Hardver, kezelőfelület
A készüléken az Android operációs rendszer 2.3.3-as változata fut, melyet természetesen a HTC Sense kezelőfelület tesz teljessé. A processzorról sok adatot még a hivatalos specifikációból sem tudunk meg, az biztos, hogy 600 MHz-es órajelen ketyeg az előd 528-as változatával szemben. Valószínűsíthető, hogy nem egy alulskálázott Cortex-A8 alapú cuccról van szó, egyes nem hivatalos források szerint Qualcomm MSM7227 a pontos típus; az mindenesetre biztos, hogy a készülék böngészője támogatja a Flasht, mely két dolgot is jelenthet. Az egyik, hogy mégis Cortexről van szó, a másik, hogy bizony a közepesnek számító processzorok is elég erősek ahhoz, hogy támogassák a Flasht, csak ezt a gyártók nem használják ki. Ha ezen túllépünk, meg is nézhetjük a memória nagyságát, mely 512-512 MB a RAM-nál és a ROM-nál, ami ez előbbinél névi növekedést jelent, hiszen az elődben még "csak" 384 MB teljesített szolgálatot.
A sebességgel kapcsolatban semmit sem kifogásolhatunk. Nyilván nem a világ leggyorsabb okostelefonjáról beszélünk, de egy laikus nem valószínű, hogy meg tudná mondani, hogy a Wildfire S-ben felsőkategóriás vagy középkategóriás processzor van-e; azaz valószínűleg tudna tippelni, de nem egy 600 MHz-es chipre asszociálna. A képernyőmozgatás gyors, az áttűnések folyamatosak, lassulásokkal a tesztelés alatt nem találkoztam, tehát minden rendben volt.
A HTC Sense kezelőfelület ezen a készüléken is megtalálható. A legújabb verzióról van szó, melyről részletesebben ide kattintva lehet információkat szerezni, aminek fényében most viszonylag rövid leszek. A Sense teljesen átszabja a gyári Android kezelőfelületet, kicsit látványosabb és sokak szerint jobban kezelhető, mi a szerkesztőségben szeretjük, főleg azért, mert témázható, így segítségével egyedivé tehetjük a készülék belsejét is.
A fenti videón a készülék menürendszere és sebessége vehető szemügyre.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
