- iOS alkalmazások
- Apple iPhone 15 - a bevált módszer
- Google Pixel 6/7/8 topik
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Xiaomi 13 - felnőni nehéz
- Honor Magic V2 - origami
- Milyen okostelefont vegyek?
- Drágábban indíthat az új iPhone SE
- Samsung Galaxy S24 - nos, Exynos
Hirdetés
-
Sokkolóan drága az idei csúcs TCL tévé
ph A 114 hüvelykes képátlóval bíró 4K Mini LED QLED tévé árából egy egész korrekt autót lehet venni.
-
Retro Kocka Kuckó 2024
lo Megint eltelt egy esztendő, ezért mögyünk retrokockulni Vásárhelyre! Gyere velünk gyereknapon!
-
Még több AI-t hozna a Windowsba a Microsoft
it Új eszközökkel ösztönözné a programozókat a Microsoft, hogy még több AI-t hozzanak el a Windowsba.
-
Mobilarena
Nokia Lumia 520 - gyakran feltett kérdések, hasznos tudnivalók
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz zkiss0 #23930 üzenetére
220 Volt - nincs!
Sok változást hozott életünkben a XX. század. Számos új dolog született és sok régi változott meg. Ilyen az öreg 220 V is. Talán nem mindenkinek tûnt fel - lásd például Modem kor 2000. áprilisi szám 20. oldal (a telefon a konnektorból témájú cikkünk, a szerk.) - de tény, hogy manapság már nem lehet olyan, villanyárammal mûködô árucikket kapni, amelyen az állna valamilyen formában, hogy azt 220 V-ra gyártották.
A Magyar Szabványügyi Hivatal (jelenlegi nevén: Testület) az akkori Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal egyetértésben már 1992-ben elkészítette a hálózati feszültség névleges értékére vonatkozó szabvány korszerûsített tervezetét, amelyet meghirdetett és véleményezésre szétküldött az áramszolgáltatók és a nagyobb gyártók szakértôinek, a szakmai egyesületeknek. A vitaanyagot többszöri módosítás után 1993. szeptemberében fogadták el, s a konszenzus eredményeként született MSZ 1 jelû szabványt a Szabványügyi Közlöny 1993. decemberi számában közzé is tették. Ez - nemzetközi egyezményekkel összhangban - elôírja, hogy az új villamos készülékeket a "megszokott" 380/220 V-os hálózati tápfeszültség helyett a továbbiakban hazánkban is 400/230 V-ra kell tervezni, valamint csak ilyen készülékeket szabad gyártani. 1996. január 1-tôl már csak a 400/230 V-os készülékeket szabad forgalomba hozni. Tartalmazza továbbá, hogy 2003. január 1-jétôl a hálózati feszültség névleges értéke 230 V kell, hogy legyen. Mi áll ennek hátterében?
A Közös Piac tagországai már évekkel ezelôtt felismerték: az ipart és a kereskedelmet, az egységes piac kialakulását akadályozza, hogy az európai országokban nem egységes a lakosságot és a kommunális fogyasztókat ellátó villamos hálózatok névleges feszültsége: például Norvégiában 240V, Franciaországban 230V, Németországban és térségünkben 220V a fázisfeszültség. Ezért az Európai Elektrotechnikai Szabványosítási Bizottság kidolgozott egy dokumentumot azzal a céllal, hogy az EU tagországaiban alkalmazott különbözô névleges feszültséget - átmeneti szabályozások alkalmazásán keresztül - egységesítsék. Ez az addigi három helyett egyet, a 230V-ot tartalmazza. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy bár eredetileg Európában a legtöbb lakos 220 V-os hálózatba volt kötve, azonban a jogalkotók úgy gondolták, hogy a "középútra", azaz a 230 V-ra való átállás demokratikusabb, mûszakilag pedig kevesebb problémát vet fel egy 10 V-os változás, mint egy 20 V-os.) Elôírja továbbá, hogy az áttérést minél hamarabb, de legkésôbb 2003-ig be kell fejezni. Ennek hatására a nyugat-európai országok zöme az áttérést megkezdte. Élenjáró közöttük Németország, ahol ez a munka már 1987-ben elkezdôdött. Ezen koncepció jegyében kezdtek el dolgozni a magyar gazdasági-mûszaki szakemberek is.
