Kamerarendszer, fotós képességek, szelfik

A Samsung csúcskategóriás kameraszettje a Galaxy S21 Ultrában keresendő, ott adott a legfejlettebb szenzor, a legkomolyabb zoom-képességek, a legnagyobb videós képalkotás, a Z Fold3 ehhez képest valamelyest lejjebb pozícionálva érkezett, a gyártótól megszokott 3 x 12 megapixeles kialakítással, három natív látószöggel, quad-Bayer technológia és egyéb pixelsűrítés nélkül. A nagylátó pedig f/2,2-es apertúrával és 123 fokos látószöggel dolgozik, de továbbra is fixfókuszos.

[+]

Pontosan ugyanaz a kamerahardver, mint amit a Z Fold2-ben: 12 megapixeles főkamera, f/1,8-as, optikai képstabilizálású lencsével, 1/1,76 hüvelykes szenzormérettel és PD-autofókusszal, Sony IMX555 alapokon. A zoom lencse kétszeres nagyítást ad 52 milliméteres gyújtótávolsággal, f/2,4-es fényerővel, szintén optikai stabilizálással és PD autofókusszal, a nagylátó pedig f/2,2-es apertúrával és 123 fokos látószöggel dolgozik, de továbbra is fixfókuszos.

Főkamera, 12 megapixel

Továbbra is végtelen mennyiségű beállítás és lehetőség van azok számára, akik el akarnak merülni a kameraszoftverben, az idei évből megismert Samsung kameraszoftverekhez képest azonban nincs érdemi újítás benne sehol, de ami igazán jó benne, hogy gyakorlatilag nem kell belenyúlni, mert alapértelmezetten pont elég automatikát használ a jó, de nem túlszaturált képekhez, és bizony a megbízhatóság is rendben van, alig találkozni félrefókuszált, rosszul fénymért vagy bemozdult végeredményekkel. Régóta ismerjük a Sony IMX555-öt, de még mindig megállja a helyét a felsőkategória közelében, a közel homogén felületeknél megvannak azok a zajszűrő elmosások, amik nem fogják a csúcsra emelni ezt a kamerát, viszont az általános értékítélet szerint elmondható, hogy a Galaxy Z Fold3 nagyon stabilan hozza az elvárt képminőséget, nem zavarja össze sem a közeli téma, sem a felhőtlen napsütés, mindig adott a bőséges dinamika, a jó lencsekép és meggyőző élesség.

Főkamera, 12 megapixel

Aligha lep majd meg bárkit, hogy este sem jön zavarba a főkamera, van olyan fotónk, ahol a sárgás és kékes fények egyaránt próbálják becsapni az automatikát, de nem sikerül nekik. Megvan a bőven jónak mondható részletesség, 500-1000 körüli automatikus ISO-értékek mellett teljesen elfogadható a zajszint, viszont túlélesítés van, a vonalélesség pedig a top kategóriában tud már jobb lenni, akár házon belül is. A Parlamentről készült fotó éjszakai módban készült, a többi pedig sima automatika mellett.

Széleslátó, 12 megapixel

Amennyiben csak az elérhető képminőség számít, nem a nagylátót fogjuk igénybe venni ebből a trióból, ez ugyanis kissé elmarad a másik kettőtől, bizonyos esetekben hiányzik az autofókusz, viszonylag kevés a részlet, nem igazán jó a lencsekép a széleken, és a zajszűrés is kissé túlzónak látszik. Jó fényviszonyok között hangulatos tud lenni, és az előző generációkhoz képest talán annyit fejlesztettek a szoftveres háttéren, hogy kevésbé domináns a kromatikus aberráció az arra érzékeny helyeken, és talán jobb lett a dinamika is, de ezt van még hova csiszolgatni, főleg az esti képeket elnézve.

Főkamerás zoom, 12 megapixel

Amikor a kameraszoftverben kiválasztjuk a kétszeres nagyítást, a rendszer teljesen önállóan dönti el, hogy a hardveres zoomkamerát használja, vagy a főkamerából vágja le a megfelelő darabot, és ahogy az a fenti képeken látszik, közeli tárgyak esetén, illetve esti körülmények között gyakran ez utóbbi megoldást választja az automatika, nem is feltétlenül rossz részletességgel, viszont nagyon visszafogott mélységélességgel.

Zoom, 12 megapixel

Ezek pedig már az igazi zoomkamera képei: kifejezetten jó a részletesség, sokszor még egészen távoli pontokon is fel lehet fedezni apróságokat, és ebben a kategóriában nagyon jónak mondható a vonalélesség is, igaz, a fák lombjai és a bokrok ezt a kamerát is megzavarják, ott némi túlélesítésből eredő maszatolás látható szinte minden alkalommal. Különösebben nagy mélységgel ezek a képek sem bírnak, de persze portré módban rendesen megdolgozik az algoritmus azért, hogy a háttér mosott, a szereplő ember pedig hangsúlyos legyen.

[+]

Háromféle mód is kínálkozik a szelfikészítésre a Z Fold3-mal, így aztán a Samsung úgy volt vele, hogy belefér egy kis kísérletezés a kijelző alatti kamera továbbra is félkész műfajával, és a belső kijelzőről eltüntették a kameralyukat, amivel egyértelműen kompromisszumos megoldást hoztak létre. Egyrészt, ahogy az a képeken is kivehető, a valóságban is feltűnik, hogy kisebb a felbontás és nem túl jók a panel betekintési szögei az érintett területen, másrészt azonban a 4 megapixeles, f/1,8-as apertúrával és 2 mikronos szenzorpixellel ellátott kamera képei halványak, sötétek, részletszegények, ahogy az a tesztfotóinkon is látható, ráadásul, mivel Flex módban ez a kamera használható videótelefonálásra, így adott esetben biztosan meg fogjuk kapni a másik oldaltól, hogy nem igazán jó minőségű képpel csatlakoztunk a beszélgetésbe.

Balra a belső, jobbra a külső szelfikamera képe [+]

Azt gondolom, hogy akinek a nagykijelzős videótelefonálás fontos, azt nem fogja megnyugtatni, hogy a mobil előlapján lévő, hagyományos szelfikamera 10 megapixeles felbontáson és alacsonyabb fényérzékenységű optikával (f/2,2) is bőségesen leiskolázza a belső kamerát, ezzel viszont már tényleg akár videókat is lehet rögzíteni, különösebb gond nélkül.

Balra a belső, jobbra a külső szelfikamera képe [+]

A legjobb minőséget akkor tudjuk elérni, ha a mobilt kvázi kifordítva, a főkamerát használva készítünk önképeket, ráadásul ugyebár ekkor is van egy használható visszajelzést adó külső kijelzőnk élőképpel, egyetlen hátránya, hogy nagyon nem a kijelzőt kell nézni ahhoz, hogy a kamerába nézzünk, ilyen téren nagyon oda kell figyelni rá, főleg eleinte. Erre is tudunk mutatni egy példát.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!