Spore: Origins
A Spore: Origins a legjobb példája annak, hogy hogyan lehet egy jól hangzó névvel eladni egy olyan gagyi játékot, amit én a saját nevem alatt is szégyellnék kiadni — márpedig N-Gage-re a Spore-t nem én, hanem az Electronic Arts adta ki, ráadásul még pénzt is kérnek érte. Még jó, hogy a platform lehetővé teszi a játékok kipróbálását vásárlás előtt.
Az eredeti (azaz PC-s) Spore annak idején meglehetősen nagy visszhangot kapott, ami annak volt köszönhető, hogy az a Will Wright tervezte, akinek többek között a Sim City-t és a The Sims sorozatot is köszönhetjük. Bár a program messze nem ütött akkorát, mint a húszmillió kiegészítő lemezt megélt The Sims, a kiadó szemmel láthatóan úgy gondolta, hogy a marketingre ölt pénzt mindenképp vissza kell szedni, aminek köszönhetően a a Spore: Origins-t nem csak N-Gage-re adták ki, hiszen java alapon és sima Symbian S60 szoftverként is elérhető — a dologban pedig az a gyönyörű, hogy pár gagyi effektet kivéve az alap java verzió is ugyanazt tudja, mint a jelen oldalon taglalt változat.
A Spore: Origins jelmondata: eat or be eaten, amit a szenvedő szerkezet miatt kissé nehézkes magyarra fordítani, körülbelül annyit jelent, hogy egyél vagy megesznek. Ezzel egyébként tökéletesen le is írtak a kétdimenziós program lényegét: egy apró kis létformát (többsejtűt?) irányítunk, amivel meg kell ennünk a nálunk kisebb cuccokat, plusz el kell menekülnünk a nálunk nagyobb többsejtűek elől. Pályák között fejleszthetjük a kis vackunkat és személyre szabhatjuk a kinézetét, rakhatunk rá karmokat, fogakat, szemeket, a végeredmény minden bizonnyal elég undorító lesz. Pár pályán taktikáznunk is kell, például közel kell mennünk a nálunk sokkal nagyobb cuccokhoz, majd el kell őket csalogatni, hogy kipukkasszanak olyan buborékokat, amikben az ehető méretű cuccok laknak. Izgalmas és lebilincselő játékmenet — azoknak, akik életünkben először látnak játékprogramot. Senkinek sem ajánlom.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
