Új hozzászólás Aktív témák

• #261046 driv4r tag driv4r #260964

  Új Válasz 2023-07-22 20:35:50 #261046

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  driv4r

  tag

  válasz driv4r #260964 üzenetére

  Bár senki nem kérdezett, de én nagyvonalú ember vagyok, és sietek kiadni magamból a San Martin élményt, amíg friss. Elsőre még iszonyú lelkes voltam, mostanra lett egy icipici rossz érzés az egyik bejegyzésük miatt, de azt nem írom le. Innentől masszívan tldr, ugord át.

  Pár napja írta fagyalllo, „minőségi kínaiért” nézzek rá a San Martinra. Több ilyen oldalt is találtam, de végül ezt néztem, főleg a blogot, azt konkrétan ától-cettig. Kezdtem is írni egy véleményt, aztán töröltem, hosszú lett, meg gondolom ezerszer ki lett tárgyalva, csak nekem új az élmény. Zanzásítva alábbiakban lényeg, csak egy _vélemény_ a látottak alapján, de tényleg élőben kellene látni, még jobb lehet.
  Hülye név. Kb. ez az egyetlen negatívum, de ez is egyéni szoc. probléma. Nekem a St. Martin már csak a 90-es évek giccs-szaxofonosa marad, de ez majd magától megoldódik, amikor meghalok. Ha esetleg a hátralévő időre a nemzetközi órabuzéria közösség kilobbizna egy névváltoztatást, nagyon hálás lennék, szívesebben vennék nem ilyen nevű órát, talán mások is. Olyan egyszerű, jó nevek is vannak, Baltic, Anordain, Straum, Helson stb., ehhez képest a San Martin kicsit olyan kellemkedő, a logó se jött be.
  Ijesztően magas minőség (minőségérzet). Legalábbis ez jön le a képekről, mit lejön, egyenesen leugrik a monitorról, belevágják a pofámba. Olyan közelik vannak, hogy érzem a számlap textúrát, a súlyt a csuklón, hallom a finombeállítás klikkjét a csatban. De általában is nagyon profi a befotózás, a fényelés, meg az egész tálalás (kivéve a blog elején (időrendben) azt a pár bejegyzést, ott is csak a fura angolság a zavaró, de bőven kárpótol érte a tartalom, pl. az a rész, ahol full őszintén, még nekem is érthető módon beszélnek az egyes munkafolyamatokról, azok összetettségét, nehézségeit taglalva).
  Őszinte identitás. Van egy idei májusi Q&A a blogban, ahol arról írnak, kik ők és kik nem, mit csinálnak és mit nem, tömören, pontosan, azt valószínűleg natív angolos írta. Nagyon rokonszenves volt az önmeghatározás, a küldetés: a San Martin nem egy „márka”, hanem egy „gyártó”, azt viszont kiemelkedően magas minőségben művelik. Szerintem nagyon sok minden már most adott, hogy jó gyártóból jó márkává váljanak egyszer.
  Túl sok a modell és az „inspiráció”. Ez nem kekeckedés, hanem tény; több mint 150 modell van, nagyon széles a portfólió, abban is a „direkt inspiráltság”, de ha innen indultak, ha ez kell a piacnak, legalább tegyék jó minőségben. (Nem tudom, kik veszik a San Martint, de érzésre nem a „villantani” akarók, talán inkább a „watch enthusiast” közösség; gyakran fiatal felnőtt fogyasztók, sokat tudnak az órákról, de folyamatosan tanulnak, tapasztalatot cserélnek; megnézik, mire adják ki a pénzt, de nem feltétlenül csak anyagilag akarnak jól járni; fontos nekik az órázás irracionális, érzelmi oldala is, a passzió, a vadászat.)
  A kevesebb több lenne. Ez innentől inkább személyes vélemény, okoskodás, fantáziálás: szívesebben látnék kevesebb, de eredetibb dizájn-t, ezek lehetnének az elején limitációk, kollaborációk. Ha valakinek már van elsőkézi tapasztalata egy hommage modell birtokában, lehet, hogy később venne drágábbat, ritkábbat (nem írok „exkluzívabbat”, annak kb. semmi értelme, hacsak nem egy piece unique). Collab partner lehetne bárki és bármi, ami foglalkoztatja mostanság a népeket (streetwear, anime, zene, mittudomén), az üzleti rizikót meg lehetne csökkenteni az előrendeléses modellel. Van egy júniusi (?) blogposzt, azt mondják, leállnak a másnak logózott darabok gyártásával, átalakul az üzleti modell, a jövőben többet foglalkoznak a saját formatervvel. Ez szerintem jó lépés, talán érdemes lenne egyszer ketté bontani magát a márkát is: San Martin alatt futhatna a megszokott, jó minőségű hommage (piaci igényeket kielégítve); mellette meg elindulhatna ugyanazon gyártási standardok mellett, de más márkanév alatt egy nem generikus modell-sorozat (piaci igényeket generálva). Utóbbihoz kitalálhatnának olyan valamit, ami másnak nincs, amiről elsőre rájuk gondolnak a vevők (nem feltétlenül jó példák: Formex-felfüggesztés, Anordain zománc, Isotope számlap). Ebben a – nevezzük „prémium” San Martin – vonalban nem az számítana, mire emlékeztet az óra, hanem az, hogy mire _nem_ emlékeztet (túlságosan is, konkrét márka konkrét modelljét megidézve). A Furlan Marri (újabb hülye név) sem azért lett nagy libling, mert feltalálta a formatervezési spanyolviaszt, hanem mert jól eltalált egy kortalannak tűnő korstílust plusz senki nem fogja diadalmasan leleplezni őket, na ez meg egy XXXX ref számú Patek volt, csúnyán lebuktatok. De sajnos nem én vagyok a San Martin tulaja, csak halkan reszelgetem itt a körmeimet és hülyeségeket beszélek magamban.
  Végére a legfontosabb: vennék-e San Martin órát? „Mi az hogy, nagyon is!” Pl. sógornak karácsonyra, egy ideje próbálom megfertőzni órázással, ne csak én szopjak vele. De tuti el fogom kunyizni tőle pár napra. Magamnak pedig itt és most megrendelném a Ti5 párnatokos szürkét, ha nem lenne 43mm, vagy a szerintem olívaszín, szerintük szürke, szerintem skindiver, szerintük pilóta órát, ezt itt ni. 165 dollárért a hülyének is megéri, hát még nekem.

Új hozzászólás Aktív témák