Évek óta törekszik a Google arra, hogy a lehető legkevésbé legyen fájdalmas az androidos főverzió váltás gyártói oldalról, ám csak nem hajlandóak a partnerek komolyabb erőforrásokat fordítani a generációs rendszerfrissítések mielőbbi és minél hosszabb ideig biztosított közzététére. Már a Samsungot leszámítva, amely tavaly év végéig bezárólag több tucat telefonra és táblagépre hozta el az Android 13 frissítést, hogy ne csak a Pixel referenciatelefonok legyenek naprakészek, amelyek a statisztikákban az alacsony eladási szám alapján nem bukkannak fel. Bár a hivatalos verzióstatisztikák a gyártókat nem listázzák, különösebb kockázat nélkül megtippelhető, hogy a legtöbb aktualizált rendszert futtató telefon Galaxy nevet visel.
(forrás: Android Developers)
Megfordítva ez azt jelenti, hogy az egész piacon borzasztóan kevés a minden más márkájú telefon, amely Android 13-at futtat, és beszédes, hogy a Samsunggal és a Google-lel együtt is mindössze 12,1%-ot tesz ki T-jelzésű főverzió az összes jelenleg használatban lévő készülékből. Az a durva, hogy az Android 12 is alig fért fel a dobogóra 16,5%-kal, Android 11-et (23,5%) és Android 10-et futtató mobilból és tabletből (18,5%) ugyanis még mindig több van. De a legmegalázóbb az Android 9 Pie 12,3%-os részesedése, amivel az Android 13 jelenleg csak az 5. legnépszerűbb főverzió.
Samsung telefonok dominálnak az Android 13-at futtató mobilok között [+]
Tegyük hozzá, hogy legalább néhány készülékre sok másik gyártó is elfogadható időn belül elhozta az aktuális rendszert, ám a középkategóriától és lefele borzalmas a helyzet, ritka a többéves frissítésgarancia és a beígért update csomagok is gyakran késlekednek. Éppen ezért lenne fontos, hogy az Európai Unió minél előbb átvigye azt a tervezetet amely ötéves szoftvertámogatásra kötelezné a gyártókat. Elvégre azért kukába hajítani egy telefont, mert az elmaradt frissítésekkel biztonsági résekbe és kompatibilitása falakba futottak, elfogadhatatlan pazarlás és környezetterhelés, miközben a középkategória már évek óta hosszútávra elegendő lóerőt biztosít, hogy a mobil a második, harmadik tulajdonos birtokában is használható adatkommunikációs és fizetésre alkalmas mindenes legyen, plusz nem egy olcsóbb telefonnál van elég lóerő a túlélésre.
