Külső, kijelző, csomag

Ha ma kellene beárazni a filléres mobilokat, és nem játszhatnak a két-három éves, illetve a nevesincs darabok, bizony 50 ezer forint alatt nem ússzuk meg a dolgot, ha minimálisan használható okostelefonról szeretnénk beszélgetni. 50 ezer lett ugyanis a 35 ezer forintos árcédulából és 75 ezer az ötvenezresből, kezdőszinten ráadásul beragadt a 4G modem, a vastag káva, az ósdi szelficsepp, a HD panel, az LCD technológia és a plasztik ház, vízálló minősítés nélkül. Mindezért és a korlátozott képességű MediaTek Helio G85 chipért a Redmi 13C 4 GB RAM társaságában, töltő, fólia és tok nélkül a dobozban (csak SIM tű, USB-c kábel és leírás van benne) 55 ezer forintot kér el.

[+]

Van azonban a történetben néhány csavar. Például az, hogy remek a műanyag konstrukció és mutatós a hátlap, 128 GB-os alap alaptároló és csak 15 ezer forint a 8/256 GB-os óriáskiadás felára. Végül pedig 45-55 ezerért beszerezhető ez a két kiszerelés, ha az ember szürkeimportból vásárol, amit a Mobilarena persze nem támogat. Elvégre csak a gyártói jótállás és minden adóteher megfizetése a legtisztább dolog, ám ettől függetlenül a hazai realitás az, hogy jóformán a Redmi 13C ma az egyetlen (egész) új belépőmodell ismert logóval és tényleg olcsón, habár ehhez azért a FHD-s Moto G14-nek is van egy-két szava.

[+]

Vásárlóként a lényeg: 50 ezer forint mindenképp kell lapuljon a zsebben valami használhatóért azzal a furcsa paradoxonnal, hogy épp azoknak nem gyártanak már apró, kompakt telefont, akik éppen minimális használatra vásárolnának olcsó készüléket. A 13C is igazán nagyra nőtt: 6,74”-es és 720 x 1600 pixeles IPS panelje és 168 x 78 x 8,1 milliméteres háza a Galaxy S24 Ultra territóriuma, bár a minőségi, műanyag konstrukciónak hála a Samsungnál 192 grammon jóval légiesebb. Kötelező és előnyös komponens az 5000 mAh-s telep, legfeljebb 18 wattos töltésrátával és ugye külön beszerzendő adapterrel.

[+]

Milyen egy ekkora telefont egy kézzel használni? Lapáttenyérrel is lehetetlen fogásváltás nélkül, én is nehezen értem el a felső szekciót, a csúszós kivitel sem segített. Jobb a Redmi 13C-t két kézzel használni és határozottan nyomkodni: a ráérős érintésérzékelés és gesztusvezérlés megköszöni az erősebb bökéseket és simításokat. Maga a 6,74”-es képátló terebélyes és papíron a 90 Hz kellően gördülékeny, ám HD felbontáson és szőrös a karakterrajzolattal is elég dadogós a működés.

[+]

Hogyan mérjük a kijelzőt?

A kékesre kalibrált színek ugyan nem kirobbanóak, viszont kellemes a kontrasztarány és némi fényerővesztés mellett rendben van a betekintési szög is. Az 594 nites napfény alatti fényszűrűség pedig kifejezetten helytálló, hogy odakint is kényelmes legyen olvasni a Mobilarenát vagy fényképet komponálni, de azért messze egy jobbfajta AMOLED 1000-2000 nitje. Feleslegesen borzolja a Xiaomi a kedélyeket a virtuális közelségérzékelővel – tényleg nem fért oda az igazi a beszédhangszóró, a 8 megapixeles szelficsepp és a fénymérő mellé? Nem segíti az egykezes használatot az sem, hogy az alsó káva vastagabb a többinél, jobbra nekem viszont kézre esett a hangerőszabályzó és a megbízható ujjlenyomat-olvasóval egybeköltözött bekapcsoló.

[+]

Hátul a felső kamerakorong rejti az 50 megapixeles normál, az alsó pedig a 2 megapixeles makró és 0,08 megapixeles mélységérzékelő egységet, a tükörszerű festésre pedig LED villanó és felirat került. Ettől elüt és karaktert ad a szórt textúrájú hátlapi kivitel, ami sötétkékben szolid, üdébb színekben pedig kellemesen figyelemfelhívó. Végső soron, 50 ezer forint környékén rendben van a kivitel, ennyiért nem hiba a sztereó hangszóró vagy az IP védelem hiánya és előny a jack kimenet, illetve a dupla nanoSIM és külön microSD foglalat megléte.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!