Előszó

Bár a magyarországi mobiltelefonszervizeléssel foglalkozó cikkünk megjelenése hónapok óta húzódik — többek között a minisztériumok hozzáállása miatt, meg részben azért is, mert olyan elképesztő mennyiségű videóanyagot kell feldolgoznunk, amire nem teljesen voltunk felkészülve — úgy gondoltuk, hogy egy másik, idehaza nagyon is fontos témát is elkezdünk körüljárni, nevezetesen azt, hogy mit csinálhat meg az ember a szolgáltatótól vagy kártyafüggetlenül vásárolt készülékével.

Nem titok, hogy a dolog apropója az iPhone, melyet a legújabb szoftver feltelepítése után kis hozzáértéssel viszonylag könnyedén kártyafüggetlenné lehet tenni, ami valószínűleg komoly fejtörést okoz az Apple-nek. Köztudott, hogy Magyarországon a kártyafüggetlenítés és az úgynevezett illegális szoftverbeavatkozás egy sokkal elterjedtebb dolog, mint a tőlünk nyugatra fekvő országokban, aminek részben a hazai szolgáltatók (és egyéb cégek) hozzáállása, részben a magyar leleményesség, részben pedig az emberek pénztárcájának vékonysága az oka. A mobiltelefonoknál a függetlenítés azért kérdés, mert a szolgáltatók egy jellemzően 1-2 évre szóló hűségnyilatkozat aláírása után nyomott áron adják oda előfizetőiknek a SIM-zárral ellátott készülékeket, melyeket csak az adott szolgáltató SIM kártyáival lehet használni.

A szolgáltatófüggő készülékekkel, a hűségnyilatkozattal, az illegális szoftverbeavatkozásokkal kapcsolatban rengeteg dolog él az emberek fejében, hogy őszinték legyünk, ezen nem is csodálkozunk, mivel a kesze-kusza utakon való eligazodást sem a média, sem a szolgáltatók nem segítik, az interneten legfeljebb különféle fórumokat, illetve spekulációkon és tévhiteken alapuló hozzászólásokat találhatunk a témával kapcsolatban. Reméljük, hogy cikkünk elolvasása után mindenki számára tiszták lesznek a dolgok.

Mit jelent a hűségnyilatkozat?

Napjainkban hűségnyilatkozatot alapvetően mobiltelefonok vásárlásánál, illetve a különféle hírközlési és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáféréseknél (vezetékes és mobil távközlés, internet stb.) alkalmaznak a szolgáltatók. A dolog lényege, hogy a normál díjszabáshoz képest bizonyos kedvezmények felkínálásával a szolgáltatók magukhoz csábítják, illetve valamekkora előre meghatározott időtartamra (jellemzően 1-2 évre) magukhoz kötik az ügyfeleket. A hangsúly tehát azon van, hogy a hűségnyilatkozatért cserébe a fogyasztó előnyökhöz jut, amiért az adott szolgáltatás esetében nem egy másik szolgáltatót választott, míg a szóban forgó szolgáltató pedig egy adott időre biztos ügyfélhez jutott.

Akciós ajánlat!

Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az ember kedvezményes áron juthat mobiltelefonhoz abban az esetben, ha hajlandó egy szerződésben "megígérni", hogy az előre meghatározott időtartamon belül az adott szolgáltató ügyfele marad, a rá eső kötelezettségeknek (tehát a számlás előfizetés havidíjának kifizetésének) pedig ezen időszakban eleget fog tenni, mert ha nem tesz így, akkor a szolgáltató egyoldalú szerződésbontásra hivatkozva megvonhatja tőle a kedvezményeket, sőt, utólag azok ellenértékét követelheti is. Ha egy szolgáltatónál azt látjuk, hogy a függetlenül bruttó 30.000 forintba kerülő készülék 3.000 forintért elvihető 2 éves hűségnyilatkozat aláírása után, az nem azt jelenti, hogy a készülék 3.000 forintot ér, hanem azt, hogy a szolgáltató a hűségnyilatkozat aláírásáért cserébe kifizeti azt a 27.000 forintnyi különbséget, ami a két összeg között van — mindez persze csak példa, a valóságban ennél azért kicsit összetettebb a dolog. Cserébe ugye vállaljuk, hogy a havidíjat fizetni fogjuk — tegyük hozzá: ezt hűségnyilatkozat nélkül is vállaljuk, lévén a havidíjas előfizetéseknél utólag fizetünk a szolgáltatásért, amit kapunk — valamint hogy az adott készüléket csak annak a szolgáltatónak a hálózatában fogjuk használni, amelyiknél vásároltuk. Bár a szolgáltatók a hálózati információk alapján nyomon tudják követni, hogy az adott készülék feljelentkezik-e a hálózatra és ha igen, akkor melyikre, a nyomozósdi helyett úgy kényszerítik rá ügyfelükre a szerződés betartását, hogy a mobiltelefont úgynevezett SIM Lockkal látják el, minek következtében az eszköz nem fog működni más szolgáltatók SIM kártyáival.

