Fényképezőgép, kamera, végszó
A Galaxy Note 4 az S5 házi ISOCELL szenzora helyett a Sony IMX240-es lapkáját választotta, pletykák szerint azért, mivel a japánok biztosítani tudták hozzá az optikai képstabilizátort. A különbségeket nem könnyű kiszúrni, hiszen megmaradt az f/2,2 rekeszértékű lencse, a 16:9 arányú, 1/2,6 hüvelykes szenzorméret, az 5312 x 2988 pixeles felbontás, a 4K videorögzítés és persze az élő HDR funkciók; mindezekről és a kameramódról az S5 kameratesztjében lehet részletesebben olvasni. Továbbra is működik az érintőfókusz, a komponáláshoz rácsvonalak beállíthatók, a kép széleire három kézi beállítási opció helyezhető el (vaku, érzékenység, expozíciókorrekció, fehéregyensúly, fókuszmód, kép/videóméret, időzítő, effektek és HDR). Jár ikon a galériához, a kameraváltóhoz, az üzemmódokhoz és persze a fényképezéshez és a videorögzítéshez. 4K és 2K felvétel 30 fpssel, Full HD videó pedig 60 fpssel vagy HDR-ben rögzíthető. 720p-ben 1/4 és 1/8 sebességű lassított felvétel készíthető. Van továbbá opció a fényképezés és videózás indítására hangutasítással vagy a hangerőgombokkal, de a headset gombai is bevethetők ilyen célokra.
Az új kameramódok a szelfis trendeket lovagolják meg. A hátsó szelfi opció automatikus élesít és lövi el a képeket, ha a hátlapi lencsét magunk felé fordítjuk, ilyenkor a szoftver hanggal jelez, hogy készen áll, majd exponál, íme egy példa. A 3,7 megapixeles előlapi kamera, amely nagylátószögű, f/1,9 rekeszértékű lencsét kapott, szintén új üzemmódokkal bővült, és bármelyik használatakor exponálni lehet a pulzusszámmérő megérintésével. A legérdekesebb a széles önarckép opció, amely panorámafotó készítéséhez hasonlóan a készülék forgatásával képes még nagyobb teret rögzíteni, akár egy tucat embert a képbe sűrítve. Öncsoportkép? Az előlapi kamera egyébként használható képeket készít megfelelő fényviszonyok mellett, sötétben viszont már elvérzik. Ezen segített volna egy előlapi LED, vagy mondjuk a gigászi kijelző fehér fényű felvillanása képkészítéskor, de talán majd jövőre.
Fent: széles önarckép mód. Lent: felső és középső sor: normál nappali fotók. Alsó sor: HDR fotók
A hátlapi Sony modul kiemelkedően jó vonalélességgel rögzít, ami 16 megapixelen bizony rengeteg részletet megörökít, ráadásul a szélekre sem jellemző komolyabb minőségromlás. A fotókon felfedezhető némi zaj, ami arra enged következtetni, hogy szoftveresen nem sok utómunkát végez az ISP (bár minimális élesítés és extra telítettség észrevehető), ráadásul a jpeg tömörítés sem vészes, akad 10-12 megabájtos fotó is. A képkészítés és fókuszkeresés egyébként villámgyors, akárcsak a sorozatképek rögzítése, a fehéregyensúly pedig rendre hibátlanul sikerül. A dinamikatartományra sem lehet panasz, igaz komoly kontrasztkülönbségek esetén hajlamos a Note 4 fél fényértékkel alulexponálni. HDR fotókban az S5 elsőrangú volt, bár az ilyen fotók jóval puhábbak lettek hagyományos társaiknál. Tapasztalataink szerint az IMX240-es szenzor nagyobb részletgazdagsággal rögzít HDR-képeket, a színek és kontrasztok esetében az S5 talán egy hajszálnyival mégis természetesebb végeredményt produkált.
