Külső
Az S8500 Wave után egy prémium anyagokból készült telefonra számítottam, lévén a szóban forgó, nagyjából 40 000 forinttal olcsóbb készülék is kiválóan össze van rakva. Csalódnom kellett: a Galaxy S nagyon műanyagos. Plasztik elöl, plasztik hátul, plasztik mindenhol; nem mondom, hogy ez feltétlenül gáz, lévén a felhasznált anyagok kellemes minőségűek és szépen illeszkednek egymáshoz (bár némi recsegés azért tapasztalható), de egy ilyen árfekvésű masinától ettől függetlenül jóval többet várnék el. Lehetséges egyébként, hogy a méretbeli tömörítés miatt hanyagolta a Samsung a fémek használatát, az legalábbis biztos, hogy a 9,9 milliméteres vastagság és a 119 grammos tömeg nagyon meggyőző egy 122,4 x 64,2 milliméteres magasságú és szélességű modellhez, melyen egy 4 hüvelykes képátlójú kijelző található.
Nem elírás, 4 hüvelyk, ami bizony jóval nagyobb, mint az iPhone megjelenítője, a HTC HD2-t viszont még mindig nem nyomta le, de valószínűleg nem is ez volt a cél. A kapacitív érintésérzékelő metódusra épülő panel egyébként Super AMOLED technológiás, felbontása 480 x 800 pixel, képminősége és olvashatósága bámulatos, ezen a téren mostanában nem érheti kritika a koreai gyártót. Az előlapon egyébiránt egy hangszórót, egy másodlagos kamerát, mindenféle szenzorokat (fény és távolságérzékelő), két érintésérzékeny, valamint egy fizikailag is létező gombot találunk. Utóbbit középen, használatával bármikor visszajuthatunk a készenléti képernyőre.
A hátlap annak ellenére is szépnek mondható, hogy az ujjlenyomatokat erőszeretettel gyűjtögeti a használat során. A bal felső sarkába került az 5 megapixeles felbontású, HD videók felvételére alkalmas kamera, mely mellől kínosan hiányzik legalább egy ledes villanó, úgy tűnik, hogy még papíron sem lehet semmi sem tökéletes. Ettől nem messze került a kihangosító aprócska hangszórója, ezen kívül csak egy Google és egy Samsung logóra futotta. Érdekes egyébként, hogy a hátlap alsó része kicsit vastagabb, mint a többi felület, de ez használat közben nem zavaró, sőt, nekem fogás szempontjából kifejezetten kellemes volt.
Felülre került a két szabványos csatlakozó, azaz a 3,5 milliméteres fülhallgató kimenet és az elhúzható ajtócska mögé bújtatott microUSB port. Balra a hangerőszabályzó duó, jobbra a bekapcsológomb került, alul a mikrofon árválkodik, a találós kérdés tehát adott: mi hiányzik? Egy exponálógomb a kamerához, kijelenthetjük tehát, hogy a gombok nem az újdonság erősségei: sem a fotózást, sem a hívások kezelése nem oldható meg az érintőkijelző nyomkodása nélkül, ami nekem nem tetszett túlságosan.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
