Multimédia
A kamerarendszer tökéletesen megegyezik a P Smart Pronál megismert szisztémával. Van egy quad-Bayer szűrős, 48 megapixeles, f/1,8-as főkamera, egy 8 megapixeles, fix fókuszos, 120 fokos ultraszéles szenzor és egy 2 megapixeles mélységélességet pontosító egység. A motorikusan kiemelkedő szelfikamera 16 megapixeles, maga a mechanika pedig automatikus visszahúzó rendszerrel dolgozik és szükség esetén viszonylag csendben, körülbelül 2 másodperc alatt kerül elő.
A szoftverben megint eldugták a HDR-t, pedig nem ártana, ha kéznél lenne, cserébe az élőképen is elérhető AI mód aktívan használja. Mellette a segédfény kapcsolgatható, a bal felső sarokban pedig a HiVision érhető el. Az csúszkán a fontosabb kameramódok között válthatunk, ilyen a portré, az esti mód, a rekeszérték, a professzionális pedig a Továbbiak között található. Itt lehet piszkálni az érzékenységet (50 - 3200), a záridőt (1/4000 - 30), expozíciókorrekcióra +/- 4 tartományban van lehetőség, a színhőmérséklet pedig 2800 és 7000 K között lehet.
48 megapixel
A 48 megapixeles főkamerát szokás szerint az ajánlott és alapértelmezett 12 megapixeles felbontáson érdemes használni. Normál nézetben legalább még a vonalélesség jónak tűnik, de teljes méretben alig definiáltak a kontúrok, a részletek pedig hajlamosak összemosódni. Jellemző az alulexponálás, a durva zajszűrés és a gyenge dinamika, cserébe kromatikus aberráció vagy komolyabb lencsehibák nem fordulnak elő.
12 megapixel
A 12 megapixeles felvételekre érdemes ráküldeni az AI módot, ami szemmel láthatóan nem sok mindent csinál azon kívül, hogy aktiválja a beállításokba elásott HDR-t. Azt pedig nagyon jól teszi, mert enélkül nem kissé szűk a dinamika és a fehéregyensúlynak is jót tesz. Ezen a felbontáson és fényképmódban a vonalélesség és a részletgazdaság is látványosan javul, a zajszűrés szerényebb; összességében kiegyensúlyozottabb felvételeket kapunk.
8 megapixel; ultraszéles
Az ultraszéles kamera viszont most sem remekel. A dinamika itt is roppant gyenge, a felvétel pedig erősen emlékeztet egy jobb fajta akvarellre, a perspektivikus torzítást viszont korrektül kompenzálja az algoritmus. Csak ezzel nem igazán vagyunk kisegítve, ha már a kép közepén összefolyik minden.
Éjszaka igazából minden szenzor és kameramód elvérzik, a negatív rekordot viszont a 8 megapixeles ultraszéles állította be, ami nagyjából egy 1 megapixeles egység nappali színvonalát hozzá. A 12 megapixeles normál képek sem sokkal jobbak, a 48 megapixeles próbálkozásnál még a kromatikus aberráció is szembetűnő, a 8 megapixelen előállított, több felvételből összerakott Esti felvétel viszont a túlélesítés ellenére még a legjobbnak mondható. Sorban alább: 48 MP, 12 MP, 8 MP ultraszéles és Éjszakai mód.
Videózni a főkamerával maximum 1080p felbontásban, de 30 és 60 fps képkockasebesség mellett is tudunk, az ultraszéles viszont csak 30 fps-re hitelesített, ha pedig AI stabilizálást is szeretnénk, akkor csak a 720p opció. Váltani a kamerák között szerencsére lehetséges, az AI stabira meg nincs különösebb szükség. A felbontás viszont jóval alacsonyabbnak érződik, mint ami valójában. A gyári videólejátszó roppant egyszerű, nem kezel feliratokat és hangsávokat, nem opció az AC3 hang, a 4K felbontás viszont hibátlanul megy, van kisablakos megjelenítés és a adott a Widevine L1 biztonsági szint a magas dinamikatartományú, nagy felbontású streamekhez.
Zenelejátszóból itt még kettő is akad, az egyik nyilván a Google Play Zene, a másik viszont a gyártó saját megoldása, amiben a sztenderd rendezési szempontok és a korrekt megjelenés mellett is vannak jópofa dolgok. Például a hangvágó, amivel bármely számból bármely számból vághatunk részletet és beállíthatjuk mindenféle értesítő vagy csengőhangnak. A multimédiás hangszóró viszont nem valami erős. A magasak sivalkodók, a dinamika gyenge és részlettelen az egész megjelenítés. Tetszőleges fülhallgatóval sokkal kellemesebb az élmény, főleg, ha a eltaláltuk az optimális beállításokat. Mellesleg fülessel az FM-rádió is opció.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!