Menürendszer, funkciók

A főképernyő elég egyszerű, bal oldalán a térképet látjuk, tőle jobbra a multimédiás információt (rádió, vagy zenelejátszó), alul pedig három gomb, az egyik fixen a menübe visz, a másik az “információkhoz”, ami jókora csalódás lesz, a harmadik pedig változik, vagy a saját menü érhető el (amit mi állíthatunk össze, de elég felesleges, mert nincs annyi funkció úgysem), vagy pedig a csatlakoztatott telefonhoz passzoló kommunikációs forma.

[+]

A navigációt tudjuk le gyorsan: ez egy TomTom alapú navi, ami városon belül annak ellenére is csapnivaló, hogy egyébként ha adunk neki netet, akkor elvileg forgalmi információk alapján is tervez, de elég jellemző volt, hogy ugyanazt az útvonalat kábé a Moszkva tér (ehh, nekem ez már így marad) magasságától a Fáy utcáig szerinte 15 perc alatt tudtam volna péntek délben abszolválni, a Waze a telefonomon pedig azt mondta, hogy lesz az 22 is. És hát nem a TomTom nyert, sőt, a 22 sem jött össze azon az útvonalon, amire ő negyedórát saccolt.

Balra a beépített navi, jobbra az Android Auto felületén futó Waze [+]

Viszont igen, a fedélzeti rendszer örömmel veszi, ha kap megosztott internetet (mondjuk telefonról), de aztán ezt alig-alig használja, pusztán a forgalmi információkhoz és időjárás-előrejelzéshez veszi igénybe. És ez minden amúgy, ami a főképernyőre kirámolt “információk” gomb mögött rejlik. A zenelejátszó tud Bluetooth-ról, USB-ről és vezetéken át csatlakoztatott telefonról is üzemelni, az iPod kezelésével viszont valami nem volt kerek, mert volt tracklist, de hiába léptettem a számok között, egyiket sem akarta elindítani. Bluetooth segítségével ugyanakkor működött a dolog, csak ott a telefonon kell a listát összerakni, a fedélzeti rendszerben csak léptetni tudunk.

Élő netkapcsolattal ilyen extrákhoz juthatunk [+]

Viszont a kocsiban van Apple CarPlay és Android Auto is. És mindkettő hibátlanul tette a dolgát, de úgy, hogy csak összedugtam a kábelt (előtte engedélyeztem a menüben, hogy ezek működhessenek) és ennyi volt az összes dolgom. Nyilván felkészültem előtte, a telefonomra felraktam a legfrissebb Android Auto apk telepítőfájlt, hiszen a magyar lokációs Play Store-ból még mindig nem lehet letölteni a Google alkalmazását, noha teljesen hibátlanul működik, csak a keresőóriás addig nem akarja odadobni elénk, amíg a magyar hangvezérlés nem működik. És nem is működik, pusztán a térképen tudunk így keresni, de szerintem azért még így is elég hasznos.

iPodként viselkedik az iPhone, ha nem engedélyezzük a CarPlay funkciót [+]

A lényeg tehát, hogy az i30 fedélzeti rendszere egyszerű, de korszerű. Nem egy vizuális orgia (sőt), nem egy techdemo, igazából nincs benne semmi innovatív, csak egyszerűen ott van és teszi a dolgát. Kezeli a csatlakoztatott telefont, jól működik a Bluetooth, könnyen használható, nem igényel különösebb odafigyelés, meglehetősen fürge, reszponzív, tehát pont olyan, amit egy középkategóriás autóban joggal elvárhatunk. Legendd (Zsolt, Tech2) szerint kirakhattak volna a NAV-MAP gombpáros közül az egyikre inkább egy telefon gombot fixen, ami tök jogos, de erre ott a programozható billentyű, amivel ezt az apróságot is át lehet hidalni. Nem kellett túl sok időt eltöltenem a kormány mögött ahhoz, hogy teljesen rutinszerűen minden elindulásom úgy nézett ki, hogy rádugtam a telefont az USB-re, az egészet, kábelestől együtt pedig bezártam abba a kis fiókba, ami a váltó előtt van és onnantól az Android Auto biztosított nekem mindent (hívások, navigáció, zene), ha pedig valaki írt üzenetet, akkor szépen felolvasta a rendszer, ha fontos volt, akkor pedig simán felhívtam az illetőt. És mindehhez az Android Auto kissé trükkös telepítésénél túl nem kellett semmiféle előképzettség és haxolás, ennek minden kocsiban így kéne működnie. És szerencsére egyre több olyan új autó van, ahol ez így is történik.

Bog