NATO két év alatt sem tudta érdemben felfuttatni a tüzérségi lőszerek gyártását, pedig az tényleg nem egy atomfizika.

    Azt kell megnézni, hogy miért alakultak úgy a dolgok, ahogy. A lőszergyártás felfuttatásánál a politikusok rádöbbentek, hogy jé, ez nem úgy működik, hogy akkor megnyomnak egy gombot, és beindul még két gyártósor.
    A gyártók meg úgy voltak vele, hogy akkor fognak jelentős kapacitásbővítésre áldozni, ha lesz hosszú távú megrendelés. Szóval majdnem egy év elment arra, hogy az államok és a gyártó cégek megállapodtak a hosszú távú megrendelések keretszerződéseiről.

    Ne feledjük, hogy itt nincs háborús gazdasági berendezkedés, más szóval piaci alapon kell ezt megoldani, az USA-ban is. Szvsz nincs ebben komolyabban semmi meglepő, egyszerűen az adminisztratív tényezőkön kellett felül kerekedniük, és ahhogy Ricardo is írja, bár fontos, de az adott országokban, így az USA-ban sem életbevágó tényezőkről beszélünk...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • himpike

    aktív tag

    A tüzérségi lőszernél a bele való lőpor a probléma állítólag, de én erre sehol nem találtam konkrét adatot. Mármint hogy a lőpor legyártása után x ideig nem használható fel, hónapokig... semmit nem találtam ami ezt megerősítené.

  • GhanBuri Ghan

    őstag

    válasz Cifu #109 üzenetére

    Arra utaltam, hogy a polgári légtérfelügyelethez sokkal kisebb légiflotta is elegendő, mint amennyi egy esetleges katonai támadás ellen kell.

    Megint csak Castelt tudnám idézni, ebből is az látszik, hogy az ukrán háború mennyire másodlagos Amerika számára - a hatnapos háborúnál azonnal és rengeteget átadtak a legkorszerűbb fegyvereikből (amelyekben, ha jól tudom, még a szokásos lebutítások sem voltak benne). Gondolom, Tajvan megtámadása esetében is ugyanez lenne a helyzet, és ott a lőszergyártásra is lenne egyből kapacitás.
    (persze ez elméleti kérdés, és bízom benne, hogy az is marad)

    #111 himpike
    Olyanról már hallottam, hogy a lőszernek van szavatossági ideje, tehát a határidő körül vagy előírás szerint meg kell semmisíteni, vagy el kell lövöldözni. Arról viszont még nem hallottam, hogy a kész lőport pihentetni kell, bár ez persze nem jelent sokat.

    [ Szerkesztve ]

  • himpike

    aktív tag

    válasz GhanBuri Ghan #112 üzenetére

    Több felé hallom a hírekben, pl Tom Coopertől, vagy éppen Rácz Andrástól is, de a francia nyomorúságos lőszergyártás kapcsán is. Ha rákeresek netem akkor meg azt találom hogy azonnal felhasználják a friss lőport, szóval nem nagyon vágom hogy mi a valóság.

  • GhanBuri Ghan

    őstag

    válasz himpike #113 üzenetére

    Hát, a világháborúk kapcsán nem említették sehol, hogy több hónapos átfutása volt a gyártásnak, és ez döntött el egy ütközetet, de lehet, hogy a mai már ilyen környezetbarát lőpor :)

  • Reggie0

    félisten

    válasz himpike #113 üzenetére

    Altalaban 3-8 napig kell szaritani, utana tesztelni es ennyi. Persze, lehet indiaban a monszun idejen ez kicsit tobb ideig tart.

    [ Szerkesztve ]

  • Ricardo

    félisten

    válasz Reggie0 #115 üzenetére

    És milyen chipek vannak benne? Mert ez a topik a kínai chipgyártásról és annak lassítási/ ellehetetlenítési szándékáról szól, a hagyományos tüzérségi lőszerek gyártási folyamata, pedig nem pont idevágó téma.

    Az azért nem kap e elég lőszert ukrajna mert nem akarnak neki adni, vagy a szárítás miatt nem tudnak gyorsan gyártani témát vigyétek át az ukrán háborús topikba.
    Köszönöm.

  • Reggie0

    félisten

    válasz Ricardo #116 üzenetére

    Olyan chip-chip-choka.

    Rendorkodj otthon. Koszi.

    [ Szerkesztve ]

  • Ricardo

    félisten

    válasz Reggie0 #117 üzenetére

    Rendorkodj otthon. Koszi.

    Egy kérés volt.

    De akkor ez is elfér (sőt, kevésbé off mert legalább van köze kínához), hiszen enni csak szokta a chip gyárban dolgozók.
    Azért offba teszem. ;)

    szecsuáni csirke
    Hozzávalók:

    50dkg csirkemell

    bors
    10dkg gomba
    15dkg sárgarépa
    15dkg fehérrépa
    3szál újhagyma
    2db zöldpaprika
    1db chili paprika
    2db paradicsom
    1csok petrezselyemzöld
    2gerezd fokhagyma
    olaj
    fehér bors
    curry
    3ek szójaszósz
    4ek ketchup
    olaj

    A szecsuáni csirkéhez a csirkemellet csíkokra vágjuk, megsózzuk, megborsozzuk.
    A megtisztított gombát, sárgarépát, fehérrépát, újhagymát, a megmosott paprikákat és paradicsomokat metéltre (julienre) vágjuk, és összekeverjük a finomra vágott petrezselyemmel és a zúzott fokhagymával.
    Egy serpenyőben (vagy wokban) kevés forró olajon a húst hirtelen átsütjük, majd a zöldségeket is hozzáadva átforgatjuk. Mérsékeljük a hőt, és fedő alatt, néha megkavarva 7-10 percig pároljuk.
    Ha szükséges, kevés vízzel (vagy fehérborral) felöntjük. Párolás közben kóstolgatva fehér borssal, curryvel ízesítjük.
    Végül hozzáadjuk a szójaszószt, a ketchupot és együtt átforrósítjuk. Köretként főtt rizst kínálunk hozzá.

Új hozzászólás Aktív témák