Külső
Jó alsós modellhez méltóan az M150 candybar (avagy bartype) kialakítású, tehát nem kinyithatós, nem is szétcsúsztathatós, hanem "sima" készülék. Ez a megcélzott vásárlói réteget figyelembe véve hálás dolog, elvégre ilyen árkategóriájú masinát alapvetően azok vesznek, akik egy jó minőségű, megbízható cuccot akarnak, a legmegbízhatóbb kialakítás pedig mindig az, amelyik nélkülöz mindenféle mozgó alkatrészt. Plusz a nagy kagylódömping hatására a candybar manapság gyakorlatilag a visszafogottsággal és eleganciával lett ekvivalens, ezekkel a jelzőkkel pedig bármikor el lehet adni bármit, pláne egy mobiltelefont.
Ránézésre nehéz lenne megmondani a cuccról, hogy milyen árkategóriájú - persze a szakavatott szemek a kijelző méretéből egyből látják, hogy olcsó, elvégre az 1,77 hüvelykes képátlóval csak itt alul találkozhatunk. Ezt leszámítva a gép külseje teljesen rendben van, az előlap szürkében pompázik, a kijelző alatt katonás rendben sorakoznak a kellően nagy méretű, kiváló nyomásponttal megáldott gombok, a körülöttük lévő rész pedig szálcsiszolt felületű műanyag, amit akár fémnek is nézhetünk. Az eszköz tömege 74 gramm, mérete pedig 106,5 x 45,5 x 12,7 mm, tehát mindenképp ingzsebbarát.
A hátlap nem tartogat különösebb meglepetéseket, az egész lekapható, papírvékony műanyagból készült, mely kiváló rugalmassággal és kevésbé impresszív szakítószilárdsággal bír. A gyártó nevén és weblapján kívül csak a kamerával és az ahhoz tartozó tükörrel találkozhatunk ezen a tájon, utóbbi természetesen csak díszítőelemnek tekinthető, mivel a VGA felbontású képérzékelővel létének tudatában valószínűleg kevesen lesznek azok, akik éjjel-nappal magukat fogják fényképezni.
Alul és felül nincs semmi, pontosabban fentre került a csuklópánt rögzítési helye, alulra pedig a mikrofon. Jobb oldalon egy fedlap mögött üldögél a töltő/headset csatlakozója, az ellentétes részre pedig a hangerőszabályzó gombpáros került, örvendetes, hogy ezek dedikált gombként vannak jelen.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