Magyarországon évekig gond volt, hogy a szolgáltatók helyzetükkel visszaélve irreális szerződéseket megkötésére kötelezték ügyfeleiket, a kedvezmények mértékével nem összhangban lévő szerződéseket kínáltak, sőt, sokszor a hűségnyilatkozatot az ügyfél tudta nélkül automatikusan meghosszabbították. Az EU-csatlakozáskor felmerült, hogy a hűségnyilatkozat intézményét el fogják törölni, ez azonban nem történt meg (nem is lett volna jó senkinek), de 2007-ben történt némi előrelépés a dologgal kapcsolatban, a Nemzeti Hírközlési Hatóság ugyanis kimondta, hogy tilos a röghöz kötés. Ez annyit tett, hogy a jelentős piaci erejű cégeknek megtiltották, hogy azok a hűségszerződésekben indokolatlan és aránytalan feltételekkel korlátozzák a fogyasztók választási szabadságát és a versenyt. Viszont mint említettem, a hűségnyilatkozat ma is létezik, felmerül tehát a kérdés:

Mit csinálhatok a szolgáltatófüggő telefonommal?

Először is azt kell tisztázni, hogy kié az a készülék, amit az ember a hűségnyilatkozat aláírásával megvásárolt. A kérdésben a válasz is benne van: természetesen az ügyfélé, mivel a hűségnyilatkozat aláírásával és az esetleges kedvezményes ár kifizetésével megvásárolta azt, viszont egyben meg is ígérte, hogy a szerződésben foglaltak szerint fogja használni. A szolgáltatók tudják ellenőrizni, hogy az ügyfél ezt betartja-e, ha pedig nem teszi, akkor akár le is tilthatják az adott készüléket, mely azok után nem fog tudni feljelentkezni a hálózatra.

Az egyik legfontosabb felmerülő kérdés, hogy el lehet-e adni azt a készüléket, mely még úgymond terhelve van hűségnyilatkozattal. Mivel az eszköz az ügyfél tulajdonát képezi, el lehet adni, viszont ebből még sok galiba származhat akkor, ha az eladó az eladás után nem kívánja tovább fizetni az előfizetési díjat, minek következtében a készüléket ugyebár letilthatják. Ez az oka annak, hogy a GSM-kereskedések nem szeretnek szolgáltatófüggő készülékeket vásárolni. Ugyanez vonatkozik az hűségnyilatkozattal részletre vásárolt készülékekre is, melyek az első pillanattól (tehát a boltból való távozástól) az ügyfél tulajdonát képezik, de a szolgáltató bármikor letilthatja azokat, amennyiben a vásárló nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. A három hazai szolgáltató mindegyike kínál részletfizetéses konstrukciót egyes készülékeknél, közülük a Pannon és a Vodafone külsős cégen keresztül, míg a T-Mobile saját magának intézi a részletfizetést, náluk tehát a legvalószínűbb, hogy ha nem fizetjük a részleteket, akkor letiltják a telefont — mivel ők házon belül oldanak meg mindent.

