Hardveres változások

A külső tekintetében minimálisak a változások, az új iPhone pont úgy néz ki, mint elődje, csak két grammot felszedett, így már 135-öt nyom. Kiterjedése 115,5 x 62,1 x 12,3 milliméter, ugyanúgy fekete és fehér színben kapható, a hátlapon viszont egyből észre lehet venni, hogy a háttértár mérete megduplázódott: 8/16 GB-ról 16/32 GB-ra nőtt. Bár ezt leírva már nem találjuk, de hasonló változás érte a RAM-ot is, mely immár 256 MB-os.

A ház minősége ugyanolyan, az előlapon körbefutó csíkot kivéve minden lakkozott, csillogó műanyag, ami az ujjlenyomatokat erősen gyűjti, de legalább jól néz ki. Az említett keret illesztései nem tűnnek tökéletesnek, por és hajszálak is be tudnak ragadni az apró résbe, ami kicsit zavaró, ezen véleményem szerint illett volna javítani egy kicsit. A kijelző maradt 3,5 hüvelyk átlójú, 320 x 480 pixeles felbontású, ez papíron nem tűnik túl jónak, de az a helyzet, hogy a Samsung nagyfelbontású AMOLED kijelzőitől eltekintve a mai napig egy megjelenítő sem éri el az iPhone paneljének képminőségét.

[+]

A fő változás belül történt: a háttértár és a memória duplázásán túl az új iPhone új processzort és videochipet is kapott, a 412 MHz-es, ARM11-alapú CPU helyett egy 600 MHz-es, Cortex A8 magra épülő változat került az iPhone szívébe, a PowerVR MBX-Lite grafikus chipet pedig egy PowerVR SGX-re cserélték — ezt a processzort használja egyébként a Palm Pré is. Bár a névből nem derül ki, de a Cortex A8 bevezetése generációnyi ugrást jelent az ARM architektúrájú chipeknél, az ARM11-es mag ugyanis a hatodik, az A8-as pedig a hetedik generációs család képviselője. Ez természetesen azt is jelenti, hogy az órajelbeli különbségen túl a Cortex A8 egyéb tulajdonságaiban is fejlettebb elődjénél: míg az iPhone 2G/3G processzora csak egy egyszerű vektoros lebegőpontos számítási egységet (basic vector floating point unit) tartalmazott, a Cortexben egy továbbfejlesztett, önálló futószalaggal rendelkező, NEON fantázianéven reklámozott SIMD egység található — ennek futószalagja 10 lépcsős, az integer futószalag pedig 13 lépcsős. Az SIMD a single instruction multiple data kifejezés rövidítése, az ilyen elven működő végrehajtó egységek párhuzamosan több adaton képesek ugyanazt a műveletet elvégezni, ami a grafikus megjelenítésnél, multimédia-feldolgozásnál tesz jó szolgálatot. A Cortex A8-ban kétszer több dupla pontosságú lebegőpontos számregiszter található, illetve az L1 cache mérete 2 x 16 kB-ról 2 x 32 kB-ra nőtt, plusz bekerült egy 256 kB-os L2 cache is. Az A8 egyébként egy szuperskalár mag, melynek két ALU egysége képes két egymástól nem függő utasítást végrehajtani, de a soron kívüli végrehajtást nem támogatja (in-order, nem pedig out-of-order). Magyarán: képes egyszerre beolvasni, dekódolni és végrehajtani két RISC utasítást (azaz képes párhuzamos munkavégzésre), viszont csak sorrendben tudja végrehajtani az utasításokat. Összességében kijelenthetjük, hogy a Cortex A8 a legfejlettebb processzor, amit ma mobiltelefonban találhatunk.

A grafikus magnál szintén egy generációnyi előrelépés történt, az SGX az ötödik, az MBX-Lite a negyedik generációs PowerVR mag — az érdekesség kedvéért megjegyezném, hogy a harmadik generációs a Kyro PC-s videókártyákban, a második pedig a Sega Dreamcast játékkonzolban volt megtalálható. Az SGX-ből több típus létezik, a legalapabb az SGX520, a legerősebb az SGX540. Az új iPhone piacra kerülése előtt felröppentek a pletykák, miszerint a készülékben az 520-as variáns lesz megtalálható, mely bár a leggyengébb a családban (mivel csak egy darab 200 MHz-es USSE pipe-ot tartalmaz), 7 millió poligont és 250 millió pixelt tud másodpercenként lerendelni, ami geometriai sebességben hétszerese, fill rate-ben pedig a három és félszerese az iPhone 3G-ben található MBX Lite sebességének. A valóság viszont úgy néz ki, hogy még ennél is vidámabb, mivel hivatalosan meg nem erősített információk szerint az iPhone 3GS-ben az SGX535-ös chip található, ami 28 millió poligont tud kipréselni másodpercenként — a Palm Prében egyébként SGX530 van, az 14 millió poligont tud. Ha ehhez hozzávesszük az OpenGL ES 2.0 támogatását, akkor kijelenthetjük, hogy az új hardver egy igazi gaming-platformmá változtatta az ezen a téren amúgy sem gyenge iPhone-t.

A PowerVR grafikus chipek generációi

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!