Bevezető
Mostanra már láttunk és próbáltunk legalább egy tucatnyi fedélzeti rendszert különböző márkák különböző autóiban, van egy képünk arról, hogy általában mi az, amit még a legbénább megoldások is meg tudnak ugrani és mi az, ami még a prémiumnak mondott márkáknak sem megy igazán. És mostanra úgy vagyunk vele, hogy egyáltalán nem törvényszerű, hogy egy autó ára és a belerakott infotainment rendszer szolgáltatáskínálata és megbízhatósága egyenesen arányos, például kimondottan tetszetős volt az alig 4 milliós Seat Ibiza által nyújtott csomag, miközben simán lehetett találni hibát az ennél sokkal drágább Volvo vagy BMW modellekben. És akkor még a DS4-ről nem is beszéltünk.
Az új S-Cross az új orráról ismerhető fel [+]
Az autós fedélzeti rendszerek értékelésénél alapvetően három dolgot kell figyelnünk. Az általános ergonómiát (amibe beletartozik a sebesség, a reszponzivitás, a menürendszer logikája), a konkrét tudást (milyen csatlakoztatási szabványokkal és miket lehet kihozni az okostelefon és a kocsi kommunikációjából), valamint a működés magabiztosságát. Ültünk a minap olyan prémium kisautóban, amelynek menet közben indult újra a nulláról a rendszere egy menüpont megérintése után, de láttunk olyan gépkocsit is, amelyik büszkén hirdette magáról a MirrorLink ismeretét, de egyetlen eszközzel sem volt képes kommunikálni.
Egyszerre voltunk tehát nagyon kíváncsiak és kissé bizalmatlanok a Suzuki rendszerével kapcsolatban, tudjuk, hogy ezek az áruk (és az általános megbízhatóságuk, valamint alacsony fenntartási költségeik) miatt elég kelendőek itthon, de pont ezért félő volt, hogy a fedélzeti rendszer nem fogja megváltani a világot. Előre szólok: nagyon kellemes meglepetést okozott a kipróbált SX4 S-Cross (autóként is egyébként, de ez nem egy mobilarenás cikk témája), amit ígér, azt hozza, persze nem csillog olyan fényesen, nem kápráztat el, de talán nem is ez a legfontosabb szempont.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!