Lent – felső sor: makrófotók. Középső sor: automatikus esti fotók. Alsó sor: kézi érzékenységállítás
A makrófotók tele vannak élettel és részletekkel, ráadásul a témát akár 5 centiméterre is meg lehet közelíteni. Ami az esti körülményeket illeti, a Samsung készülékeket eddig leginkább a rövid, általában 1/15 másodpercben maximalizált záridő hátráltatta. Éppen ezért, bár az S5 remekül érezte este is a fehéregyensúlyt, a magas érzékenység mellett bizony sok részlet örökre elveszett a sötétben. A Sony szenzora egyfelől élesebb képet rögzít azonos érzékenység mellett, másfelől most már 1/8 a leghosszabb záridő. Összességében az esti fotók minősége tehát javult, és a kiemelkedően nagy fényerejű ledes villanó is megmaradt. Ennek ellenére fekete pontot illene adnunk a Samsungnak, amiért még mindig nincs záridő állítási lehetőség, ilyesmivel egy középkategóriás Lumia is remekelni tud a sötétben. A Note 4 egyébként jól működő optikai képstabilizátora mellett a fél, egy és több másodperces záridő is opció kellene legyen, annál is inkább, mivel a Galaxy K Zoom rendelkezik már ilyen képességekkel. Este vagy az automatikára bízzuk magunkat, amely, ha elég sötét van, több képből gyúr össze egy egész világos, bár zajosabb képet (teszi ezt fél másodperc alatt a korábbi 3-4 helyett), vagy kézzel állíthatjuk az érzékenységet, ilyenkor persze kevés fény mellett sötétebb eredmények születnek, de legalább élesek. A videofelvételek minősége elsőrangú, a 4K-s klipek (példa itt) képkockáiból nyomtatni lehet, és az OIS ilyenkor jön jól igazán (60 fps-en leteszteltük mozgás közben). A HDR-felvétel kissé szaggatott (példa itt), az esti klipekkel viszont nincs gond (itt). A rögzítéssel még nincs vége a lehetőségeknek: a fejlett galériában és stúdióban lehetőség van rendezgetésre, diavetítésre, a képek szerkesztésére, feliratozására, videovágásra, illetve zenés klippek és fotómontázs összeállítására. A Stúdió a galériából hívható elő.
Külső | |
---|---|
Ergonómia | 8 pont |
Anyaghasználat | 9 pont |
Összeszerelés minősége | 10 pont |
Kijelző mérete, minősége | 10 pont |
Belső | |
Kezelhetőség | 9 pont |
Sebesség | 10 pont |
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 10 pont |
Felhasználói felület élménye | 9 pont |
Alapfunkciók | |
Hangminőség, vételi stabilitás | 9 pont |
PIM funkciók | 10 pont |
Adatkommunikációs képességek | 10 pont |
Multimédia | |
Vizuális | 10 pont |
Audio | 9 pont |
Egyebek | |
Üzemidő | 9 pont |
Ár/érték aránya | 8 pont |
Hogyan értékelünk? |
A Galaxy Note sorozattal a Samsung ez idáig nem tudott mellényúlni, így évről évre feladta a leckét, hogy megpróbálja jövőre felülmúlni önmagát. És megint sikerült. Ott a tű éles, remek fényerejű és pontos kalibrációs sémákkal rendelkező QHD-s AMOLED kijelző, a gördülékeny rendszersebességet hozó új generációs hardver, a prémium fém oldalburkolat és egyáltalán a jó összeszerelési minőség. Meg kell még említeni a remek üzemidőt az ultratakarékos móddal és másfél órás gyorstöltési funkcióval, a kitűnő kamerát optikai képstabilizátorral és szelfi módokkal, a jó minőségű fülest, a nyolc résztvevő rögzítésére alkalmas konferenciafelvételt és persze a kibővített S Pen funkcionalitást. Hibát már nehezebb találni, de azért megpróbálkozunk: kifogásoljuk az 1/8 másodperces záridő korlátot esti fotóknál, a mono hangszóró hátlapi elhelyezését (a hangminőség egyébként jó), az FM-rádió hiányát (mintha a Samsungnál elfelejtkeztek volna annak létezéséről), valamint a Galaxy S5 por- és cseppállóságának kimaradását.
Mindezek nem tudják a kategória új királyának trónját megingatni, a végösszeg viszont néhány izomköteget összeránthat: az új óriástelefon 235 ezer forintos kártyafüggetlen áron startol el, ami nagyon sok pénz. El lehet mondani persze, hogy a forint változásai az egész piacot negatívan érintik, ennek ellenére a tavalyinál erősebb konkurenciával kell a Note-nak megmérkőznie. Ott van a nagyképernyős, mégis kellemesen kompakt LG G3 lézeres autófókusszal és kedvezőbb árcédulával, igaz a QHD felbontás mellett érződnek az előző generációs hardver korlátai. Megemlíthető a Full HD-s OnePlus One is jó ár/érték arányával, a Huawei Ascend Mate 7, amely a kínai gyártó eddigi legjobb készüléke villámgyors ujjlenyomat-olvasóval és nagy akkumulátorral, de nem felejtkezhetünk el a jó tulajdonságokkal és ugyancsak optikai képstabilizátorral megáldott Apple iPhone 6 Plusról sem, amely ráadásul igen jól fogy világszerte, bár még borsosabb az ára. A Samsung készüléke azonban továbbra is előnyt élvez a nagy képernyőfelület hasznosabb kihasználásával és a tovább bővült S Pen funkciókkal, úgyhogy nem kérdéses, hogy a prémium ár mellé prémium telefon is jár, talán a Samsung eddigi legjobbja. És akkor a lecke ismét fel van adva.
Samsung Galaxy Note 4 |
Bone123
A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!