Ha megvettük, a miénk

A letiltáson kívül a másik korlátozó és kényszerítő eszköz a jótállás (köznyelvben "garancia) megvonása. A rendeletek által előírt kötelező jótállás ugyanis csak a rendeltetésszerű használat esetén érvényes — hogy mi a rendeltetésszerű használat, azt a készülékekhez mellékelt kézikönyv kell, hogy tartalmazza, magyar nyelven. Itt azonban nagyon oda kell figyelni, hogy a szervizek milyen alapon vonják meg tőlünk a kötelező jótállást, a dolog ugyanis nem úgy néz ki, hogy ha a felhasználó nem rendeltetésszerűen használja az eszközét, akkor megvonják az egész jótállást. Ha például valaki a vásárlás után módosítja a telefonja szoftverét, majd a készüléknek pár hét múlva befuccsol a kijelzője vagy épp a hangszórója, akkor a szerviz nem teheti fel a kezét és mondhatja, hogy a szoftver miatt ment tönkre a hardver — pontosabban mondhatja, csak ebben az esetben a jótállás fogyasztóra kedvező mivoltából adódóan bizonyítania is kell, de ezt nem ő fogja megtenni, hanem egy "külsős" erő, mondjuk a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. Fordított esetben is igaz a dolog: ha valaki a telefonján elrontja a mikrofont (mert mondjuk belepiszkál egy tűvel, aminek látható nyoma van), a jótállás a szoftverre továbbra is érvényes marad. A jótállásra egyébként a 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet vonatkozik, melyet teljes egészében ide kattintva lehet letölteni PDF formátumban.

Bár a jótállással külön cikkben fogunk foglalkozni, írnék pár szót a 151/2003-as Kormányrendeletről is. Az első paragrafus kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén fogyasztói szerződés [Ptk. 685. § e) pontja] keretében értékesített, a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki. A jótállás időtartama egy év, ettől el lehet térni, de semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. Fontos továbbá, hogy a jótállás jegy magyar nyelvű kell, hogy legyen. A rendelet elavultságát viszont mutatja a rendelethez tartozó melléklet, mely meghatározza azokat a termékeket, melyekre kötelező jótállást adni. Elvileg a 12. pont vonatkozik a telekommunikációs eszközökre, ennyit tartalmaz: telefonok, rádiótelefonok, telefax-készülékek. A PDA-k vagy a navigációs készülékek tehát nincsenek megemlítve.

Függetlenítés?

Térjünk rá a legfontosabb kérdésre: lehet-e függetleníteni. A válasz elsőre meglepő lehet, ugyanakkor kissé más a tartalma, mint amire gondolnánk: természetesen lehet függetleníteni. Csak nem nekünk, hanem a szolgáltatóknak.

Az egyes szolgáltatók ugyanis egy előre meghatározott (és szinte folyamatosan változó, sokszor készülékenként eltérő) díj ellenében kifüggetlenítik a függő készülékeket. Fontos azonban, hogy mikor, mert bár a hűségnyilatkozat lejárta előtt és után is lehetőség van erre, egyrészt a szolgáltatás ára is változó lehet, másrészt ha a szerződés lejárta előtt akarjuk ezt elvégeztetni, akkor egy összegben vissza kell fizetnünk minden kedvezményt, amit az előfizetés megkötésekor kaptunk. Személyes véleményem, hogy etikátlan pénzt kérni a függetlenítésért a szerződés lejárta után, főleg annyit, amennyit a szolgáltatók elkérnek.

De mennyi is az annyi? Nekiálltunk neten keresgélni, nem találtunk semmit, anonimként felhívtuk hát a szolgáltatók információs számait, hogy érdeklődjünk a szolgáltatás áráról, meg úgy egyébként a SIM Lockról. Első próbálkozásunk vasárnap este hét órakor volt, a három szolgáltató közül csak a T-Mobile ügyfélszolgálatát értük el, őket viszont várakozási idő nélkül, a magánszemélyeknek és az üzleti ügyfeleknek szóló számon egyaránt. Két ügyfélszolgálatossal beszültünk a dologról, az üzleti vonalon lévő úr nagyon felkészült volt, mindent megtudtam tőle a SIM Lockról és annak feloldásáról, melynek ára a hűségnyilatkozat érvényessége alatt általában nagyságrendileg 20.000 forint, annak lejárta után pedig 10.000. A magánszemélyeknek fenntartott számon lévő hölgy már nem volt ennyire képben, szerinte a SIM Lock feloldása egyszeri 8.000 forintos összeg, melyet akár a vásárláskor is kifizethetünk, így a részletre vásárolt készülékünket kártyafüggetlenként vehetjük ki a dobozból. Ez természetesen butaság, de összességében így is meglepetésünkre szolgált, hogy két ügyfélszolgálatosból legalább egy képben volt ezzel a fehér hollónak számító témával kapcsolatban. A Pannont és a Vodafone-t vasárnap nem tudtam elérni, mindkét szolgáltatót háromszor tíz percig csöngettem, de csak annyit tudtam meg, hogy hívásom fontos számukra, ezért tartanom kell, plusz a Pannon indulót már álmomból felkeltve el tudom fütyülni. Elkeseredetten hívtam fel főszerkesztőnket, plusz megkérdeztem, hogy szerinte hány ügyfélszolgálatos dolgozhat ilyenkor az említett két cégnél. A kissé cinikus válaszban több igazság van, mint amennyinek örülünk: minél kevesebb, annál költséghatékonyabb a dolog.

