Kamera, audio, video
A hátlapon egy 5 megapixeles, autofókuszos kamerát találunk, aminek elválaszthatatlan párja a ledes villanó. Az előlapon egy VGA szenzort találunk, ez szelfik készítésére semmiképpen nem, videochatelésre még csak-csak használható. A szoftverben számos ikon megjelenik a főképernyőn, rögtön tudunk képet és maximum 1080p felbontású videót rögzíteni, kapcsolgathatjuk a vakut, valamint válthatunk a HDR, a normál, az arcszépítő, az élő fotó, valamint a panoráma módok között. A beállításokba lépve babrálhatunk a színhatással (szépia, fekete-fehér, negatív, vízszínű), a képjelleggel (éjszaka, buli, álló, napnyugta), a fehéregyensúllyal (izzólámpa, nappali fény, fénycső, felhős), az arcfelismeréssel, az önkioldóval (2-10 másodperc), a sorozatfelvétellel, valamint az audio móddal.
Sajnos a kamera képességeivel egyáltalán nem lehetünk elégedettek. Eleve kicsit homályos a fókuszpont, azaz a fotók közepe, pedig nem volt koszos a szenzort védő borítás, mindig úgy törölhettem, mintha a dzsinnt szeretném elővarázsolni a csodalámpából. Életlenek, részlethiányosak a felvételek, a dinamikatartományba nem lehet talán egyedül belekötni, no és a makró alkotások sem feltétlenül rosszak, a virágos kép például egész jól sikerült. A fókuszálás elég lassan zajlik, szemben a képek mentésével, a pár megabájtos fotók ugyanis szempillantás alatt a galériába kerülnek. Rémesen gyenge a vaku, lényegében nem lehet elég közel tartani a tárgyhoz a telefont ahhoz, hogy elérjen addig a villanó fénye. A Full HD felbontásúnak titulált videók sem erősítik meg a kamera helyzetét, kicsit darabos, részlegszegény lett a tesztfelvétel is.
Videolejátszó elég fapados, tulajdonképpen az MP4, a H.263 és a WMV formátumú filmekkel boldogul el, a DivX támogatás kimaradt a repertoárból (nem mintha persze ezt ne lehetne megoldani valamilyen másik programmal). Hiába nem túl nagy felbontású a kijelző, a hardver, abból is a grafikus gyorsító bőven elég ahhoz, hogy ne csak a 720p-s, hanem az 1080p-s filmeket is akadásmentesen lejátssza a készülék.
A zenealkalmazás tudja azt, amire az átlag felhasználóknak szüksége lehet; támogatja az MP3, a WAV, és az eAAC+ formátumokat is. A telefonon vagy a memóriakártyán tárolt számokat előadók, albumok, dalok és listák szerinti nézetben láthatjuk, a muzsikák hallgatásakor pedig megjelennek az albumborítók, valamint a keveréses és ismétléses lejátszásra szolgáló ikonok. A sztereó előlapi hangszórók tudatában kíváncsian vártam, hogy mire képes a masina; a hangerő kiváló, tényleg nagy lármát tud csapni a kütyü, a minőség azonban már annál jelentősebben csökken, minél jobban felhangosítjuk a telefont. Van FM-rádiónk, ahhoz, hogy bekapcsoljuk, mindenképpen csatlakoztatni kell egy fülest. A gyári headset a hallójáratba illeszkedik, ezzel sem váltja meg a világot az Allview, de azért utazás során nyugodtan elő lehet venni.
Test | Allview E2 Jump | Samsung Galaxy E5 | Microsoft Lumia 640 XL | Honor Holly | LG Aka |
Frekvenciaátvitel (40 Hz-től 15 kHz-ig), dB: | +0.10, -1.56 | +0.02, -0.05 | +0.01, -0.03 | -0.09, -0.69 | +0.02, -0.05 |
Zajszint, dB (A): | -75.4 | -91.3 | -92.0 | -88.5 | -87.5 |
Dinamikatartomány, dB (A): | 75.7 | 91.1 | 91.9 | 88.6 | 87.4 |
THD, %: | 0.011 | 0.0083 | 0.0071 | 0.025 | 0.0047 |
IMD + Zaj, %: | 0.155 | 0.012 | 0.014 | 0.124 | 0.015 |
Sztereó áthallás, dB:, dB: | -74.1 | -89.6 | -89.4 | -82.8 | -87.8 |
A frekvenciaátvitel görbéje nem tökéletes, igazából nem nyújt túl egyenletes teljesítményt a telefon, ám az emberi fül által hallott tartományban nincsenek komoly kilengések, ami úgy igazán megzavarna a zenék hallgatásában.
Korántsem ennyire biztató a helyzet a zajszint esetén, a magasabb tartományban ugyan nincs hallgató sistergés vagy hasonló tényező, a mélyebb hangoknál viszont már messze nem képes annyira profin viselkedni az eszköz.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!