Hardver és szoftver
A Sensation az első telefon, amely megkapta a Qualcomm kétmagos processzorát, a Snapdragon MSM8260-at, amely 1,2 GHz-en ketyeg. Ez az első chipset, ahol a magok képesek egymástól függetlenül skálázódni, ami azt jelenti, hogy ha az egyik mag fullon pörög, akkor a másik elmolyolhat mondjuk 200 MHz-en is, ha éppen ennyi teljesítményre van szükség. Ez kíméli az akkumulátort, ezáltal növekedhet az üzemidő. A grafikai gyorsításért az Adreno 220-as GPU felelős, ez szintén új fejlesztés. Mindehhez 768 MB RAM és 1 GB ROM tartozik, tehát a hardver papíron nagyon-nagyon masszívnak tűnik.
Persze a gép sebességével sincs gond, minden azonnal történik, a 2.3.3-as Android szinte röccenés nélkül fut – ahol esetleg gond lenne, ott jön a Sense 3.0 és szépen elfödi a problémákat. Ugyanakkor a különbző benchmark programok eredményei mind ugyanazt mutatják: a kétmagos eszközök között a Sensation általában sereghajtó, a Galaxy S II viszi a pálmát, a HTC üdvöskéjénél viszont számításba kell venni, hogy például a grafikus számításoknál befolyásolhatja az eredményt a nagyobb felbontású kijelző is. Nagyon hamarosan összehasonlító tesztet is csinálunk a három nagyágyúról (a Motorola Atrix itthon hivatalosan úgysem kapható, ezért kimarad), s akkor végigmegyünk az eredményeken, amelyek persze fontosak, illetve növelik az e-pénisz hosszát is bizonyos körökben, de a felhasználói élmény szempontjából nem mindig mutatnak relevanciát.
A Sensation ugyanis a Sense 3.0-s verziójával érkezik (végre rímel a termék és a kezelőfelület neve egymásra), amelyről egyöntetűen az a szerkesztőségi álláspont, hogy a legjobb gyári interfész jelenleg. A Desire S kapcsán már láttuk az újításokat, de mindig finomít egy-két apróságot a gyártó, minden modellnél valahogy egyre tökéletesebbé válik a kezelőfelület, amire méltán lehet büszke a HTC.
A Sense egyrészt állati szép, másrészt igen masszívan testre is lehet szabni. Az egy dolog, hogy animáló háttérképeink vannak, amelyek az időjárásra és magára az időre is reagálnak (esti felhők, napsütés délben, ködös hajnal, ilyesmi), de vannak témák és felületek, amiket össze tudunk legózni kedvünk szerint. Ilyenkor a készülék ugyan újraindul, de az Android platform miatt ez szükségszerű, viszont totál új ruhában fog feszíteni a összesen hét oldalas kezdőképernyő. Ezek között válthatunk úgy is, hogy két ujjunkat összehúzva egyben látjuk az összeset, ha pedig oldalirányban indulunk el, akkor egy bizonyos lapozási tempó felvétele után a felület érzi, hogy itt most akció van, s lekicsinyíti az oldalakat, hogy gyorsabban tudjunk rajtuk szánkázni. Mondjuk szerintem ennek túl sok értelme egyébként nincs, de elég látványos húzás.
A feloldás művelete is jópofa, alul egy kört kell felhúzni a kijelző közepe felé, ha viszont a kezdőlapon található – általunk tetszőlegesen összeválogatott – ikonhalom egy darabját húzzuk le az említett körbe, akkor a feloldással egyidőben az adott alkalmazás indul el. Ez egyébként hívásfogadásnál is így működik, a zöld, vagy a piros telefon ikonját kell a körbe tologatni ahhoz, hogy a szándékunknak megfelelő esemény történjék. A felső státuszsávot lehúzva a legutóbb indított programok listája látszik, illetve alapból a különböző értesítések. Lent azonban van egy másik fül, a gyorsbeállításokhoz röpít minket, itt kapcsolgathatjuk az adatkommunikációs funkciókat, illetve látszik a rendelkezésre álló memória állapota is. Újdonság, hogy a lezárt képernyő is többféle lehet, animálhatnak a fotóink, láthatjuk az ismerőseink státuszát, vagy durván szép időjárással kapcsolatos grafikát is.
Az ikonos menübe csöppenve első blikkre a szokásos, androidos felület fogadja a felhasználót, de itt is van néhány apróság, amivel a tervezők könnyíteni óhajtották a használatot. Egyrészt a görgetés: nem folyamatosan tudunk lefelé haladni, hanem oldalanként „ugrik“ egyet a kép, ezt lehet szeretni, nem szeretni, de könnyen megszokható. A bal alsó sarokban három ikon helyezkedik el, az elsővel az összes alkalmazást látjuk, a második a használat sorrendjébe rendezi a rajzocskákat, a harmadikkal pedig csak azok listázódnak, amelyeket utólag mi töltöttünk rá a készülékre.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