A Vodafone csak részben tájékoztat, azt is enyhe helyesírási hibával

Hétfőn már a Pannont és a Vodafone-t is el tudtam érni, előbbinél körülbelül három perc várakozási és ugyanennyi beszélgetési idő után lettem totálisan félreinformálva, a piros szolgáltatónál csak egy percet kellett várnom az elején, utána viszont három-négyet, mire az ügyfélszolgálatos hölgy utána járt a dolognak — mivel, mint azt mondta, nem szokott senki SIM Lockról érdeklődni. A Pannonnál azt mondták, hogy egyszeri bruttó 7.500 forintért bármikor bármilyen készüléket kifüggetlenítenek, akár a vásárlás pillanatában is, függetlenül attól, hogy az előfizetéses és kedvezményes-e. A Vodafone elsőre ugyanezt mondta bruttó 9.375 forintos árért cserébe, majd a hölgy a lap alján megtalálta, hogy ez a hűségnyilatkozatos készülékeknél máshogy van, ekkor kellett várnom, majd megtudtam, hogy ha a vásárláskor kérem a függetlenítést, az a 9.375 forinton túl 37.500-zal terheli majd a pénztárcámat — ami egyébként a szerződésbontási díj, de ezt nem ő mondta, csak én tudom.

A Pannontól sem a weben, sem telefonon nem tudunk meg semmit

Gyors és nem reprezentatív tesztünkön a Pannon hatalmasat bukott, hiszen a honlapjukon nem találtunk SIM Lockkal kapcsolatos információkat, az ügyfélszolgálatot vasárnap nem tudtuk elérni, hétfőn pedig elértük, de félre lettünk informálva. A Vodafone-nál ugyanez a helyzet azzal a kivétellel, hogy az ügyfélszolgálatos hölgy nem volt lusta utánajárni a dolgoknak, így végül megtudhattuk a kívánt dolgokat. A legjobban a T-Mobile vizsgázott, náluk eleve fel van tüntetve az akciókat tartalmazó oldalakon, hogy a készülékeken SIM Lock található: a készülékek csak T-Mobile magyarországi előfizetői kártyával használhatók! A hálózati korlátozás (SIM Lock) feloldásának díját a Magyar Telekom Nyrt. mobil rádiótelefon hálózaton nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó mindenkor hatályos díjszabása tartalmazza. Az ügyfélszolgálatot vasárnap is gond (és várakozás) nélkül elértük, a két megkeresett emberből az első fejből nyomta a helyes infókat, a második viszont a Pannonoshoz hasonlóan félrevezetett minket, ami rossz pont.

[+]
A T-Mobile írásban és szóban is tájékoztat, de még lenne hova fejlődniük

Foglaljuk hát össze, hogy mi a helyzet a függetlenítéssel! A szolgáltatóknál a készülék típusától függetlenül igényelhetjük a kártyafüggetlenítést, a hűségszerződés lejárta után ennek ára a Pannonnál 7.500, a Vodafone-nál 9.375, a T-Mobile-nál pedig nagyságrendileg 10.000 forint — hogy pontosan mennyi, azt nem találtam meg. Ha a hűségnyilatkozat érvényessége mellett akarjuk ezt megtenni, akkor a Pannonnál és a Vodafone-nál ugyanennyit, a T-nél pedig 20.000 forintot kell fizetnünk magáért a szolgáltatásért, plusz vissza kell fizetnünk a készülék vásárlásakor fennálló kedvezményeket — az összeg nagysága elvileg arányosan csökken a vásárlás óta eltelt idő összegével, a 2007-es rendelet legalábbis erre kötelezné a szolgáltatókat, de erre utaló információt csak a T-s ügyfélszolgálat adott. A lényeg, hogy mi otthon nem függetleníthetjük a telefonunkat, sőt, sarki GSM boltba sem vihetjük el, mert az egyrészt azonnali garanciavesztéssel jár, másrészt a BTK 300 §/C szerint törvénybe ütközik, hiszen vétséget követ el, aki adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését jogosulatlanul akadályozza, így két évig terjedő szabadságvesztéssel, közmunkával vagy pénzbírsággal büntethető. Ha pedig haszonszerzés céljából teszi mindezt, akkor kárt okoz, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő — jelentős kár esetén ez öt, különösen nagy kárnál nyolc, különösen jelentős kár esetén pedig tíz évre módosulhat. Ugyanakkor a számhordozhatóság szabályiról szóló 46/2004. (III. 18.) Korm. rendelet 5§(11) pontja kötelezővé teszi, hogy függetlenítsék a készüléket, ha a kedvezmények ellenértékét az előfizető kifizette.

