Bevezető, tartozékok
Egy héttel ezelőtt éppen a Mobil Mementók standon csodáltam meg a régi készülékeket, melyeknek egy része már tíz évnél is jóval idősebbeknek bizonyult. Természetesen azonnal elmosolyodtam, hogy akkoriban még milyen nagy téglákkal járkáltunk, mégis óriási innováció volt az, hogy végre hordozható eszközt tarthattunk magunknál, és akárhol elérhettek minket ismerőseink, munkatársaink. A technológia fejlődésével aztán egyre inkább miniatürizálódtak a dogok, a gyártók azon versengtek, hogy ki tud kisebb és kompaktabb telefont piacra dobni. A mátrix kijelzős mobilok korszakában a Nokia 8310 tényleg az egyik legapróbb készüléknek számított, emlékszem akkori barátnőmnek volt ilyen és teljesen odáig voltam, hogy szinte elveszik a zsebemben, annyira kicsi. Pedig volt kisebb is, mi is teszteltük például az i-mobile 310-est.
Az érintőkijelzős telefonok ezután picit méretesebbként kezdték, ám manapság már itt is megy a harc, dobálózik mindenki a milliméterekkel, mi pedig már nem hisszük el, hogy ilyen vékony házba bele lehet zsúfolni számítógépekkel vetekedő hardvereket. Na, ez sem tartott túl sokáig, hiszen a 3,5 - 4 hüvelykes megjelenítőket kinőtte a kor, az iOS kivételével valamennyi ismertebb rendszer támogat már az említettnél jóval méretesebb kijelzőket. A Samsung Galaxy Note egy újabb lavinát indított el, lényegében létrehozta a gúnynéven mondva phablet kategóriát, amin ugyan eleinte röhögött a nép, a "találmány" mégis a dél-koreaiakat igazolta, óriási eladási számokat produkáltak, amire a második generációs Note készülék még inkább rátett egy lapáttal.
Nem véletlen tehát, hogy az ASUS olyan ötlettel rukkolt elő, mely előhozza a régi telefonokon való mosolygásunk szintjét. A Fonepad névre keresztelt óriástelefon már-már a hülyeség határait súrolja, az idei MWC-n történő bemutatáskor viszont a tajvaniak esküdöztek, hogy milyen jó, hogy végre egy táblagép és egy mobil tényleg egy eszközben testesül meg, nincs többé szükség okostelefonra egy tablet mellett. Én akárki előtt telefonáltam vele, azonnal kinevetett (bár én is magamat), de később rájöttem, hogy annyira mégsem hülyeség az, amit az ASUS kitalált. A név mindenesetre elég szerencsétlen, nem egyszer kevertem a szezont a fazonnal, vagyis a Padfone kifejezést a Fonepaddel. Ki tudja, lehet még kiadnak Padpadet vagy Fonefone-t is.
A doboz tényleg szép, követi az ASUS Transformer szériában megismert kialakítást, szép, árnyalt szürke színek, letisztult természetesség jellemzi, tetején mostani tesztünk csodájának elő- és hátlapi képével. A felfelé húzva szétválasztható csomagolásban először az igényesen befóliázott Fonepadhez juthatunk, alatta pedig kizárólag a legszükségesebb tartozékok hevernek, melyek közé mindössze egy microUSB kábel és egy töltőfej tartozik. Mivel a tablet telefonálásra is alkalmas, így egy headsetet elfogadtam volna mellé, ám ennek hiányában saját magunknak kell gondoskodnunk erről.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
