Új hozzászólás Aktív témák

• #42003 Petykemano veterán Quadgame94 #41995

  Új Válasz 2023-11-03 10:36:38 #42003

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Petykemano

  veterán

  válasz Quadgame94 #41995 üzenetére

  Én egész másként látom a gyártástechnológia és az architektúra összefüggéseit, mint Te.
  Talán úgy fogalmaznék, hogy míg Te ezek különállóságát hangsúlyozod, amik használata/fejlesztése között egy tervező cég választ, addig én úgy gondolom, hogy a gyártástechnológia és az architektúra viszonyát egyfajta szimbiózisnak kell elképzelni.

  A gyártástechnológia egy keret, ami korlátokat állít, és ezt a keretet az architektúra tölt ki (amelyet persze nyilván meghatároz egy design cél)
  Az architekúra nem más, mint a feldolgozó egységek és hozzájuk rendelt gyorsítótárak (hierarchikus) szervezése a legjobb célkimenet elérése érdekében. A célkimenet persze nem feltétlenül egyetlen valami, hanem a PPA és a PPW valamilyen elegye.

  Azt, hogy a gyártástechnológia adta kereteket mennyire jól tudod kihasználni az optimális célkimenet érdekében, az az architektúra és attól lesz jó vagy rossz az architektúrád.

  Én nem állítom, hogy a Samsung 8N-en a létező összes lehetőség közül az Ampere volt a legjobb architektúra, amivel annak lehetőségeit ki lehetett használni. Elképzelhető, hogy lehetett volna még csiszolgatni rajta. Sok esetben valóban "kényelmesek" a tervezők és inkább egy új gyártástechnológát alkalmaznak, amiben ugyanaz a cél kevesebb "trükközéssel", "innovációval", kényelmesebben megoldható. Az is lehet, hogy van a z adott gyártástechnológia jellegzetességeinek kihasználásának egy olyan szintje, amivel adott gyártástechnológán létrehozható egy még jobb architektúra, de a későbbi gyártástechnológiákon ugyanez a "trükk" már nem vethető be, ezért ilyen mértékű gyártástechnológiára szabás, a beleölt mérnöki munkaóra zsákutca.

  Szóval igen, valószínűleg az Ada lapkák tényleg sokat köszönhetnek pusztán a gyártástechnológiai váltásnak is. De ne gondold, hogy csupán az Ampere TSMC 4N-re portolásával az Nvidia pont ugyanott lenne, mintha nem bohóckodott volna például az L2$ méretének növelésével. Az, hogy hogy használod ki a SS 8N és a TSMC 4N közötti különbségeket (előnyöket), hogy lakod be az adott gyártástechnológiát, az nagyonis architekturális kérdés.

  Az Ampere és az Ada viszonylatában ezt persze nem látjuk, hogy mi mennyivel járul hozzá az eredményekhez, mert nem készült sem Ada architektúra SS 8N-en, sem Ampere TSMC 4N-en.

  De szerencsére van mihez nyúlni, ami segít a megértésben.
  Egyrészt ott van a Zen2, ami a chipletre való szétbontáson és néhány apróbb változtatáson kívül (meg a Zen3-ból lehúzott TAGE prediktor) azért döntően a Zen+ N7-re való portolásának fogható fel. Aztán kifejezetten N7 gyártástechnológára tervezett, teljesen újratervezett Zen3 mutatta meg, hogy architekturális átszervezéssel mit lehet még kihozni az adott gyártástechnológán.
  Én valami hasonlót látok a Zen4 - Zen5 esetében is kibontakozni. A Zen4 néhány apróbb változtatáson kívül lényegében egy Zen3 N5 portnak fogható fel. Persze behúzták a gyártástechnológia adta nyers lehetőségeket (frekvencia) És majd a szintén nulláról újratervezett Zen5 fogja egy ahhoz szabott architektúrával fogja kiaknázni a N5/N4 gyártástechnológia lehetőségeit.
  Az intel ugyanezt csinálta a 2010-es évek első felében.
  (Zárójelesen meg lehetne említeni a Maxwellt is, de szerintem ott nem kizárólag egy jobb architektúra megalkotása történt azonos célok mellett, hanem kidobták a HPC célokat és annak mentén sikerült egy jobb gaming architektúrát készíteni.)

  Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

Új hozzászólás Aktív témák