Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • And

    veterán

    válasz ngabor2 #198 üzenetére

    Hi! Esetleg az, hogy minden anyagnak van optikai, elektromágneses közegellenállása? Még a vákuumnak is van, csakhogy annak a legkisebb: a dielektromos állandója (permittivitása, ε(0) ) és - a paramágneses anyagok kivételével, ahol viszont az eltérés igen kicsiny - a permeabilitása ( μ(0) ) minimális. Ezekből származtatható c értéke, a vákuumbeli terjedés határsebessége. (Bővebben: link), akkor ez esetben G.A. összemossa a határsebességet a hatássebességgel vagy nem ;)?

  • And

    veterán

    válasz ngabor2 #202 üzenetére

    Ha a permeabilitásra gondolsz, akkor semmi sem bizonyítja, hiszen léteznek anyagok, amelyekre μ(rel)<1, még ha a legnagyobb negatív eltérés tízezredrész nagyságrendű is. Ha a permittivitásra - dielektromos állandóra - céloztál, akkor elmondható, hogy nem létezik olyan közeg, amelyben azonos elektromos térerősség kisebb töltéssűrűséget hozna létre, mint vákuumban. A vákuum ugyanis az a közeg, amely a legkevésbé polarizálható, hiszen nem tartalmaz anyagi részecskéket, így dipólusokat sem, amelyek a villamos tér irányának megfelelően tudnának rendeződni. A polarizáció és a dielektromos állandó kapcsolatáról itt olvasható némi anyag: Bővebben: link.

  • And

    veterán

    válasz ngabor2 #210 üzenetére

    ''Csak a balhé kedvéért ismét: mi van, ha mégis van?''
    Attól, hogy nem írjuk ki, hogy ''mai ismereteink szerint'', még nem kezeljük dogmaként a teóriákat. Legalábbis remélem ;). Lehet, hogy a tudományban (is) mindennek be lehet bizonyítani az ellenkezőjét, de amíg valaki ezt meg nem teszi, addig lehetőleg kezeljék már többé-kevésbé elfogadott elméletként. Viszont a tanár sem úgy magyaráz - már ahol - a diákoknak, hogy ha egy kondenzátor fegyverzetei közé vákuum helyett anyagi dielektrikumot teszünk, akkor úgy tudjuk, hogy a kapacitás növekedni fog.
    ''(ha nem derült volna ki, szkeptikus természettudományos beállítottságú vagyok :C )''
    Csak a balhé kedvéért: nem lehet, hogy mégis inkább ügyvéd? :D :D

  • And

    veterán

    válasz ngabor2 #225 üzenetére

    ''Itt ki is mondod, dielektrikumot, tehát az általunk eddig ismert anyagot tesszük.''
    Én anyagi dielektrikumot írtam, hiszen a dielektrikum önmagában szigetelőt jelent, márpedig a vákuum elég jól szigetel.
    Az E=m*c^2 most hogy jött ide? Ebben a képletben az egyetlen (legyen: eddigi ismereteink szerint) állandója a ''c'', aminek a négyzete anyag és energia között teremt kapcsolatot, így a kifejezésben mint arányossági tényező szerepel. Mindenesetre nem ebből szokás levezetni a fénysebesség értékét. Vagy de :F ;].
    #226: ''Erre is válaszolok... Szóval mostanában küldtek/fognak felküldeni egy szondát, aminek sokkal nagyobb a felbontása. Ezalapján azt várják, hogy kiderül, mégse olyan egyenletes az eloszlás.''
    Ehhez kapcsolódó linkek a COBE és a WMAP szondák háttérsugárzás-eloszlási ''térképeivel'': Bővebben: link, Bővebben: link.

  • And

    veterán

    válasz Sátán44 #412 üzenetére

    Nem, nem létezik. Mátrixban élünk, nem is tudtad? ;]
    Valszeg. azért van így, mert a szabadon (kötött pályán) kószáló kisbolygók, meteorok legnagyobb részét már befogták a naprendszer nagyobb égitestei. A földtörténet hajnalán sokkal több becsapódás lehetett, egy éjszaka alatt talán többet is lehetett volna látni. De amúgy is sok becsapódás időpontja és helye (krátere) ismert, amelyek közül csak egy volt az, amely valszeg a dinoszauruszok (ill. az akkori fajok többségének) kihalását okozta. Sőt, több régebbi nagyarányú fajkihalás okaként is becsapódásokat szokás emlegetni. Úgyhogy nem szoktak elkerülni a nagyobb darabok sem, csak úgylátszik, ez nem eléggé közismert dolog. Bizonyos időközönként ma is előfordul egy-egy nagyobb becsapódás. Előbb-utóbb be is fog következni, csak az időpont kérdéses. 100 éven belül ez most megvolt, úgyhogy egy ideig ha nem muszáj, ne legyen..

  • And

    veterán

    válasz Sátán44 #415 üzenetére

    Most mit nem hiszel? Bármikor történhet újabb becsapódás, én is erre céloztam. Csak hozzátettem, hogy az elmúlt évszázad elején már volt egy nem túl kicsi (ha párezer km-rel odébb robban, lehet hogy a XX. század történelme kissé másképp alakul), de azért messze nem dinókipusztító-erejű.
    Az esély szinte 100%, az időpontot viszont még csak nem is sejtjük. Ha van egy kis ''szerencsénk'', akkor ''csak'' néhányszor 10millió év múlva következik be egy igazán pusztító ütközés, addigra a - mostani - emberi faj már sehol sem lesz. Egy jó vastag képeskönyvet fellapozva tíz olyan becsapódást számoltam össze, amelyik 1km-nél nagyobb átmérőjű krátert vájt a felszínbe az elmúlt 100 millió éven belül (ebből kettő kb. 50 ezer évvel ezelőtt). Az is írja, hogy az elmúlt egymilliárd év során kb. 130 ezer db. minimum hasonló erejű meteor csapódhatott be, ill. eddig kb. 160 krátert azonosítottak, de ez utóbbi szám évről évre növekszik. Ez hosszú távon nem túl bíztató..

    [Szerkesztve]

  • And

    veterán

    válasz neduddgi #417 üzenetére

    Több műsor is volt a földközelben keringő objektumokról, meg arról, hogy mennyire nem szeretnek ezek kutatására pénzt áldozni. Néha az az érzésem, hogy az ilyen Armageddon-típusú filmek azért készülnek, hogy legyen ;].. Igyekeznek katalogizálni a kisebb-nagyobb meteorokat, kisbolygókat, üstökösöket, van is belőlük jópár. Eddig gondolom nem sok újat mondtan neked. De arra a kérdésre, hogy szerencsétlenebb esetben mikor tudnánk meg a lehetséges becsapódás idejét, több megkérdezett csillagász - több független műsorban - is azt mondta, hogy a becsapódás előtt 10 másodperccel, mikor az ojjektum' már a légkörben izzik..

    [Szerkesztve]

Új hozzászólás Aktív témák