Külső

Mielőtt rátérnénk a D880 specialitására, szokás szerint áttekintjük a készülék megjelenését, amely ebben az esetben azért érdekes, mert az égvilágon semmi nem utal arra, hogy itt valami speciális cuccról van szó. Ez pedig így van jól, egy szokványos Samsung külsőt sok ember minden gond nélkül el tud fogadni. Semmi extra, teljesen szabványos, de itt az a lényeg, ami belül lapul.

Kicsit talán az átlagnál húsosabb a készülék, aminek egyszerűen az átlagnál kicsit izmosabb akkumulátor az oka. A magam részéről inkább mászkálok Big Mac szendviccsel, ha cserébe tovább bírja egy feltöltéssel az eszköz, márpedig itt ez a helyzet. Ránézésre a D900-ra hasonlít a telefon, egyszerű Samsung formák, szétcsúsztatható kialakítás jellemzik. Bal felén csak a hangerőgombok, jobb oldalán pedig csupán a fényképezőgép gyorsbillentyűje és a szokásos Samsung adatcsatlakozó található. Hördüljünk fel, hol a memóriakártya? Az akkumulátor alatt, sajnos, véleményem szerint két SIM ide, vagy oda, ezt meg lehetett volna oldani.

A szétcsúsztatáshoz a hüvelykujj a kijelző közepén fogja megtapintani, ez ugyanis erre az ideális hely. Lehetne ugyan szórakozni különböző peremekkel és kitüremkedésekkel, de felesleges, ez a szétcsúsztatható készülékek rákfenéje. A másik sarkallatos pont a slide minősége, de a Samsung sokadszor is bizonyítja, hogy ebben nagyon jók. Minimális a fedlap holtjátéka, ám cserébe erős nyomkorászás hatására a készülék hajlamos kissé nyöszögni.

A billentyűzet teljesen szokványos, logikus. A háttérvilágítás fehér, a feliratok jól láthatóak, a nyomáspont megfelelő. A szétcsúszó telefon hátlapján pedig előbukkan egy három megapixeles, autofókuszos optika, vaku azonban nincs hozzá. Maga a hátlap kellemesen recés anyagú, a készülék fogása jó, súlya az akku miatt az átlagosnál kicsit több, de ez a 113 gramm sem veszedelmes.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!