Külső
Az X10 mini külsejének megítélését alapvetően meghatározta a mérete, pontosabban az, hogy a többi okostelefonhoz képest elképesztően kicsi volt. Az új mini méretben csak minimálisan változott, fél centivel hosszabb, két mm-el szélesebb lett, és maradt a kissé pufók, 16 mm-es vastagsága. Ez utóbbi azért elnézhető neki, hiszen másképp egyszerűen nem férne el mondjuk az akku benne. A tömege sem lett túlzottan sok, így bármilyen zsebben zavartalanul megbújik. A minőség is javult, az előlap majdnem egészét beborító karcálló üveg gondoskodik a védelemről, és a műanyagok is jobbak lettek. A fekete hátlap teljesen matt, puha felületet kapott, ezzel szemben a két extra hátlap sajnos fényes. Ezek sajnos az első érintéstől elkoszolódnak, ráadásul csúszós felületük kissé bizonytalanná teszi a telefon fogását (de tényleg nagyon szép mindkettő). Recsegés, lötyögés viszont nincs, minden passzentosan illeszkedik egymáshoz, ahogy kell. A hátlap leszedését nem árt gyakorolni, elsőre kissé ijesztő a reccsenés, ahogy leugrik, felrakni már könnyebb művelet.
Jelentősen változott az előlap, aminek szinte teljes egészét elfoglalja a kijelző. A korábbi, sokak szerint túl apró 2,55 hüvelykről 3 hüvelykre növelték a képátlót és a felbontás is HVGA-ra (320x480 pixel) hízott, így jelentősen javult a pixelsűrűség. Hogy tényleg ne legyen gond a képminőséggel, az arc-ban debütált Mobile Bravia Engine technológiát is megkapta. Noha alapvetően egy hagyományos, LED megvilágítású TFT kijelzőről van szó, a képminőség tényleg korrekt. Szépek a színek, nagyon jó a betekintési szög, napfényben is egész jól látható, ráadásul a kapacitív panel immár multi-touch képes. A képernyő fölötti helyre bezsúfolták a hangszórót és a szenzorokat. Előbbinél mind a hangerővel, mind a hangminőséggel teljesen elégedett voltam. A távolságérzékelő mellé immár fényszabályzót is kapunk, ami azonnal reagál a külső változásokra. Lent maradt a három gomb, a Vissza és Opciók kapacitív érintős lett, míg a Home hagyományos gombként él tovább. Ha valakinek nem tűnne fel, elárulom, hogy a Home gomb formai kialakítása a Sony A-sorozatú Walkman lejátszójából jött, és ez is jól mutatja a szorosabbra fűzött együttműködést.
A hátlap csak keveset változott, az enyhén ívelt forma is megmaradt. A Sony Ericsson logó süllyesztett, mellette egy Xperia felirat látható, majd következik a kamera optikája, szintén süllyesztve, mellette egy LED villanó, valamint a kihangosító nyílása. Utóbbi szintén igen hangos (xLOUD-ot ajánlott bekapcsolni) és minőségre sem vészes, de lehetőleg ne ezen üvöltessük a zenéinket.
Ha az oldalait végignézzük, akkor a bal felén nem találunk semmit, alul van a 3,5-es jack kimenet és a fedéllel védett microUSB, illetve a mikrofon. Jobbra hangerőszabályzóba és kamera exponálóba botlunk, míg felülre került a bekapcsoló, egy apró LED és a másodlagos mikrofon. A LED egyrészt a töltést, másrészt a különböző eseményeket (nem fogadott hívás, új üzenet) jelzi. A két mikrofonnak köszönhetően aktív zajszűrést kapunk, ami hívás közben, zajos környezetben jól jöhet.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