Illegális szoftverfrissítés, iPhone Jailbreak

Mivel a rendeletek nem választják külön a mobiltelefonokat a számítógépes rendszerektől, elég nehéz meghatározni, hogy mi számít vétségnek és mi nem. Elvileg minden ebbe a kategóriába esik, tehát ha belépünk a telefon fájlrendszerébe (ahova egyébként nem léphetnénk) és átírunk egy 0-t 1-re, akkor is megbüntethetnek minket, sőt, a Turbo SIM is belenyúl a készülék működésébe, tehát illegális a használata — persze a gyakorlatban azért nem ilyen vészes a helyzet, egy háttérkép "illegális" lecserélése miatt valószínűleg nem zárnak börtönbe minket. Van viszont két fontos dolog, melyekről még beszélnünk kell, az egyik az úgynevezett illegális szoftverfrissítés, a másik a részben ebbe a témába tartozó iPhone Jailbreak.

Az egyedi ROM felrakása nem is mindig egyszerű

Illegális szoftverfrissítés az, amikor beavatkozunk a telefon/okostelefon/stb. működésébe úgy, ahogy elvileg nem tehetnénk. Itt a legelterjedtebb dolog a Windows Mobile alapú készülékek szoftverének lecserélése, melyről sokan azt hiszik, hogy teljesen legális, lévén "ők a készülékkel együtt megvásárolták a Windows Mobile-t", amit nyugodtan lecserélhetnek egy másik gépről leszedettre. A helyzet viszont az, hogy a készülék megvásárlásával az ember egy olyan liszenszet vásárol a Windows Mobile-hoz, mely az adott készülékhez (hardverhez) kötve érvényes, a működésébe beavatkozni pedig tilos, mert akkor már megint a Btk-nál leszünk. A dologban félrevezető lehet, hogy sok gyártó kínál frissítéseket a Windows Mobile alapú készülékekhez, de ezekre tulajdonképpen nem kötelező bónuszként kell tekintenünk, ha mi Windows Mobile 6.1-gyel vesszük meg a készüléket, akkor nem rakhatjuk rá csak úgy a 6.5-öt. A gyakorlatban az efféle frissítések garanciavesztéssel járnak, más jogi következményük nincs — viszont még egyszer hangsúlyoznám, csak olyan ROM-ot lehet ezekre a gépekre felrakni, melyek az adott hardverhez az adott régióban érvényesek, a többi eset egytől egyig illegális szoftverfrissítésnek minősül. Egyébként ennek eleget tesz az is, ha egy zárt operációs rendszerű telefon működésébe a legkisebb mértékben is beavatkozunk (például olyan készüléken cserélünk témát, amin nem lehetne), a garanciát elveszteni tehát viszonylag könnyű.

Az iPhone Jailbreak sem jogszerű

Végül, de nem utoljára ejtsünk pár szót az iPhone Jailbreakjéről, melyet a fentiek után valószínűleg mindenki be tud sorolni oda, ahova kell. A Jailbreakkel az ember beavatkozik a rendszer működésébe, plusz akár beletartozhat a haszonszerzés céljából kategóriába is, mivel a Jailbreak segítségével olyan programokat telepíthetünk fel, melyek segítségével ingyenesen tölthetjük le az egyébként fizetős alkalmazásokat. A Jailbreak tehát papíron vétség és egyben garanciavesztéssel is jár, függetlenül attól, hogy a gyakorlatban erre sosem lesz példa, mert az esetek 99 százalékában olyan módon visszaállítható az eredeti szoftver, hogy a Jailbreaknek nem marad nyoma.

Bocha

A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.