Menü, alapfunkciók
A Tattoo is a HTC saját fejlesztésű Sense UI felületét kapta meg, ez van Heroban is. Aki esetleg nem tudná: az alap Androidhoz készült modifikáció kiválóan sikerült, a hét oldalas alapképernyőre rengeteg widget rámolható ki, a testreszabhatóság kiemelkedően magas fokon valósul meg. Egyenként is variálhatjuk a hátteret és a widgeteket, de vannak előre kitalált sémák is, amelyek a HTC szerint alkalmazkodnak utazáshoz, szórakozáshoz, vagy közösségi szoláltatásokhoz. Utóbbi esetben nyilván Twitter feed, kedvenc kontaktok, üzenetkezelés van a fókuszban, az utazásnál pedig az időjárás jelentés, vagy a több várost mutató óra jelenti a különbséget. Az egyes widgetek egyenként is alakíthatóak, csak órából van vagy hétféle, az Android Marketről pedig további kiegészítők tölthetőek le - ingyen.
A névjegyzék ezúttal is korlátlan kapacitású, ráadásul folyamatos szinkronban van a Google postafiókunk kontaktlistájával, illetve egy mozdulattal összelinkelhetőek az emberek a Facebook profiljukkal, innentől automatikusan kapunk hívóképet és születésnapra vonatkozó információkat, arról nem is beszélve, hogy magától frissül az ilyen emberek státusz üzenete is. Ha az illető esetleg FlickR fiókkal is bír, akkor onnan is jönnek az újdonságok lefelé, szóval igazi social networking cuccról van szó.
Az üzenetkezelésnél (s az összes szövegbeviteli felületnél) értelmet kap a beépített mozgásérzékelő. A telefon ugyanis QWERTY gombsort rajzol a fektetett nézethez, amely viszont a zömökebb kijelző miatt nem használható annyira könnyen, mint a Hero esetén, de így is fényévekkel jobb, mint az álló nézetű virtuális mobilos gombsor. Tipikus HTC szokás, hogy a klaviatúra kiosztása alkalmazkodik a szövegbeviteli mezőhöz, ha például e-mail címet kér be a szoftver, akkor a kukac és a pont az egyes gomb első két karaktere lesz. Webcím beírásakor pedig külön virtuális billentyű van a ".com" kifejezésre.
Az SMS és az MMS megléte nem nagy fegyvertény, a chat-thread nézet kellemes. Az e-mail kliens lehet POP3/IMAP4 alapú, vagy Exchange szerverhez kötött postafiók, csatolmányok kezelése korlátozások nélkül működik, egy szavunk sem lehet rá. Az Android rendszer nagyon profin kezeli az elmulasztott eseményeket: a kijelző felső sávjában jelzik ikonocskák, hogy valami történt, s ezt lehúzva tételesen láthatjuk, hogy miről maradtunk le. Iszonyatosan profi a híváslista is, képpel ellátott rekordok sorakoznak egymás alatt, nyilak jelzik, hogy milyen irányú hívásról van szó, egy-egy névre rábökve pedig komoly history áll rendeklezésünkre, tételesen láthatjuk, hogy az illetővel mikor és mennyit beszélgettünk.
A naptár szintén durva. Először is a bejegyzéseknek több forrása is lehet. A My Calendar a készülék belső memóriájának terméke, ehhez jöhet a Google Calendar, ha rendelkezünk ilyennel, valamint az Exchange szerverről érkező naptár is. Bónusz magyar névnapok és ünnepnapok, helló. Egy adott napot kiválasztva rögtön kaphatunk időjárási adatokat is (ez mekkora ötlet?), amit pedig különösen értékeltem, hogy a bejegyzéseket nem kell kategorizálni, minden eseményhez tartozik időpont, riasztás, helyszín, leírás és ismétlődés. És persze új adat rögzítésekor kiválasztható, hogy melyik naptárunkba rakja. Csodás, tényleg.
Számológép, vekker, és egyéb szervezőfunkciók csak szőrmentén vannak, konkrétan a két említett. Stopper, meg egyéb okosság azért nincs, mert mindenki azt tölt le az Android Marketből, amit csak akar, ugyanez vonatkozik a dokumentumkezelőre is. (Documents To Go)
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