A nyugat-európai kutatók részletes vizsgálatokat folytattak, hogy megállapítsák a magasabb feszültség hatását a 220 V-ra tervezett készülékekre. Kijelentették, hogy a szabvány szerint gyártott készülékek elektromos biztonsági tartalékai - habár kétségkívül csökkennek - még mindig megfelelô nagyságúak.
A vizsgálatok másik része a készülékek élettartamára gyakorolt hatásra terjedt ki. Leszögezték, hogy az élettartamot nem az elektrotechnikai elöregedés, hanem a mechanikai állapot, a kivitel minôsége, így például a rozsdásodás határozza meg. Ennek alapján a háztartási gépek élettartamát tíz-tizenkét évben határozták meg. Az esetlegesen jelentkezô hatásokat a gyakorlati életbôl vett példákkal is illusztrálták: megállapították, hogy az áttéréskor még használatban lévô, 220V-ra méretezett villamos motorral ellátott eszközök (pl. porszívók) forgógépe valamivel gyorsabban fog forogni, mint azelôtt és ez által magasabb szívóhatást stb. lehet elérni. Ugyanakkor a készülékek némileg erôsebb melegedésére is kell számítani. Az elektromos fôzô- és sütôkészülékek is nagyobb hôt, esetleg gyorsabban állítanak majd elô. Elsô látásra e változások elônyösnek tûnnek, de el kell mondani, hogy ezek a különbségek mindössze 5 százalékot fognak kitenni, azaz gyakorlatilag észrevehetetlenek maradnak (a hús nem 60, hanem 57 perc alatt sül meg).
A hagyományos izzólámpáknál a 230 V-os feszültség megrövidítheti az élettartamot; azonban tudni kell azt, hogy ezeket mindössze 1000 üzemórára tervezik. Átlagos üzemeltetés során kb. évente kell cserélni a lámpákat. Mivel a feszültségáttérésre több év alatt kerül sor, ezért addigra már az összes izzólámpát - esetleg többször is - kicserélték. Itt kell megemlíteni, hogy a hazai gyártású izzólámpák és fénycsövek már évek óta 230 V-ra készülnek.
A híradástechnikai készülékek szinte mindegyike feszültségstabilizátoron keresztül kapja a tápenergiát. A 220 V-os bemenôfeszültségre méretezett transzformátor és az azt követô stabilizátor 230 V-on sem fog hibásan mûködni, de némileg nagyobb hôfejlôdésre, melegedésre itt is számíthatunk. A szakértôk megállapították továbbá, hogy az épületek elektromos hálózatát illetôen sem kell megijedni. A vezetékeket, dugaszolóaljzatokat, stb. nem kell kicserélni, mert azok szigetelése már eredetileg is 250 V-ra készült, ugyanakkor ennél is nagyobb próbafeszültséggel ellenôrizték.
Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy az áttérés idejére várhatóan kihal a 220 V névleges feszültségre gyártott készülékek nagy többsége. A minôségtanúsító intézetek már most is csak 230 V-ra vizsgálhatnak új termékeket.
A külföldrôl "magánimport" révén beszerzett árucikkek mûködtetésével sem lesz baj. Itt legfeljebb azt kell szem elôtt tartani, hogy a "KGST-piacokon" elôforduló készülékek jelentôs része - a feszültségemeléstôl függetlenül - sajnos nem felel meg az alapvetô érintésvédelmi követelményeknek sem!Sipos Mihály
Freeware, és akciós programok egy helyen https://www.facebook.com/freewarenews
-
Devas
őstag
válasz zkiss0 #23930 üzenetére
Nálam ezt a kamera gomb játszotta el.
Megoldás: vedd le a hátlapot. Próbáld meg úgy visszatenni a hátlapot, hogy először azt az oldalát csúsztasd a helyére amelyiken a gombok vannak. Utánna kicsit megnyomkodod hogy a helyére pattanjon az egész és kipróbálod. Ha még mindig nem okés, akkor addig próbálkozol, amíg jó nem lesz.De ha így sem lesz jó, akkor leszerelt hátlappal, valami hegyes dologgal megpróbálhatod megnyomkodni a gombot, hogy reagál, hátha mégis az a ludas (de nem valószínű), inkább hátlap probléma lesz. De szerintem csak neked nem sikerült rendesen összerakni.
Melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás? A tojás... mivel az reggelire volt... a tyúk meg ebédre.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen