Multimédia

A szerény optika egy 8 megapixeles, autofókuszos kamerát rejt magában, ami felbontást tekintve egész komoly, cserében viszont le kell mondanunk a LED-ről. Változott a kereső is, egyszerre látjuk az exponáló és videórögzítő gombot, az aktuális beállítások elrejthetők a képernyő tetejéről. Opciók tekintetében szokásos a felhozatal. Felbontás, fehéregyensúly, expozíció, időzítő, különféle témák, effektusok, ISO, geotagging, HDR a fontosabbak. Maga a fényképezés villámgyors és a legkomolyabb, hogy tud sorozatfotót, mégpedig beállítástól függően maximum 40 vagy 99 képet készít, amíg nyomjuk az exponálót.

A kínaiak már több területen bizonyították, hogy van keresnivalójuk a mobilpiacon is. Azonban az is biztos, hogy fényképezőt még nem nagyon tanultak meg jót összehozni. Sajnos a fotók minősége vérszegény, a képek széle teljesen életlen, nagyon erős a zajszűrés, és a színekkel se mindig stimmelnek a dolgok. Legalább a HDR szépen dolgozik, ezt az utolsó 2-2 fotón lehet megtekinteni. Videózásnál maximum 720p felbontásban rögzíthetünk, sztereó hanggal, folyamatos fókusszal, az eredmény átlagos és ITT tekinthető meg.

Zenei téren remélhetünk némi kárpótlást és kapunk is. A lejátszót is új külsőt kapott, funkcióit tekintve viszont maradt. Van ismétlés, véletlen lejátszás, látjuk az albumképeket is, illetve kapunk hangszínszabályzót, egyedi konfigurálási lehetőséggel. Mielőtt viszont nekiesünk a zenéknek, egy dolgot feltétlen tegyünk meg: a gyári fülest azonnal hajítsuk ki, mert az elektronikai hulladék szó tökéletesen jellemzi. Már eleve kényelmetlen, ormótlanul néz ki és olyan hangzása van, amivel vallatni lehet háborús foglyokat. Se magas, se közép, csak valami dünnyügő mély, igazi katasztrófa. Ám miután elővettem a saját Sony-mat és újból elindítottam a lejátszást, hirtelen fényéveket ugrottunk előre, rögtön kellemes lett az összkép. A rádiót se felejtették el, elvileg nincs benne RDS, de gyorsan behangol és a nagy poén, hogy füles se kell hozzá, megy önmagában is.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!