Folytatódik a Sony Ericsson új Android alapú apróságát, az Xperia X10 minit bemutató blogsorozatunk, melynek első részében a hardverről és a külső jegyekről fogunk beszélni. Olvasóink jelentős részét alapvetően úgyis ezek érdeklik elsősorban, de az új japán-svéd készüléknél a hardvernek talán még nagyobb jelentősége van. A történet itt nem arról szól, hogy kapunk egy erős hardver; a lényeg, hogy elképesztően kicsi méretben kapjuk meg azt.
Az X10 mini nevében a jelző nem holmi mókusvakítás, ez a készülék tényleg elképesztően kicsi. Valószínűleg ez a legkisebb piacon lévő okostelefon, de hogy az Androidra alapuló masinák között viszi a prímet, az egészen biztos. A 100 gramm alatti tömege elve nem megszokott ebben a termékkategóriában, a 88 grammos érték viszont egyenesen extravagáns, de a lényeg itt nem is ez, hanem a méret: 83 x 50 x 16 milliméter. Hogy mondjam másként? Két gyufásdoboz? Egy notebookhoz készült hordozható miniegér? Akár ezekhez is lehetne hasonlítani a gépet, a lényeg az, hogy pici, de az íves hátlap és a relatíve dundi kialakítás miatt jól meg lehet fogni, elejteni tehát a férfiak sem igazán fogják, a hölgyek kezébe pedig aztán végképp bele fog simulni. Ára persze mindennek van, ennek is; a kijelző apró, mindössze 2,55 hüvelyk átlójú, de az egyedi kialakítású felhasználói interfésznek hála a kezelhetőséggel valószínűleg senki nem lesz gondban. Az olvashatósággal viszont lehet, hogy lesz némi baj, napfényben ugyanis nagyon gyengén látszik az egyébként 16 millió színárnyalat megjelenítésére képes, 240 x 320 pixeles felbontású kapcitív érintésérzékelő technológiát használó TFT-kijelző. A fő gond az alacsony fényerőben keresendő, ami sötétben nagyon jó, mert nem égeti ki a szemünket, a napfény viszont röhögve nyomja le, szabad téren tehát nem lesz mindig könnyű elolvasni a bejövő e-maileket.
A készülék szíve és lelke egy 600 MHz-es órajelen ketyegő Qualcomm MSM7227-es processzor, mely egyértelműen az X1-ben és X2-ben is használt MSM7200-t váltja fel. Elsőre úgy tűnhet, hogy nincs nagy különbség a két chipset között, mindkettő ARMv6 architektúrára és ARM1136EJ-S processzormagra épül, de a hasonlóságoknak ezzel (szerencsére) vége is van. A 7227 azért több elődjénél, mert található benne egy integrált FPU (lebegőpontos számítási egység) és kapott másodlagos cache memóriát is. Ezek azonos órajel mellett is jelentős sebességbeli előrelépést jelentenének, de az X10 mininél ugye az órajel is nagyobb (70 MHz-cel), a kijelző felbontása pedig kisebb, mint a konkurens rendszereknél. Ha ezeket összeadjuk, akkor hamar arra a következtetésre juthatunk, hogy az egy pixelre eső teljesítmény messze ennél a készüléknél a legnagyobb a piacon - igaz, ilyen méréseket nem igazán szoktak végezni. Maga az MSM7227 jóval gyengébb processzor, mint az X10-ben is használt Qualcoom Snapdragon, de a kijelző felbontása ennél is nagyobb mértékkel kisebb (240 x 320 vs. 480 x 800 pixel), a sebességgel tehát nem lesz bajunk; a kis X10 gyors, mint a villám. A gyárban szerencsére a memóriával sem spóroltak, 256 MB RAM és 256 MB ROM került az eszközbe, ami a rendszer követelményeit nézve kellemesnek mondható. A tárhelyet egyébként microSD kártyával lehet bővíteni.
Ennyit a hardverről, a következő bejegyzésben a kezelhetőségről lesz szó, részletesen, videóval.
